A három muskétás és a visszatérő negyedik: Magyar Péterrel újra összeállhat a V4

Magyarország új irányra voksolt, Magyar Péter és a Tisza Párt kormányzásából pedig új külpolitikai logika is következik. A Tisza új külpolitikája egy klasszikus elvre épít: először a szomszédokkal kell jó viszonyt ápolni. Szerencséjére a „három muskétás” már régóta várja vissza a negyediket. Véleménycikk.

A V4-együttműködés a magyar külpolitika meghatározó eleme volt. Olyannyira, hogy ezek az országok már akkor összefogtak a minél előbbi európai uniós (akkor még Európai Közösségek) csatlakozás érdekében. A V4-es egyeztetések aztán kormányokon és politikai oldalakon átívelve maradtak a regionális együttműködés fontos fórumai. Természetesen akadtak problémák bizonyos országok között (Magyarország és Szlovákia között például a szlovák magyarellenesség okozott egy ideig konfliktust), ugyanakkor a stabil alapkapcsolatok mindig megmaradtak. Egészen az orosz–ukrán háború kitöréséig.

A probléma több összetevőből állt: az orosz–ukrán konfliktus előtt, már a koronavírus-járvány alatt is akadozni kezdett a V4-es összefogás, a végső pecsétet ugyanakkor a PiS-kormány 2023-as leváltása ütötte az ideiglenes halotti okmányra. Ekkor ugyanis mindhárom országban (Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban) olyan erők kerültek hatalomra, amelyek nem értettek egyet Orbán külpolitikájával. A háborúval kapcsolatos mismásoló álláspont, Ukrajna EU-tagságának ellenzése és az alapvetően oroszbarát politika már soknak bizonyult. „Részben belső nehézségek, részben külső nyomás miatt ez a dolog szétesett” – mondta Orbán 2023-ban. Így lett a V4-ből V1.

Aztán történt, ami történt: Magyarország kormányt váltott, Orbán Viktor helyett pedig Magyar Péter lett az ország miniszterelnöke. Vele együtt pedig megjelent egy, a regionális politikát sokkal fontosabbnak tartó külpolitikai irány. Magyar már a kampányban is hangsúlyozta: a Tisza Párt kormányzása alatt a V1-ből újra V4 lesz. Többször kijelentette, hogy amennyiben kormányt alakítanak, első miniszterelnöki útja Lengyelországba fog vezetni, és ez így is lett. A Tusk-kormány számára természetesen fellélegzés, hogy többé nem azzal az Orbán Viktorral kell tárgyalniuk, akivel már abban az időben megromlott a viszonyuk, amikor Tusk az Európai Tanács elnöke volt. Közismert, hogy az ő közbenjárásával merült fel a Fidesz eltávolítása az Európai Néppártból. Mostantól azonban más szelek fújnak.

Ez látszott a hivatalos találkozókon is. Magyar Péter és Donald Tusk kedélyesen tárgyalt a kamerák előtt, és a megjelent fényképek tanúsága szerint négyszemközt is. A magyar–lengyel kapcsolatok helyreállítása már csak azért is különösen fontos a Tisza-kormány számára, mert jelenleg Lengyelország rendelkezik a legerősebb gazdasággal a Visegrádi Négyek közül. Ez nem elhanyagolható szempont, hiszen azt jelenti, hogy uniós szinten is ők rendelkeznek a legerősebb érdekérvényesítő képességgel a négyek közül.

Fico és Babiš helyzete érdekesebb. A „három muskétás” másik két tagja eddig akár kimondva (Fico), akár egy fokkal árnyaltabban (Babiš), de támogatta Orbánt. Babiš üzletemberként került a politikába, ez az attitűd pedig teljes mértékben megmutatkozik: külpolitikai pragmatizmusának kiemelkedő példája az, amilyen hamar megváltoztatta az álláspontját a Tisza-kormánnyal kapcsolatban. Fico pedig azért érdekes, mert a Beneš-dekrétumok körüli botrányok miatt Magyar éles konfliktust vállalt vele. Ez valószínűleg addig így is marad, amíg nem születik az ügyben olyan megállapodás, amely a magyar félnek is kedvez.

Fontos megjegyezni, hogy a Tisza-kormány célja a V4 kiterjesztése is. Be akarják vonni Horvátországot és Szlovéniát is az együttműködésbe. Mindkét ország tagja az Európai Uniónak, és mindkettejük számára komoly érdekérvényesítési előnnyel járhat, ha valamilyen szinten részt vesznek a regionális kooperációban. Meglátásom szerint a horvátok biztosan kapva kapnak majd a lehetőségen, hogy érdekeiket egy nagyobb fórumon, egy szélesebb esernyő alatt képviseljék. A szlovénoknál pedig Robert Golob és Janez Janša harca fog dönteni, ugyanis Golobot legutóbb csak szűk többséggel választották újra.

Érdekes lesz megfigyelni az Európai Unió reakcióját is. Egyrészt vitathatatlan: rendkívül pozitív hatással volt az uniós bővítésre az, hogy ezek az országok már 1991-ben összefogtak, segítve ezzel a saját integrációjukat. Másrészt viszont nem szabad elfelejteni azt sem, hogy egy ilyen mértékű összefogás sokkal erősebb érdekérvényesítést hozhat a V4, vagy akár a V5/V6 országok részéről, ami viszont már sértheti a nagyobb államok érdekeit.

Egy biztos: Magyar határozott lépéseket tesz afelé, hogy a „négy muskétás” újraélessze a Visegrádi Négyeket. Ez a taktika – kiegészülve a lehetséges bővítéssel – meghatározó erőt hozhat létre az Unión belül.

Fotó: Facebook / Kontroll