Több tao-támogatás jutott Felcsútra, mint a jégkorong- és a vízilabda-szövetségnek együttvéve

Nyilvánosságra hozta a kormány az elmúlt tizenegy év sport-tao-támogatásainak összesítését. A rendszerben 1408 milliárd forintnyi támogatási igazolást állítottak ki, a legnagyobb kedvezményezettek között pedig ott található az Orbán Viktor által alapított felcsúti futballakadémia. Miközben a magyar vízilabda-válogatottak sorra nyerték a világversenyek érmeit, a jégkorongozók pedig megkapaszkodtak a világelitben, a Puskás Akadémia 2026-ban mindössze hatodik lett a magyar labdarúgó-bajnokságban.

A Miniszterelnökség új, interaktív adatbázisban tette közzé a 2015/16-os és a 2025/26-os idény közötti sport-tao-támogatások adatait. A kormány közleménye szerint tizenegy év alatt összesen 1408 milliárd forintnyi támogatási igazolást adtak ki a hat látványcsapatsportágban: labdarúgásban, kézilabdában, kosárlabdában, vízilabdában, jégkorongban és röplabdában. A feldolgozás során 28 712 adatsort vizsgáltak át, amelyekből az átfedések kiszűrése után 28 688 önálló támogatási programot és 3119 kedvezményezettet azonosítottak.

Az Orbán Viktor által alapított, jelenleg Mészáros Lőrinc kuratóriumi elnökségével működő Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány a tao-rendszer legnagyobb kedvezményezettjei közé tartozik: tíz év alatt 45,4 milliárd forintnyi közpénzhez jutottak a rendszeren keresztül. A támogatási adatok alapján a felcsúti szervezethez 2015 és 2026 között több forrást rendeltek, mint a Magyar Jégkorong Szövetséghez (25 milliárd forint) és a Magyar Vízilabda Szövetséghez (20,2 milliárd forint) együttesen.

Míg a felcsúti akadémia egyetlen labdarúgó-utánpótlási központot működtet, a két országos szövetség a teljes sportág versenyrendszerében, utánpótlásában és válogatott programjaiban is szerepet vállal.

A magyar vízilabda nemzetközi eredményei különösen éles kontrasztot mutatnak. A férfiválogatott 2023-ban világbajnoki címet szerzett, 2025-ben a szingapúri világbajnokságon ezüstérmes lett, 2026 januárjában pedig a belgrádi Európa-bajnokság döntőjéig jutott, ahol a házigazda Szerbiától szenvedett vereséget. Júliusban a világkupa szuperdöntőjében is második helyen végzett. A női válogatott ugyancsak ezüstérmet nyert a 2025-ös világbajnokságon.

A magyar jégkorong-válogatott szintén történelmi eredményeket ért el az elmúlt időszakban. A férficsapat 2025-ben először tudta megőrizni tagságát az elit-világbajnokságon, majd 2026-ban Svájcban ismét sikerrel harcolta ki a bennmaradást. A magyarok Nagy-Britannia 5–0-s legyőzésével biztosították helyüket a világ legjobb tizenhat válogatottja között, így 2027-ben sorozatban harmadszor szerepelhetnek az A csoportban.

Ehhez képest a Puskás Akadémia felnőtt labdarúgócsapata a jelentős anyagi háttér ellenére sem nyert még magyar bajnokságot. A felcsúti együttes 2025-ben ugyan ezüstérmes lett az NB I-ben, a 2025/26-os idényt azonban már csak a hatodik helyen zárta, ami 2019 óta a leggyengébb bajnoki szereplése volt. A klub korábban többször is kijutott az európai kupaselejtezőkbe, de azok csoport- vagy ligaszakaszába nem sikerült bejutnia.

A 2015/16-os és a 2025/26-os idény közötti időszakban a Magyar Labdarúgó Szövetségnek jutott a legtöbb tao-támogatási igazolás, összesen 120,9 milliárd forint értékben. A második helyen a Magyar Kézilabda Szövetség áll 56,5 milliárddal, a harmadikon a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége 49,5 milliárddal. A negyedik helyre a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány került 45,4 milliárd forinttal, ezt követi a Magyar Jégkorong Szövetség és a Magyar Vízilabda Szövetség. A hetedik helyen a Magyar Röplabda Szövetség szerepel 11,4 milliárddal, majd a BVSC-Zugló Közhasznú Egyesület következik 10,5 milliárddal. A kilencedik a Magyar Vízilabda Akadémia Kft. 7,7 milliárddal, míg a tízes listát a Diósgyőr Futball Club Kft. zárja 7,6 milliárd forinttal.

Véget érhet a felcsúti aranyeső

A Fideszt váltó Tisza-kormány a tao-rendszer megszüntetéséről is döntött: 2027-től a sportszervezetek közvetlen költségvetési támogatást kapnak. A Miniszterelnökség szerint a korábbi finanszírozási modell több tekintetben nem váltotta be a várakozásokat, társadalmi megtérülése pedig nem állt arányban a ráfordított közpénzekkel. A sportlétesítmények számának jelentős növekedése fenntarthatósági problémákat is okozott. Az új rendszerben a kormány ígérete szerint követhető lesz a pénzek felhasználása, és számonkérhetővé válik, hogy a támogatások hány gyermek sportolását segítik, illetve milyen feltételeket teremtenek a felkészüléshez.