Politikusok megtakarításai: cápák, hangyák és a tücsök

Rogán Antal 435 milliója és Lázár János 200 milliója mellett kigyűjtöttük még az állampapírban tartott megtakarítását néhány olyan miniszternek és parlamenti képviselőnek, akinek valóban "jó hír" volt Orbán Viktor januári bejelentése, miszerint kifizetik az állampapírok után járó kamatokat.

Bár az egyszer már „két vállra fektetett” infláció a miniszterelnökkel együtt vett repülőrajtot januárban, a magyar állampapírok piacán inkább „kényszerleszállás” készül. A magas inflációt követő kamatesőnek idén vége, ezért nemcsak a jó hozamban reménykedő lakosság, hanem a politikai elit egyes tagjai is útelágazódás előtt állnak, finanszírozzák-e tovább az egyre gyengébb hozamot biztosító államot. Orbán Viktor nincs köztük, ő nem bajlódik a pénz forgatásával (megteszik ezt helyette mások).       

A kamatesőnek idén vége

Nyíregyházán egy-két nap alatt elkelnek a jó állapotú, jó elosztású és jó fekvésű lakások, a fővárosban pedig már a belvárostól 30-40 percnyi utazásra lévő pesti peremkerületekben is licitálnak a panelekre. A jelszó kettős: hitelesek kíméljenek, és „készpénz”. Bár korai lenne kijelenteni, hogy az ingatlan az új Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), az tény, hogy a mostani keresleten nagyot lökött az immár kevésbé trendi, szexi és fancy állampapírpiacról távozók kereslete. A kincstár pedig várhatóan megmarad az alacsonyabb hozammal megelégedők, vagy a más befektetési lehetőségeket nem ismerők terepének. 

Hogyan is alakult így? Nagyon leegyszerűsítve: a lakossági állampapírokra a 2000-es évek elejétől folyamatosan csökkent a kereslet. Szerepe volt ebben a 2008-as gazdasági válságnak, ahogy annak is, hogy a bankok egyre jobb megtakarítási lehetőségeket kínáltak. A magyar államadósság állományában csökkent a forint, és nőtt a jóval drágább devizahitelek, devizakötvények állománya. Az Államadósság-Kezelő Központ a trendet látva 2012-ban indított sikeres és erőteljes kampányt a lakossági forintmegtakarítások bevonzására. A Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) repülőrajttal indult 2019-ben, vonzó volt az 5 évre szóló fix 4,59%-os hozam. 

2022 azonban hatalmas változásokat hozott: februárban Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen indított háborújával a forint gyengülni kezdett, az infláció kilőtt, a fix hozamú papírok ezt nem tudták követni. Óhatatlan volt, hogy a kincstár lépjen, 2022 szeptemberében pedig meg is jelent a legújabb Prémium Magyar Állampapír Plusz sorozat, amely már a kezdetekkor 11 százalék feletti éves kamatot ígért. És ahogy a fogyasztói árak emelkedtek, úgy lett évről évre jobb „üzlet” a PMÁP, amelynek legtöbb konstrukciója idén 18-19 százalék körüli kamatot produkál. De a szárnyalásnak ezzel vége, a kamatprémium révén infláció feletti hozamot kínáló papír kamata 3,9 – 5,2 százalék közé esik vissza. 

A magyar kormány 1300 milliárd forintot fizet ki kamatként 2025-ben, és ennek jelentős részét az első negyedévben. Összességében pedig 7000 milliárd forintnyi adósságállomány sorsa kérdéses, a magyar államot mintha nem érdekelné a kiáramlás, az új, vonzó állampapírok megjelenése késik.  Noha az állam sérülékenységét jelentősen megnövelheti, ha nagyobb arányban kell külföldi forrásokból finanszíroznia a működését. 

Százmilliók az ismeretlenből 

Az „éves, rendes” politikusi vagyonnyilatkozatokról régóta tudható, hogy azok a családtagok vagyonnyilatkozatai nélkül szemfényvesztésnek számítanak, hiszen az alapkérdésre, a „miből”-re nem adnak választ, így legfeljebb arra jók, hogy kattintásvadász cikkeket lehessen írni róluk. 

A vagyon változásának okáról, vagyongyarapodás esetén annak forrásáról az országgyűlési képviselőknek, minisztereknek, államtitkároknak és egyéb állami vezetőknek nem kötelező számot adniuk. Rájuk van bízva, hogy ezt megteszik-e vagy sem. 

Matolcsy György jegybankelnök a 2022-es vagyonnyilatkozatában, amelyben megjelent 118 millió forint névértékű államkötvény, még feltüntette a pénz eredetét. 2023-ban, amikor az államkötvény eltűnt a vagyonnyilatkozatából, viszont megjelent benne 25 millió forint névértékű Prémium Magyar Állampapír, már nem volt ilyen közlékeny. Ahogy a legfrissebb, idén januárban leadott vagyonnyilatkozatában sem adott magyarázatot arra, hogy hova tűnt a 25 milliós PMÁP-pakett a kamataival együtt.

Az Orbán-kormány „Richelieu bíborosa”, Rogán Antal 435 millió forintot pakolt tavaly a „semmiből” magyar állampapírba. 2023-ban a csomag névértéke még 65 millió forint volt, 2024-ben már félmilliárd. Takarékosan élére állította a találmányhasznosítási díjból szerzett „sűrű forintokat” (38 millió havonta), netán „cápaként” monopolyzott a Botanikusok Tudományos Klubjában? Nem tudni, miként azt sem, hogy állampapír-portfóliójában tart-e Prémium Magyar Állampapírt, és ha igen, mennyit fial a befektetése idén. 

A másik „vidéki gyerek”, Lázár János – tőle származik a mondás, amely szerint, „aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér” - 200 millió forintos névértékű, értékpapírban vagy egyéb befektetésben tartott megtakarítást villantott tavaly - szintén a „semmiből”. Félretette a batidai vadászkastélyt hasznosító cégből kapott osztalékot, vagy ennyit ért az eladott üzletrésze a Divatcsarnokot is tulajdonló cégben? Nem tudjuk, sőt az ő esetében a portfólió összetétele sem ismert, részvény éppúgy lehet benne, mint állampapír, PMÁP vagy részesedés magántőkealapban. 

Az ugyancsak fideszes Gyopáros Alpár neve kellően izgalmas ahhoz, hogy megmaradjon az emberben, de azt legfeljebb a „feketeöves politikafüggők” tudják, hogy ő felügyeli kormánybiztosként a modern települések fejlesztését, jelentsen ez bármit is. 2024-re 40-ről 100 millió forintra tornázta fel értékpapírban tartott megtakarításait. 

A KDNP-s Hargitai János neve hallatán sem sikít fel az ország, hogy ő az Országgyűlés vagyonnyilatkozatok ügyében (is) illetékes Mentelmi Bizottságának elnöke, aki több mint 150 millió forintot tart értékpapírban. Hogy pontosan miben, azt legutóbbi vagyonnyilatkozatában sem közölte. 

A szatellitpárthoz egyre jobban hasonlító Mi Hazánk – lásd: gyors törvényjavaslat a Pride betiltására – „álompárja”, a Novák-Dúró duó összesen 92 millió forint névértékű magyar állampapír megtakarítást vallott be legutóbb. A pénzen fifty-fifty alapon osztoznak, az anyának/nőnek pont annyija van, mint az apának/férfinak. A megtakarítás összetételét ők sem árulták el, de annyi biztos, hogy ügyesen sáfárkodnak a pénzzel, hiszen egy évvel korábban csak 34-34 milliót tüntettek fel ugyanezen a soron a vagyonnyilatkozatukban.

Elődpártjukban, a Jobbikban, hasonló teljesítményre csak Sas Zoltán, a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke képes, állampapírban tartott megtakarítása 2023-ról 2024-re 13 millió forinttal hízott.  

Tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy Gyurcsány Ferencnek az értékpapír-befektetések terén sincs kihívója a DK-ban. „Gamer Feri” – a kegyvesztetté vált Matolcsy Györgyhöz hasonlóan – kiszállt ebből a megtakarítási formából, a televíziós műsorvezetőből legálisan is politikussá avanzsált Kálmán Olga viszont benne maradt 50 millió forint névértékű megtakarítással. De a konkrétumokkal kapcsolatban ő sem bontotta ki az igazság minden részletét.  

Van más megoldás 

Elvétve ugyan, de a kormány és az ellenzék oldalán is találni olyanokat, akik transzparensen tették közzé értékpapírban vagy egyéb befektetésben lévő megtakarításaikat. 

A megszüntetett Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, Tállai András, akit az agrártárcához menekítettek át és az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának ugyancsak fideszes elnöke, Font Sándor is akkurátusan feltüntette, hogy milyen típusú és sorozatszámú állampapírban tartja a pénzét, így a kamat alakulása esetükben visszakövethető. 

Ugyanígy tett a parlamentben a Párbeszéd színeiben politizáló, amúgy a Szikra Mozgalom arcának számító Jámbor András is. 

A kormánytagok közül Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter vagyonbevallása számít példaértékűnek e téren – mindketten sorozatszám szerint adták meg az állampapírban tartott megtakarításaikat. Normális országban ez volna az elvárható minimum, nálunk azonban láthatóan az a trendi, amitől a minap a miniszterelnök értekezett, hogy csak a háziasszonyok tudják, mikor lehet költeni, és mikor nem. 

Orbán Viktor vagyonnyilatkozatát látva a háziasszonyok valószínűleg azt mondanák, amit a kemény mag szokott skandálni lelketlen vagy „leadott” focimeccseken: „Kurva gyenge”. 

A kormányfő bruttó fizetése 2024-ben havi 6,3 millió forint volt, ebből sikerült neki összesen nettó 5,7 millió forintot megspórolnia. Orbán Viktor fizuja márciustól 7,1 millió forintra ugrott, legkésőbb 2026 januárjában megtudjuk, hogy a „konyhapénz” terén összekapta-e magát, vagy továbbra is képtelen az önmérsékletre. Akkor az is kiderülhet, hogy a politikusok közül kik ültek át az „ingatlanvonatra” azután, hogy 2025-ben drasztikusan csökkent a Prémium Magyar Állampapír kamata. A tippünk az, hogy Orbán Viktor nem lesz köztük. Ő ingatlanügyekkel sem foglalkozik. Erre ott a dinasztia: a hatvanpusztai „papahotel” és a svábhegyi „vejkóvilla”. 

Fotó: allampapir.hu