Továbbra sincs érdemi növekedés, a technikai recesszió a repülőrajttal együtt elmaradt

Messze van az év elején belengetett repülőrajttól a valóság. A KSH legfrisseb, 2025 második negyedévére vonatkozó adatai szerint mindössze 0,2 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest a bruttó nemzeti össztermék, ami a stagnálás mellett legfeljebb csak azt jelzi, hogy a technikai recessziót sikerült elkerülni. 

A KSH által most közzétett második negyedéves és így egyben első féléves gazdasági adatok szerint az első félév egésze így is visszaesést hozott: 0,1 százalékkal csökkent a gazdaság a tavalyi első félévvel összevetve a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint. Az újabb technikai recessziót ugyanakkor sikerült elkerülni, hiszen a GDP nem csökkent két egymást követő negyedévben. Az első negyedéves adathoz képest 0,4 százalékkal növekedett a GDP. Ezzel folytatódott a magyar gazdaságban huzamosabb ideje tartó hullámzása, vagyis a jobb és rosszabb negyedévek tartós és érdemi növekedés nélküli egymásutánisága.  

A 2022-es választások óta eltelt 12 negyedévből 7-ben visszaesett, és csak 5-ben nőtt a GDP az előző negyedévhez képest.

Az elemzői várakozások sem voltak már különösebben derülátók, Németh Dávid, a K&H vezető elemzője már az adat publikálása előtt az áprilisi és májusi különféle havi adatok alapján is stagnálást várt, de Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője sem várt túl fényes adatot a magas frekvenciájú (gyakran, jellemzően havonta közölt) adatok alapján, de ennél azért egy kicsit jobbat – idézi a Telex. 

A Portfólió által idézett elemzők pedig 0,2 százalékos negyedéves növekedést, illetve 0 százalékot, tehát stagnálást vártak éves alapon. Az éves alapú prognózisok 0,4 százalékos csökkenés és 0,2 százalékos növekedés között szórtak, a negyedévesek pedig 0-0,5 százalékos növekedés között.

A nemzetgazdasági miniszter optimizmusa is fokról, fokra csökkent, és azt is érdemes megjegyezni, hogy Nagy Mártonék tárcájának már novemberben sem sikerült legalább megközelítőleg sem helyesen megtippelni a 2025-ös év várható gazdasági folyamatait. Nagy Mártonék eredetileg 3,4 százalékos növekedésben reménykedtek az idei évre, amiből mindössze 3 hónap leforgása alatt jelentősen visszavettek. Március utolsó napjaiban már 2,5 százalékra csökkenttették az idei évre vonatkozó előrejelzésüket, amit aztán az adatok közzététele előtt egy nappal 1, azaz egy százalékra mérsékeltek. Ekkor állt ki ugyanis Nagy Márton egy háttérbeszélgetésen ezzel az adattal, vélhetőleg ismerve a ma nyilvánosságra kerülő lesújtó adatokat. A nemzetgazdasági miniszter szerint az ipar gyengélkedése és az aszály miatti mezőgazdasági visszaesés a szerény GDP-bővülés oka. Ugyanakkor azt is elmondta, már az is nagy szó, hogy pozitív arányban sikerült tartani a GDP-t, ez pedig a belső fogyasztásnak köszönhető. Elemzése amúgy egybevág a statisztikai hivatal néhány soros értékelésével, miszerint: 

„A bruttó hazai termék növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen az információ, kommunikáció ág teljesítménye járult hozzá. A gazdaság teljesítményét az ipar és a mezőgazdaság fékezte.” 

Vagyis ezúttal is az ipar, valamint most a mezőgazdaság húzta vissza a teljesítményt, amit a hullámzóan, de inkább pozitívan teljesítő építőipar és a lassan, de trendszerűen javuló teljesítményt nyújtó szolgáltatások sem tudtak kellő mértékben kompenzálni.

Nagy Márton a jövőt illetően ugyanakkor bizakodó: az e-autó-eladások emelkedése és a vámháborús bizonytalanság enyhülése Európában elősegíthetik a gazdasági kilábalást, mondta. Ezzel összefüggésben jövőre már 3,1 százalékos növekedést vár a kormány. A költségvetéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: a 4,1 százalékos költségvetési hiánycél továbbra is elérhető. 

Ahhoz azonban, hogy a növekedés ténylegesen beinduljon, több tényezőre lenne szükség a Telexnek nyilatkozó Regős Gábor (Gránit Alapkezelő) szerint. Az elemző úgy látja, hogy az ipari teljesítmény érdemi javulásához a külső keresletnek van szerepe, elsősorban a német konjunktúra beindulására, illetve a fogyasztás bővülésének fennmaradására. Ami pedig elsősorban kockázatot jelent, az az ipar szenvedésének elhúzódása, és az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodás versenyképességrontó hatása, illetve a reálbéremelkedés lassulása.

Nagy Mártonék minisztériuma közleményben reagált a frissen kijött KSH adatokra. A tárca szerint, amíg tart a háború, addig ez a növekedési ütem tekinthető reálisnak. Ha béke lesz, a növekedés is gyorsulni fog – vélik. Minél előbb lesz béke, annál gyorsabb lesz a gazdaság növekedés üteme! A minisztérium úgy látja, hogy a gazdaság húzóereje a fogyasztás, miközben a beruházások is egyre meghatározóbbá válnak majd, amiket pedig a kormányzati intézkedések tovább erősítenek.

Fotó: Facebook/Nagy Márton