Még mindig jobban bízunk a személyi sofőrökben, mint az önvezető autókban

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatócsoportja a ZalaZONE Járműipari Tesztpályán végzett vizsgálatokat, hogy feltárja a humán sofőrök által vezetett és az önvezető módban közlekedő autók iránti bizalom különbségeit váratlan közúti helyzetekben. Az utasok reakcióit több szempontból is megvizsgálták az SZTE kutatói, a HUN-REN és a BME szakembereivel együttműködve, majd eredményeiket a rangos Nature Portfolio-hoz tartozó egyik tudományos folyóiratban publikálták.

Korábbi fiziológiai kutatások kimutatták, hogy az utasok szorongási szintje alacsonyabb, ha egy ember vezeti az autót, mint amikor egy jármű teljesen önállóan közlekedik. A kutatók célja az volt, hogy feltárják a valós utasélményt befolyásoló tényezőket váratlan közúti események esetén.

A szakemberek 41 önkéntest vontak be a ZalaZONE Járműipari Tesztpályán zajló vizsgálatokba. A mintegy háromperces, két kilométeres utat minden önkéntes kétszer tette meg, egyszer egy hivatásos sofőr vezetett, másik alkalommal pedig teljesen önvezető üzemmódban haladt a jármű. Az utasok reakcióit elektroenkefalográf (EEG) készülékkel, illetve a szemmozgásokat, fejmozgásokat és pislogási frekvenciát mérő speciális „szemüveggel” vizsgálták.

Szalay Zsolt a BME gépjárműtechnológia tanszékének vezetője kiemelte, hogy a kutatás egyik legnagyobb sikere a műszaki és humán szakterületek összekapcsolása volt. Az idegtudományi kutatások és az autonóm járművek fejlesztése közötti együttműködés kulcsfontosságú előrelépést jelentett.

 „A kutatás egyik legfontosabb célja az önvezető járművek társadalmi elfogadottságának vizsgálata volt. A szegedi kutatók egy objektív, mérés alapú módszertant dolgoztak ki, amely az agyi folyamatokat elemzi. 

A kutatás átfogóan rámutat, hogy az önvezető technológia jelentősen befolyásolja az utasok fiziológiai és figyelmi reakcióit.

Miért bízhatunk a szakember szerint az autonóm vezetésben?

Dr. Szalay Zsolt szerint az autonóm járművek számos előnnyel rendelkeznek az emberi vezérléshez képest, hiszen a mesterséges intelligenciával támogatott technológia lehetőségei messze túlmutatnak az emberi vezető fizikai és mentális képességein:

• Az önvezető autók kamerái egyszerre több irányba is képesek figyelni, míg az ember csak egy irányba nézhet egyszerre.

• A radarok átlátnak a ködön, amire az emberi szem képtelen.

• Az önvezető járművek precízebben, akár kerekenként tudják szabályozni a fékezést és a jármű mozgását.

• Ezek a rendszerek másodpercenként százszor vizsgálják környezetüket, minimalizálva a hibázás lehetőségét.

Fontos megjegyezni, hogy míg a jelen kutatás az emberek autonóm járművekkel szembeni bizalmát és elfogadottságát vizsgálta, az önvezető autók fejlesztése műszaki szempontból alapvetően a járművek képességeinek javítását és a közlekedés biztonságának maximalizálását célozza. Az autonóm járművek fejlesztésének hosszú távú célja, hogy ezek teljesen biztonságosan és megbízhatóan közlekedhessenek a közutakon. "Fontos, hogy a tesztelési módszereink garantálják a biztonságos járművek piacra bocsátást, hiszen egyetlen rosszul teljesítő autonóm autó is hosszú évekre visszavetheti az emberek bizalmát a technológia iránt" – hangsúlyozta Dr. SzalayZsolt.

A társadalmi elfogadottság szempontjából kulcsmozzanat a közlekedés biztonsága. 

„Egyértelmű, hogy a hálózatba kapcsolt autonóm járművek elterjedésével töredékére eshet vissza a közlekedési balesetek teljes száma, azonban ezen belül várhatóan megjelennek olyan típusú balesetek, melyek soha nem fordulhatnának elő, ha nem lennének önvezető autók. Kérdés, hogy hogyan fog majd mindehhez viszonyulni a társadalom.” – tette hozzá dr. Szalay Zsolt.

Fotó: Pixabay