Trump-tornádó: több a káosz, mint a siker

Trump második ciklusa alapvetően a gazdasági teljesítmény javulásának ígéretére épült. A kampány során még arról beszélt, ha Harris győzedelmeskedik, az 1929-es világválság idei térnek vissza, vele viszont az USA aranykora kezdődik. Már bőven eltelt a bűvösnek tekintett első száz nap, jelenleg pedig úgy tűnik, az elnök terve idézett elő válságjeleket.

Az első száz nap rendkívül fontos egy frissen beiktatott elnök számára. Régi tradíció, hogy a vezetők ilyenkor próbálnak meg egyfajta ízelítőt adni abból, amit a négy évre terveznek. Erre egyébként Magyarországon is volt példa, elég csak Medgyessy Péter száznapos programjára visszagondolni. Trump a ceremónia után rögtön munkának is látott, a fókuszt pedig rögtön sikerült a legfurcsább helyekre helyeznie.

A Mexikói-öböl Amerikai-öböllé való egyoldalú átnevezése, a traszneműek kitiltása a női sportágakból vagy a papír szívószálak felé elmozdulást segítő direktíva eltörlése, ezzel töltött első napjait a Republikánus elnök. Mégis, a legnagyobb káoszt egyértelműen a már ekkor belengetett vámháború okozta. Trump ugyanis úgy képzelte el az amerikai hegemónia visszatérését, hogy vadul védővámokkal kezdi el szórni kereskedelmi partnereit.

Két prominens elmélet is létezik azzal kapcsolatban, hogy milyen stratégia van emögött. Egyrészt felmerül az az elképzelés, hogy az amerikai elnök az eleve letárgyalt szerződésekkel elégedetlen, ezzel a húzással pedig igyekszik a tárgyalóasztalhoz csábítani a partnereit, hogy az USA számára kedvezőbb, új szerződések kötődjenek. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a Trump-adminisztráció úgy hiszi, ezek a védővámok ténylegesen új munkahelyeket fognak teremteni az Egyesült Államokban azzal, hogy a cégek inkább új gyárakat nyitnak az országban, mintsem hogy lenyeljék a vámokat.

Az első vámokat február elején jelentette be Kanada, Mexikó és Kína ellen. Február harmadikán Kína kivételével minden országgal szemben elhalasztotta egy hónapra a bevezetést. Március negyedikén ezen vámok életbe léptek, majd az amerikai autógyártók ismét kaptak egy hónapos engedményt Mexikó és Kanada esetében. A következő egy hónapban több fenyegetés is történt Trump oldaláról, egyszer például egy kétszáz százalékos vámot lengetett be a borokra és pezsgőkre melyek az Európai Unióból érkeznek. A Trump-vámok csúcsa ugyanakkor április 2-án, az általa felszabadulás napjának nevezett eseményen érkezett meg.

Ekkor ugyanis az amerikai elnök a mára méltán híres táblával a kezében kiállt a Fehér Ház kertjében, majd egyesével megmutatta, hogy melyik országra pontosan hány százalékpontos védővámot vetett ki. Az alapvető, minden országra érvényes vám tíz százalék volt, ahol ez nagyobb volt, ott az elnök elmondása szerint a külkereskedelmi hiányhoz igazították a kulcsot. Tehát ahonnan az Egyesült Államok többet importált, mint exportált, ott százalékosan meghatározták ezt, majd ezt védővámként kivetették.

A piacok világszerte zuhanni kezdtek. Épp olyan szintű zuhanás volt ez, amit Trump egy esetleges Harris győzelem esetén prognosztizált. Trump ezután néhány vámmal szemben visszakozott, viszont Bejinggel szemben keményen lépett fel. Kínára a folyamat végén 145 százalékos vámot vetett ki, ami természetesen csak még nagyobb pánikot váltott ki a piacon.

Majd április harmincadikán kiderült, hogy az Egyesült Államok gazdasága 0,3 százalékkal szűkült, hiába állt relatíve stabil növekedő pályán Biden elnökségének a végén. 

Trump ekkor a FED, az amerikai nemzeti bank elnöke felé, Jerome Powell felé fordult, akit bolondnak nevezett, mert az megőrizve az intézmény függetlenségét nem csökkentette a jegybanki alapkamatot. Azóta már a Legfelsőbb Bíróság is kimondta, hogy Trump nem rúghatja ki Powell-t.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy Trump az ország legnagyobb egyetemeivel is harcba szállt. Jelenleg talán a legnotóriusabb ezek közül a Harvard helyzete, akiknek mostanra a Trump-adminisztráció megtiltotta, hogy nemzetközi diákokat regisztráljanak a következő félévekre. 

Az új kormányzat már beiktatása óta szisztematikusan építi le az oktatási rendszert és a kutatói hálózatot, sokan épp emiatt estek el a lehetőségtől, hogy tovább tanulhassanak.

Mostanra ezek a döntések Trump támogatottsági indexén is meglátszanak. Az elnököt jelenleg 51 százalék utasítja el, míg pusztán csak 45 százalék támogatja. Ez alapvetően nem hangozhat kivételesen rossz statisztikának, viszont ennél már csak egyetlen elnököt utasítottak el jobban az első száz napja után: szintén Donald Trumpot, csak az első ciklusában. Összehasonlításképp, amíg elnöksége ezen pontján Biden támogatottsága +15 százalék volt, tehát ennyivel támogatták többen, ez Trump esetében +6 százalék elutasítottság, tehát 21 pontos különbség van az elmúlt két elnök között.

Annyi bizonyos, hogy a Trump-tornádó nem készül lassítani. J.D Vance alelnök többször kifejezte, Európát magukra kéne hagyni, erre pedig Európa elkezdett önmaga újra fegyverkezéséről beszélni. A vámok alapvetően Magyarországot is érintik, explicit módon is de tekintettel arra, hogy a német autóipar még erősebben érintett, így ebből is veszteségesen jön ki Orbán kormánya, ráadásul a miniszterelnök még egy Fehér Házi látogatásra sem került meginvitálásra mióta Trumpot beiktatták. Lehet, hogy Orbán most rossz lapokra fogadott.