Habemus limen - Van (lesz) fenékküszöbünk!

Magyar Péter tegnap bejelentette, hogy azonnal, még szerda éjjel elkezdenek egy fenékküszöböt építeni a Duna Paks-Dunaszentbenedek közti szelvényébe, tehát pont oda, ahol múlt pénteken a Nem Víznek Való Vidékkel interjúztunk, ezért leírom, amit tudok erről.

Ez egy olyan műtárgy, ami a folyón keresztben van elhelyezve, de nem klasszikus ("Nagymaros-típusú") duzzasztó, mert ez az idő nagy részében bent van a víz alatt. Remélhetőleg jó mélyen. Amikor viszont a vízszint lejön a korábbi legkisebb vízszint körülre (a miniszterelnök szerint -90 centiig, tehát afölött 7 centivel), akkor kibukkan a felszínen, és arra készteti a folyó vizét, hogy átbukjon rajta. Ez egyben azt is jelenti, hogy ilyen extrém kis víznél vissza is duzzaszt. A megadott paraméterek szerint akár 1 métert is, vagyis ha az elmúlt hetekben látott alá menne a vízhozam (a következő években erre szinte biztosan sor fog kerülni), akkor is megtartja a -90 centis vízszintet. (A "nulla" itt egy képzetes érték, a -130 centis vízállásnál is volt bő 3 méter a tényleges mélység a folyó közepén, miközben a fél meder szárazra került).

Van ennek egy nagyon komoly előnye minden más megoldáshoz képest: nagyon gyorsan megépíthető. Nem vagyok műszaki katona, de szerintem ha nekiállnak és van hozzá elég kő, akkor nagyságrendileg 3 hét. Szeptember első hetére tehát igaz lesz a cím: habemus limen. 

Arra persze nincs semmilyen garancia, hogy a mostani miniárhullám (ami azért még mindig alulról kóstolja az eddigi LKV-t, "legkisebb vizet") után lesz ennyi időnk a következő kényszerhelyzetig. Emiatt két bárkát is előkészítenek, keresztbe süllyesztésre. Ez egy nagyon kétségbeesett végső megldás, kb. 20 centit dobna a vízszinten. Nagyon kellhet, ha arról van szó, hogy az atomerőművet nem kell teljesen leállítani: a "nulláról bikázás" ugyanis egy nagyon macerás művelet. Nem veszélyes, csak olyan cuccok kellenek hozzá, amelyek 1982 óta nem.

Azt mondja a miniszterelnök úr, hogy először 30 ezer, később 100 ezer köbméter kő kell hozzá. Az a sok azért kell, mert az alvízi oldalt "ki kell kövezni", különben rendesen alámossa a kisvízkor átbukó víz. Ez persze nem annyira sürgős, mint a gát maga, de azért kell majd ez is.

És mivel ez állandó műtárgynak néz ki, két dolog: mi lesz a hajózással és mi lesz árvízkor? Az elsőre az a valószínű válasz, hogy majd nem ússzuk meg egy ikerzsilip nélkül. Amin persze az idő nagy részében csak szépen átúsznak a hajók, mert érdemi szintkülönbség nem lesz. Ez utóbbi a jó hír nagyvíz esetében is. A fenékküszöbök kisvízkor nagyon ráerősítenek a vízállásra, de ez a hatás már középvízkor is lecsökken, árvízkor meg - de ezt még le kell modellezni - olyan 5 centi emelése lehet (nagyságrendileg ennyi van a Lánchídnak is, szóval ha ez igaz, akkor no para).

Olyan nagyon nem lehet oldalt mozgatni a küszöb helyét: a paksi hidegvíz-kivételi kiágazás és a melegvíz-visszaengedési pont közé kell lőni, mert a hideg víz szintjét akarom emelni, és a meleget meg nem szeretném visszajuttatni a hideg oldalra.

Remélem, ezzel leáll a "Fajsz-fetisizmus" is, a nagymarosi meg tutira.

A szerző okleveles geofizikus, geodéziai és térinformatikai szakértő, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár