Múzeumi műtárgyért kilincsel az Országos Bírói Tanács elnöke

Dr. Szabó Péter a Szépművészeti Múzeumban nézett ki magának egy festményt, amelynek „megszerzéséhez” egy általa felügyelt szervezet első emberének közreműködését kérte. Az ügylet valószínűleg nem került volna nyilvánosságra, ha a bírói elit vezetői nem paktálnak le a kormánnyal. Az ügyészség csúcsán közben alakul a lex Rétvári, a pártpolitika „diadala”.    

„Tájékoztatom arról, hogy egy műalkotás kölcsönzésére megkeresést intéztem a Szépművészeti Múzeum főigazgatóságához. (…) kérem szíves hozzájárulását a műtárgy (kép) szobámban történő elhelyezésére." 

Így kezdődik az a 2024. október 10-ei keltezésű levél, amelynek tartalmát igazságügyi körökből ismerte meg a kontroll.hu. A címzett a bírósági rendszer legfőbb igazgatási szerve, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Dr. Senyei György, kérelmező pedig Dr. Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke, a Győri Ítélőtábla polgári ügyszakos bírája. Az OBT a bírói kar elsőszámú önigazgatási szerve, a 15 tagú testület 14 tagját a bírók maguk közül választják, a kakukktojás a legfőbb bírói fórum, a Kúria mindenkori elnöke, aki hivatalból tagja a tanácsnak.

Szabó Péter levele

A levél több szempontból is figyelemre méltó. Urizáló VIP-kölcsönzésről utoljára tíz éve értesült a sajtó, amikor kiderült, hogy a Szépművészeti Múzeum tíz festménye olyan lakást díszített hónapokig, amelyben akkoriban gyakori vendég volt a miniszterelnök informális tanácsadója, Habony Árpád. A „habonyi mini tárlatot” azonban nem direktben intézték, a képeket egy közbeiktatott cég vette kölcsönbe. Szabó Péter viszont direktben kölcsönöz, amihez attól a Senyei Györgytől kért szívességet – pro forma hozzájárulást -, akinek munkáját amúgy az OBT kontrollálja. Az alaptörvény megfogalmazásában: „Az Országos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását”, azaz a Senyei vezette OBH-t.

Nem ez az egyetlen változás az OBT háza táján. A korábbi szokástól eltérően a testület elnöke hároméves mandátumot kapott, szemben az eddig megszokott, félévenkénti váltással. Szabó Péternek láthatóan komoly önbizalmat adhatott a biztos állás, mivel kinevezése után szinte azonnal komoly igényeket támasztott a munkakörének komolyságára hivatkozva.

Bár az OBT elnökének a feladata ellátásához nincsen szüksége arra, hogy a fővárosban töltse a mindennapjait, ennek ellenére Szabó Péter megválasztása után kevesebb mint fél évvel már hatályba is lépett az a törvény, amely szerint az OBT elnöke és az elnökhelyettesek részére is 599 ezer 760 forint összegig lehet ingatlant bérelni Budapesten.

Hasonló sikereket ért el az elnök abban is, hogy a törvény teljes mértékben mentesítette a bírói munkával járó feladatainak elvégzése alól. Természetesen itt is jól jártak a helyettesek, hiszen a kedvezmény őket is megilleti.  

Zúgolódnak a bírák

Az igazán izgalmas azonban maga az a tény, hogy a levél tartalmát a sajtó, jelen esetben a kontroll.hu megismerhette. A kiszivárogtatás ugyanis egyértelmű jele annak, hogy a bírói karban nem mindenkit lelkesít a kormánnyal minap kötött „üzlet”. A deal lényege, hogy egy átlagosan 48%-os mértékű, de három évre elosztott illetményemelés fejében a bírósági vezetők – a Kúria, az OBH és az OBT tagjai 8-7-es szavazataránnyal – belementek abba, hogy a bíróságok igazgatását a hierarchizáltabb, magyarul katonásabb ügyészség működéséhez igazítsák. Az ügyészeket hozzájárulásuk nélkül lehet „pakolgatni” – hivatalos elnevezéssel más szolgálati helyre kirendelni - vármegyén, illetve Budapesten belül. Ez a jövőben az elsőfokon eljáró járásbírákra is áll, az igazságügyi miniszterrel kötött megállapodás értelmében a járásbíró működése a vármegyei/fővárosi törvényszék teljes illetékességi területére kiterjed majd, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy győri járásbírót „át lehet dobni” Sopronba, egy újpestit pedig Budára. Bár a nyilvánosság egyelőre csak a megállapodásról értesült, az Orbán-rendszer működését ismerve nem zárható ki, hogy a háttérben már dolgoznak a bírák kirendelésének részletszabályain. Ha a kirendelés folyamata nem lesz transzparens, ha nem lesznek benne garanciális elemek, könnyen válhat száműzetéssé. A bírósági vezetők ostorként alkalmazhatják, hogy parkoló pályára állítsák a nekik nem tetsző „renitens” kollégákat. Ugyanígy válhat „jutalomfalattá” a nyugdíjkorhatárt elért bírók tovább foglalkoztatásának lehetősége is. A szaktudás megtartása önmagában üdvözlendő elképzelés, akkor különösen, ha a 70 éves korukig továbbszolgáló bírók elsősorban „utánpótlás-nevelésre”, mentorálásra fordítják a pluszba kapott éveket. Ám ha kiválasztásukat nem teszik átláthatóvá, az opció a „rendszerhű” bírók rendszerben tartásának eszközévé alacsonyodik.

A november 20-án nyilvánosságra hozott négyoldalú megállapodás példanélküli felháborodást okozott, az ország minden pontjáról csatlakoznak bírák és bírósági dolgozók a tiltakozó nyilatkozathoz. 

Az elégedetlenség okai között sok más mellett az elnöke személye körüli visszásságok is felmerülnek. Az OBT tagjai több alkalommal is kérdőre vonták Szabó Pétert az OBT ülésén több alkalommal is számon kérték, ezekre azonban érdemi válasz helyett csak személyeskedéssel reagált. 

Részlet az OBT egyik ülésének jegyzőkönyvéből

Paktum a jogállamiság kontójára

Az Igazságügyi Minisztérium, azaz a kormányzat által kezdeményezett és végül megkötött deal erősen megosztotta az Országos Bírói Tanácsot, nyolcan szavaztak csak mellette, miközben heten ellenezték.  Még egyértelműbb az elutasítás a bírói kar két meghatározó szakmai-érdekképviseleti szervezete, a Magyar Bírói Egyesület (MABIE), valamint a Res Iudicata – Bírák a Társadalmi Tudatosságért Egyesület részéről, a Res Iudicata egyenesen azt kérte az OBT festménykölcsönzésben aktív elnökétől, hogy „ne paktáljon le” a kormányzattal. Mindkét szervezet a klasszikus jogállami elvre, a hatalmi ágak (törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás) szigorú elválasztásának ideájára hivatkozik. Érvelésük lényege, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége automatikusan sérül azzal, ha a bírói szervezet „ellenszolgáltatást” nyújt a kormánynak az illetményemelésért cserébe. Csakhogy az Orbán-rendszer 14 év elteltével elérkezettnek látta az időt arra, hogy zárójelbe tegye Montesquieu-t, a felvilágosodás korának egyik gondolkodóját, a hatalmi ágak megosztásának „atyját”. Különben a miniszterelnök nem közölte volna Európa vezetőinek jelenlétében november elején, hogy lázadni kell a „bírósági aktivizmus”, azaz a többségi felhatalmazás alapján hozott politikai döntések jogállami kontrollja ellen. Noha Orbán Viktor Magyarországot eleve az „üde kivételek” közé sorolta, számára a minap kötött paktum még „rózsásabbá” teheti az igazságszolgáltatás működését.

Rétvári ante portas?

A bírói kar él tehát a zúgolódás jogával, a ius murmurandival, amire hamarosan az ügyészeknek is okuk lehet. Ha a parlamenti kétharmad rábólint, és miért ne tenné, a jövőben kívülállóból is lehet legfőbb ügyész. Az alaptörvény jelenlegi szabályozása szerint az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítésével megbízott szervezet első emberét az ügyészek közül választja meg az Országgyűlés. A Fidesz-KDNP azonban törölné „az ügyészek közül” kitételt, megnyitva a pályát az ügyvédek, bírók, illetve a szakvizsgázott, de egyéb területen ténykedő jogászok, köztük a pártpolitikusok előtt is. A kontroll.hu úgy tudja, hogy az alaptörvény 14. módosítását a KDNP alelnökére, Rétvári Bencére szabták, aki ambicionálja is a legfőbb ügyészi posztot. Értesülésünk szerint a politikus megunta az állandó „másodhegedűs” szerepét, amelyet 2010 óta osztanak ki rá. Ha tényleg ő a kiválasztott, akkor az Orbán-rendszer e téren is szintet lép. Mert a jelenlegi legfőbb ügyész, Polt Péter képviselőjelöltségig vitte csak a Fideszben, Rétvári Bence viszont a pártpolitika frontvonalából „ejtőernyőzne” a Markó utcai ügyészségi palotába.