Novák Előd feljelentette a Himnuszt előadó Ajsa Lunát – Másnak is nekiestek már a kúltúrharcosok

Alaposan kiverte a biztosítékot kormányközeli megmondóemberek, kritikusok körében Ajsa Luna karibi-magyar származású zenész-dalszerző-énekes augusztus 20-i rendhagyó Himnusz előadása. Pedig nem egyedülálló eset, hogy kortárs előadók interpretálásában zendül fel valamely ország nemzeti himnusza. Ez történt a hatvanas évek Franciaországában is, amikor Serge Gainsbourg rendhagyó Marseillaise előadása miatt kiáltott botrányt a konzervatív közönség.

Az énekesnő az ünnepségsorozat egyik eseményén, a Road Movie Live koncerten adta elő nemzeti imánkat, a színpadon ülve, dohányozva, egyik saját dalának zenei alapjait használva föl. Vagyis az előadás módja összességében volt szokatlan, de hogy ez váltotta-e ki a heves támadásokat, vagy csak a mélyebb megértés hiánya, azt talán soha nem tudjuk meg. Mindenesetre kapott ezért hideget-meleget; az ügyben megszólaltak zenei nagyágyúk éppúgy, mint a pop-rock szakma jelesei, hogy csak a két végletet említsük.

A Mi Hazánk alelnöke, Novák Előd múlt pénteken feljelentést tett a rendőrségen Ajsa Luna ellen – írta a hvg. Novák az ügyet a Btk. 334. §-ára hivatkozva indítványozta, amely szerint

a nemzeti jelkép megsértése akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

Ókovács Szilveszter például a bizonytalan intonációt kritizálta, és azt vetette az előadó szemére, hogy többször is eltévesztette a megfelelő hangot. Az Operaház főigazgatója azonban még viszonylag megbocsátó volt: az általa vezetett intézmény látogatását javasolta az előadónak, hogy az ott hallott Himnusz-előadásokból tanuljon.

Nagy Feró már kevésbé volt megengedő az előadással és magával az előadóval szemben: egyenesen provokációnak minősítette azt, szerinte ugyanis ezzel nem lehet viccelni.

Egy másik nagy „provokatőrnek” – igaz, más országban és más korban – szintén sikerült felbőszítenie a konzervatív közízlésnek behódoló kritikusokat.

A zsidó származású Serge Gainsbourg, akinek emiatt bujkálnia kellett a nácik által elfoglalt Franciaországban, és aki az Eurovíziós Dalfesztiválon nyertes szerelmes dalával, a Je t'aime – moi non plus című szerzeménnyel már egyszer alaposan felborzolta a kedélyeket, nos, ő volt az, aki egyik alkalommal reggae-változatban adta elő a francia himnuszt.

A Gainsbourg-féle Marseillaise az 1960-as években zárójelbe tette nemcsak az anakronisztikus, vérszomjas szöveget, nemcsak az „indulót”, mint zenei formát, hanem annak „fehér-franciaságát” is, amikor a kíséretet Bob Marley jamaikai (angol akcentusos) énektársulata adta elő – írja elemzésében Orosz Jenő a Vulkán.hu-ban.

Az előadó ezzel mintegy jelezte is, hogy a kozmopolitává váló Franciaországban – főleg Párizsban – a „fehér-keresztény” etnikai homogenitás megszűnt, és ezért a hagyományos identitást érdemes volna újragondolni.

Bármennyire is szokatlan, esetleg megbotránkoztató volt a korban Gainsbourg Himnusz-átirata, a Franciaországban ikonná vált művész végül mégis bekerült a „panteonba”. Ünnepélyes temetésén két volt kulturális miniszter is részt vett, és a francia köztársasági elnök, a szocialista François Mitterrand a következőket mondta róla: „Ő volt a mi Baudelaire-ünk vagy Apollinaire-ünk… A művészetek szintjére emelte a dalt.”

Botrányok persze idehaza is voltak már a Himnusz előadása kapcsán, de azokat inkább egyfajta bakinak, és semmiképpen sem provokációnak könyvelte el a hazai közönség, illetve a kritikusi szakma. Politikai botrány pedig egyáltalán nem keveredett belőlük.

Emlékezetes, hogy Király Linda egy 2002-es sportcsarnokbeli esemény után zendített rá nemzeti himnuszunkra, ám annak szövegét többször eltévesztette, az előadás közben meg is akadt, és ahogy próbálta a helyzetet menteni, azzal talán még nagyobb galibát okozott:

„Én ezt így nem tudom, hát ezt közönséggel együtt kell, nem? Hát magyarok vagyunk, nem?” – szólt a közönséghez.

Amerikában pedig egyenesen hagyománya van annak, hogy a nemzeti himnusznak számító The Star-Spangled Banner kortárs, gyakran könnyűzenében utazó előadóművészek interpretációjában hangzik el – még olyan neves alkalmakkor is, mint amilyen az elnöki beiktatás.

Joe Biden beiktatásakor Lady Gaga énekelte el a Star-Spangled Banner-t, vagyis a hivatalos amerikai himnuszt, Jennifer Lopez pedig a This Land Is Your Land és az America the Beautiful dalokat, részben spanyol nyelven, így is erősítve az etnikai sokszínűség üzenetét.