Baka András új legfőbb ügyészt jelöl, miután a parlament ismét elutasította Szathmáry Zoltánt
Baka András köztársasági elnök új jelöltet állít legfőbb ügyésznek, miután az Országgyűlés 138 nem szavazattal újra elutasította Szathmáry Zoltán jelölését, az államfő pedig jelezte, hogy a következő jelölt kiválasztásáról sem egyeztet a parlamenti pártokkal.
Baka András köztársasági elnök új jelöltet állít legfőbb ügyésznek, miután az Országgyűlés 138 nem szavazattal újra elutasította Szathmáry Zoltán jelölését, az államfő pedig jelezte, hogy a következő jelölt kiválasztásáról sem egyeztet a parlamenti pártokkal.
Baka András köztársasági elnök a lehető legrövidebb időn belül új jelöltet kíván állítani a legfőbb ügyészi posztra, miután az Országgyűlés hétfőn elutasította Szathmáry Zoltán jelölését. Az államfő a parlamenti szavazást követően tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy az alkotmányos feladata nem ért véget, a jelölt kiválasztásának módszerén nem változtat, vagyis ezúttal sem kezdeményez politikai egyeztetést.
A hétfői szavazáson 138 képviselő voksolt Szathmáry ellen, egy képviselő tartózkodott, így a jelölés elutasításához nem kellett megismételni a szavazást.
A köztársasági elnök azt mondta, tiszteletben tartja az Országgyűlés döntését, és nem tekinti kudarcnak. Szerinte az alkotmányos intézményeknek nem kell minden kérdésben azonos álláspontra jutniuk, a demokratikus működés része, hogy saját hatáskörükben és felelősségükre hozzák meg döntéseiket.
Baka közölte, hogy a következő jelöltnél is ugyanazokat a szempontokat veszi figyelembe, olyan szakembert keres, aki megfelelően felkészült, képes egy nagy és összetett szervezet irányítására, valamint az ügyészség megújítására és a szervezet iránti közbizalom erősítésére. Szerinte a következő legfőbb ügyésznek kizárólag a törvényt kell szolgálnia, nem pedig valamelyik politikai oldal vagy a köztársasági elnök elvárásait.
Az államfő részletesen beszélt arról is, hogyan választotta ki korábbi jelöltjét. Elmondása szerint már hivatalba lépését követően megkezdte a felkészülést, amely több héten keresztül tartott, és a jogászi szakma több szereplőjével folytatott egyeztetéseket is magában foglalt. Bírákkal, ügyészekkel és ügyvédekkel is beszélt, elsősorban arról, hogyan működik a gyakorlatban az ügyészség, beleértve a szervezeten belüli viszonyokat.
Baka szerint ezek alapján jutott arra a következtetésre, hogy Szathmáry Zoltán alkalmas lehet az ügyészség vezetésére. Hangsúlyozta, hogy a döntésben nem játszottak szerepet politikai szempontok, és visszautasította azt az értelmezést, hogy a korábban a Legfőbb Ügyészségen dolgozó Szathmáry jelölésével a korábbi, Polt Péterhez köthető vezetési irányt akarta volna fenntartani.
A köztársasági elnök külön kitért Szathmáry testvérének ügyére
Baka elmondta, hogy a jelölésről szóló döntése meghozatalakor tisztában volt az érintettséggel, és nem információhiány miatt döntött a jelölés mellett. Azt mondta, belső tájékozódása során olyan, nyilvánosságra nem hozható információk is a rendelkezésére álltak, amelyek szerinte lényegesen más megvilágításba helyezték az ügyet, mint ahogyan az a nyilvánosság előtt megjelent.
Baka szerint a jelölt személyét az elmúlt időszakban politikai támadások érték, és kifogásolta, hogy a nyilvánosságban rendelkezésre álló információmorzsákból végleges következtetések születtek Szathmáry személyéről. Azt is mondta, hogy bizonyos ügyvédi irodák saját perbeli helyzetük javítása érdekében is befolyásolhatták a legfőbb ügyész személyéről szóló vitát.
A jelölés elutasítását megelőzően a Tisza-frakció már közölte, hogy nem támogatja az államfő választását, Magyar Péter pedig már korábban arra kérte Bakát, hogy állítson új jelöltet. A miniszterelnök szerint az új legfőbb ügyésznek hozzá kell járulnia az ügyészség iránti közbizalom helyreállításához, garantálnia kell a szervezet politikai függetlenségét, és választ kell adnia az elmúlt években felhalmozódott szervezeti és működési problémákra. Baka ennek ellenére fenntartotta jelölését, és mostani nyilatkozata alapján a következő jelölt kiválasztásáról sem kíván egyeztetni a parlamenti pártokkal. Azt mondta, értékeli, hogy a kormányzat és a parlament tiszteletben tartotta azt az alkotmányos jogát, hogy önállóan állítson jelöltet.
A korábbi legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint augusztus 25-én távozott a tisztségéből, feladatait pedig ideiglenesen Lajtár István helyettes vette át. Lajtár szolgálati jogviszonya december 5-én szűnhet meg, amikor eléri a 65 éves nyugdíjkorhatárt. Mivel az ügyészségnek jelenleg nincs másik legfőbbügyész-helyettese, az új vezető megválasztása nélkül az intézmény vezetési helyzete decemberben tovább nehezülhet. A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel, kilenc évre.
Baka András köztársasági elnök nyilatkozata teljes egészében megtekinthető a Kontroll élő közvetítésének a végén:
