Parlamenti összetétel
Mandátumeloszlás félköríves parlamenti nézetben.
A több százmilliárdos MNB-s pénzeltüntetés egyik ikonikus épületénél zárja kampányát Orbán Viktor
Szimbolikus helyszínen tartja kampányzáró rendezvényét Orbán Viktor. A budai Várban lévő Szentháromság tér különleges díszlet: a Bölcs Vár ugyanis az MNB Pallas Athéné alapítványainak egyik épülete volt. Ez a lépés is mutatja: a kormánypártok kampánystratégiája szétesni látszik a véghajrában.
Szimbolikus helyszínen tartja kampányzáró rendezvényét Orbán Viktor. A budai Várban lévő Szentháromság tér különleges díszlet: a Bölcs Vár ugyanis az MNB Pallas Athéné alapítványainak egyik épülete volt. Ez a lépés is mutatja: a kormánypártok kampánystratégiája szétesni látszik a véghajrában.
A Fidesz–KDNP kampánygépezete az elmúlt tizenhat évben kíméletlen hatékonyságáról volt híres: ha kiadtak egy feladatot, azt hibátlanul végrehajtották. Legyen szó negatív kampányról, emlékezetes szlogenekről vagy titokban szervezett kampánykörutakról, sosem láthattunk fatális hibákat. Ez 2022-ben látszott a leginkább, amikor az ellenzék akkori vezéralakja, Márki-Zay Péter helyszínről helyszínre engedett meg magának olyan elszólásokat, amelyeket a kormánypárti sajtó remekül ki tudott használni.
Arról már szakértők is sokat értekeztek, hogy ez a gépolajozottság az idei kampányban legfeljebb nyomokban volt felfedezhető. A projekt élére Orbán Balázs került, akit azzal a feladattal bíztak meg, hogy honosítson meg egy Amerikában, Donald Trump által már használt kampányformulát. Ebbe beletartoznak a zárt térben, arénákban tartott rendezvények, a trashcelebek és a podcastturné is, amelyet a kormányfő jelenleg is folytat – nemrég épp az Indexben szerepelt, ezután pedig a Kontroll is váltott vele néhány szót.
Orbán Balázs teljesítményével azonban elégedetlenek lehettek, ugyanis a kormánypártok lépéshátrányba kerültek a Tisza Párttal szemben. Az a kép alakult ki, hogy az ellenzéki vezető körútja sokkal több helyszínt érint, ráadásul állomásonként több ember is jelenik meg rajta. Így történhetett meg, hogy a miniszterelnök ismét nyilvános országjárásba kezdett, amelynek utolsó állomása a budapesti Szentháromság tér. Ez az a szimbolikus helyszín, amelyre fentebb már utaltam.
Alapvetően fontos megjegyezni: ez a tér rendkívül kicsi, legfeljebb ezer fő befogadására képes. Ebből is arra következtethetünk, hogy a kormánypártok nem számítanak magas részvételre, pedig a három meghatározó szereplő: Lázár János, Szijjártó Péter és Orbán Viktor is fel fog lépni. Magyar Péter ezzel szemben Debrecenben zárja a kampányát, ezzel is támogatva Tárkányi Zsoltot, a Hajdú-Bihar vármegyei 1-es számú egyéni választókerület jelöltjét.
Visszatérve a Bölcs Várra: a Magyar Nemzeti Bank körül kialakult botrány egyik legfőbb szereplői az úgynevezett Pallas Athéné Alapítványok voltak. Az Állami Számvevőszék ugyanis súlyos hiányosságokat talált a PADME gazdálkodásában, és kiderült, hogy az alapítvány gondjaira bízott, nagyságrendileg ötszázmilliárd forintos közvagyon jelentős része nem lelhető fel. Ennek testvér alapítványa, a Pallas Athéné Domus Animae több ingatlannal is rendelkezik, köztük a Bölcs Várral.
Az épület története önmagában is érdekes: a Magyar Nemzeti Bank 2019-ben vásárolta meg az ingatlant 8,7 milliárd forintért. Legalábbis az MNB közleménye alapján így tűnhetett, pedig egyszer már megvették a házat: Matolcsyék akkor 1,9 milliárd forintot fizettek a Magyar Tudományos Akadémiának a leromlott állapotban lévő műemlékért, ahol korábban az MTA Nyelvtudományi Intézete működött.
Ezt követően az ingatlan éveken át a jegybank által létrehozott Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány (PADA) tulajdonában volt. 2014 tavaszán az épület „vagyonrendelés” címén teljes egészében átkerült a PADA-hoz. A 3758 négyzetméteres házat az alapítvány újíttatta fel és építtette át úgy, hogy az a Bölcs Vár mellett vendéglátóhelyek működtetésére is alkalmas legyen. A több éven át tartó munkálatok négymilliárd forintot emésztettek fel, amit a PADA akkoriban az MNB-től származó indulótőkéjéből fizetett ki.
A számok alapján egyértelmű, hogy a PADA ismét jelentősen gazdagodott a 8,7 milliárdos vételárból, és ez még akkor is igaz, ha az építési költségeket az alapítvány saját kiadásának tekintjük. Így tehát az épület több megkérdőjelezhető ügyletnek is főszereplője volt – és ez adja majd a hátteret Orbán Viktor számára a kampányzárón. Ez a választás minimum vitatható; annyi bizonyos, hogy a szervezők ebbe aligha gondoltak bele a helyszín kijelölésekor.
Ebből is jól kiolvasható, hogy egy zilált, szétesett kormánypárti kampányt láthattunk idén – ami a véghajrában ütközik ki a leginkább.
