"Fantasztikus lesz!" - A bedőlt tervek után már máshogy ígér Orbán Viktor

"2025-ben olyan dolgok történnek Magyarországon, amik eddig még sose. Fantasztikus lesz!" - írta Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök. A konkrétumok nélküli ígéret kifejezetten visszafogottnak számít azokhoz képest, amelyek korábban a Fidesz részéről elhangzottak. A visszafogottság érthető, mert voltak olyan ígéretek korábban, amelynek a határideje még nem járt le, de már most látszik, hogy nem fog megvalósulni. Ezek közül az egyik legnagyobb ígéret az volt, amikor a miniszterelnök arról beszélt, hogy hamarosan az uniós élbolyba tartozhat az ország.

Magyarország 2030-ra az öt legjobb EU-s ország között lesz, egy olyan hely, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.

Ezt még 2018-ban, több mint öt éve tűzte ki tízéves céljául Orbán Viktor. A miniszterelnök először a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén beszélt erről, de teljesen komolyan gondolhatta, mivel nem sokkal később a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2019-es évnyitó rendezvényén is elismételte ezt a tervet, továbbá harcot hirdetett a népességfogyás ellen. Az elmúlt években azonban egyszer sem beszélt erről.

Magyarázat az elmúlt öt évben minden rossz adatra volt, azonban nemcsak a magyar gazdaságot sújtotta a világjárvány és a háborúval összefüggő pénzügyi hatások. A 2030-ig megvalósítandó ígéret alapján Orbán Viktor szerint minden jólétnek az (lett volna) az alapja, hogy két százalékkal jobban nő a magyar gazdaság, mint az uniós átlag.

A gazdasági növekedéssel kapcsolatban a leggyakrabban használt mérőszám a GDP. Orbán Viktor és kormánya is előszeretettel húzza elő a bruttó nemzeti össztermék éves növekedésével kapcsolatos számokat - ha azok épp a kormány kedve szerint alakulnak. Ahogy például tette ezt az említett rendezvényen is, amikor arról beszélt, hogy mivel kerülhet Magyarország az Európai Unió élmezőnyébe:

"Először is azt gondolom, hogy a fejlődés jellege, ami ma jellemzi Magyarországot, megmarad. Az első ilyen tulajdonsága a magyar fejlődésnek, hogy 2 százalékkal jobban növünk, mint az Európai Unió átlaga, ezt fönn tudjuk tartani."

Az Eurostat adatai alapján Magyarország a terv bejelentésekor és a miniszterelnök kamarai beszédének évében még tudta hozni a kétszázalékos plusznövekedést. 2018-ban 2,6, 2019-ben pedig 2,8 százalékkal nőtt jobban a magyar gazdaság, mint az uniós átlag. Az azt követő év a koronavírus miatt a recesszió éve volt: Magyarország már csak 1 százalékkal körözte le az EU-t, pontosabban ennyivel kisebb mértékben zsugorodott a gazdaság.

A kilábalás évében sem jött össze a miniszterelnök által ígért kétszázalékos növekedés, de 1,1 százalékkal még így is jobban nőtt, mint az uniós átlag, ami 6 százalék volt. A fellendülés után 2022-ben és 2023-ban is csökkent a növekedés üteme mind Magyarországon, mind az EU-ban. A magyar növekedés azonban 2023-ban recesszióba fordult: 0,9 százalékkal esett vissza a gazdaság, miközben az uniós átlag egy 0,4 százalékos növekedés volt. 9 másik országban is volt visszaesés, de egyikben sem tűzte ki célul a miniszterelnök, hogy 2030-ra a legjobb uniós országok között lesz.

Újratervezés kellett, mert a számok nem jönnek

Ha valóban a két százalékos növekedéssel lehet utolérni az Európai Unió élbolyát, akkor a miniszterelnök terve nagy valószínűséggel nem valósul meg 2030-ra. Ezt már valószínűleg észrevehette Orbán Viktor és 2023-ban már csak arról beszélt, hogy Magyarország 2030-ra elérheti az uniós fejlettség 85-90 százalékát. 2010-ben az európai átlag 66 százalékán, 22-ben a 78 százalékán volt Magyarország fejlettsége, ehhez viszonyítva kellene 85 és 90 százalék közötti sávba kormányozni 5 év alatt az országot.

Ez azt jelenti, hogy a 2019-as top 5-ös ígéret helyett Orbán Viktor 2023-ban már beérte volna a top 15-tel, ahol az általa kívánatosnak tartott 85%-90%-os fejlettségi szint elérésével Litvániával, Észtországgal és Szlovéniával kerülhetett volna egy társaságba Magyarország. Ez az akkori huszadik helyről egy öt helyes előrelépést jelentett volna hét év alatt.

Az Európai Unióban idén 0,9 százalékos növekedést várnak, a magyar gazdaság az előrejelzések alapján 1,5 százalékkal bővülhet, tehát az látszik, hogy a miniszterelnök kétszázalékos jóslata nem jött össze hosszabb távon. Gazdasági téren azonban még mindig jobban áll Orbán Viktor 2019-es (aztán 2023-ban módosított) terve, mint a népességfogyással szembeni küzdelemben.

2019-ben 89 ezer gyermek született Magyarországon és 2020-ra ez háromezerrel nőtt is. 2021-ben a koronavírus ellenére is emelkedett minimálisan a születések száma, de 2022-re durván, mintegy ötezer gyermekkel kevesebb született, mint 2021-ben. 2023-ban soha nem látott mélységekbe esett az élveszületések száma 85 ezerrel. Az addigi negatív rekord a KSH adatai alapján 2011-ben volt, 88 ezer születéssel. A számokból az látszik, hogy a miniszterelnök csak szavak szintjén tudja felvenni a harcot a népességfogyással, ami a szakemberek szerint jelentősen összefügg az ország gazdasági helyzetével is. 

A bedőlni látszó 2018-ashoz viszonyítva Orbán Viktor mostani ígérete eléggé visszafogott, azonban nem rejti annak a kockázatát, hogy bármilyen konkrét adat meg tudja utólag hazudtolni a terveit. Már csak azért is, mert azt, hogy "olyan dolgok történnek Magyarországon, amik eddig még sose", a 2018-at követő évekre is el lehet mondani. Soha nem volt például a rendszerváltás utáni Magyarországon 7,1 százalékos GDP-növekedés, ahogy 2024-ig atlétikai világbajnokság sem. 2023-ig soha nem volt békeidőben olyan alacsony a születésszám, mint abban az évben, bár ezt minden bizonnyal nem nevezné fantasztikusnak az országot 14 éve kétharmados többséggel vezető miniszterelnök.