Paks 2: drága, veszélyes és függőséget okoz?

Véleménycikkünk vendégszerzője Paks 2-vel kapcsolatban járta körbe azt, hogy hogyan áll a projekt, mennyibe került eddig, mennyibe fog várhatóan, ha egyáltalán elkészül. Mit jelent ez a beruházás hazánk energiafüggősége szempontból? Szükség van-e egyáltalán rá? 

Kezdjük – szokás szerint – az elején. A ma is működő Paksi Atomerőmű 1969 és 1987 között épült. Nyilván szovjet, vagyis orosz technológiával. A négy reaktor összteljesítménye nagyjából 2000 megawatt. (2024-ben ez adta a hazai energiamix körülbelül 40%-át.) Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014. január 14-én írtak alá megállapodást a paksi atomerőmű két blokkal való bővítéséről. Ezt nevezzük Paks 2-nek. Az eredeti tervek szerint az első blokknak már 2023-ban el kellett volna készülnie. Jelenleg erre a hivatalos céldátum 2030, így a projekt minimum 7 éves csúszásban van, de sok szakértő szerint az első reaktor 2030-as átadása sem tartható. 
Tervezési problémák miatt a teljes létesítési engedélyt csak évekkel az eredetileg tervezett céldátum után, 2024-ben sikerült megszerezni. 2025 januárban az 5-ös blokk munkagödrének déli falán leomlás történt. Az eset kivizsgálása és a hiba javítása késlelteti a további munkavégzést. Hiába ígérte Szijjártó Péter, illetve a Roszatom az első betonöntést 2025 elejére, nem fejezték be az ehhez szükséges földmunkákat, így ez nem történhetett meg. Az orosz-ukrán háború miatt Oroszországra kivetett szankciók is nagyban hátráltatják a projektet, és akkor még az Ausztria által tett jogi lépésekről nem is beszéltünk. De anélkül, hogy túlságosan belemennénk a részletekbe, nézzük sorjában.

Paks jelentősége 

Paks szerepe a hazai áramtermelésben a kezdetek – vagyis az első blokk 1982-es üzembe helyezése – óta jelentős. Az erőműből kapott villamosenergia aránya a hazai termelésben az elmúlt évtizedekben 35-40 százalék körül mozgott. Ehhez persze fontos hozzátenni, hogy ilyen tekintetben az alternatív energia felhasználása 2022-ben már elérte a 15%-ot. Jelenleg pedig már meghaladja a 31%-ot. Ha pedig a külföldi példákat, illetve gyakorlatot is figyelembe vesszük, egyáltalán nem tűnik indokoltnak a Paks 2-es beruházás.  A 2024-es adatok alapján láthatjuk, hogy a hazai ellátásban az atomenergia mértéke igen meghatározó.  

A jelenleg üzemelő reaktorblokkok tervezett leállítási időpontja egyébként 2032 és 2037 között várható. Több lépcsőben, az első 2032-ben. Ezek kiváltása a szakemberek álláspontja szerint azonban a technikai fejlődést, illetve az alternatív energiaforrások rohamos térnyerésének növekedésével egyáltalán nem tűnik megoldhatatlan feladatnak. 

Erre jó példa Németország. Ahol már egyetlen atomerőmű sem üzemel. Miközben 2024-re már elérték a megújulók 62%-os arányát. (2025-ben így néz ki a német energia mix: napenergia 35%, szélenergia 30%, szén 13,5%, biomassza 8,7% földgáz 5,8%, vízenergia 4,4%.) Ilyenkor nyilván fel szokták hozni, hogy ez átmeneti energiaár növekedéssel járt. Ez vitathatatlan, valóban így volt. De ez már a múlt. A jövő pedig – a minden tekintetben – az egyre hatékonyabb és olcsóbb megújuló energiáé. Legalábbis nyugaton. 

Közvélemény 

Az atomenergia egy viszonylag megosztó kérdés. De ha arról van szó, hogy orosz hitelből, orosz technológiával építsünk-e új erőművet vagy reaktorokat, akkor már sokkal tisztább a kép. Utoljára – hiteles (értsd: nem kormányzati) – közvélemény-kutatást ebben a kérdéskörben a Závecz Research készített, még 2017 októberében. Ennek a személyes adatfelvétellel készült, az ország lakosságára nézve reprezentatív kutatásnak az eredményei elég egyértelműek. Több korábbi felméréshez hasonlóan a válaszadók 19%-a értett egyet a paksi atomerőmű ilyenfajta bővítésével, míg a megkérdezettek 61%-a egyértelműen elutasította azt, 20% nem válaszolt.  Érdekes azt is megnézni, hogy a beruházás ellenzői, mivel érveltek döntésük mellett. 39% tartotta veszélyesnek, 29%-uk emelte ki a radioaktív hulladék elhelyezésének problémáját. (Utóbbi már rövidtávon is megoldatlan.) Míg 26% gondolta úgy, hogy túl nagy függőséget jelentene Oroszországtól, 21% tartotta túl drágának a beruházást. Ettől nem sokkal lemaradva, 19% mondta azt, hogy döntésében szerepet játszott, hogy tovább növelné az államadósságot, míg 18% tartotta túl magasnak a korrupció kockázatát. 

Mindebből jól érzékelhetjük, hogy a magyar lakosság Paks 2-vel kapcsolatos álláspontjában egyaránt fontos szerepet játszanak mind a környezetvédelmi, mind az anyagi, illetve a nemzetbiztonsági megfontolások.

Jogi és technikai problémák 

Az Európai Uniónak komoly aggályai voltak a beruházás anyagi konstrukcióját illetően, elsősorban az állami támogatás, illetve az orosz részvétel kapcsán. Ennek ellenére végül is rábólintottak a bővítésre. Viszont a szomszédos Ausztria kezdetektől ellenzi Paks további bővítését. 

"Számunkra az atomenergia nem az energiaellátás fenntartható formája, és nem is az éghajlatváltozásra adott válasz." 

– nyilatkozta még 2018-ban az osztrák fenntarthatósági minisztérium szóvivője. Az osztrákok megtámadták az Európai Bizottság döntését az Európai Unió Bíróságán, elsősorban a Paks 2 bővítéséhez kapcsolódó közbeszerzési eljárás hiánya miatt. Első fokon veszítettek, azonban fellebbeztek és az eljárás még mindig tart, bár már a végéhez közeledik. Az ügyben eljáró – szakmai véleményt megfogalmazó – főtanácsnok szerint Ausztriának igaza van, amikor azt állítja: az Európai Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy nem sértette-e az EU-s szabályokat, hogy az új reaktorok építésével az orosz Nizhny Novgorod Engineeringet bízták meg, úgy, hogy szó sem volt pályázatról. Mint már utaltam rá, az európai bíróságon azóta sem született meg a végleges döntés. De ha végül a magyar kormánnyal szemben döntenek, az nem jelenti feltétlenül a beruházás leállítását, az viszont biztos, hogy ez megint sok pénzébe fog kerülni a magyar adófizetőknek. 

2025 februárjában a GLOBAL 2000 osztrák környezetvédő szervezet fordult hivatalos beadvánnyal az illetékes magyar hatósághoz. „A Duna-hőmérséklete már most közelíti a termálvizét, Paks 2 üzembe helyezése pedig tovább súlyosbítaná a helyzetet” – írták közleményükben.  A Duna túlmelegedése az egyik oka annak, amiért az osztrák szervezet Paks 2 környezetvédelmi engedélyének visszavonását sürgeti. Abban ugyanis nem számoltak a Duna hőmérsékletének olyan mértékű növekedésével, mint ami az engedély kiadása óta bekövetkezett. Ugyanakkor sok esetben már most sem tudják tartani a 30 Celsius-fokos hőkorlátot Pakson. Az illetékes Baranya Vármegyei Kormányhivatal azóta sem döntött az ügyben. 

De más gondok is vannak. Az osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal által felkért geológusok 2020 tavaszán megállapították, hogy a Paks 2 telephelye földrengésbiztonsági okokból nem alkalmas az építkezésre.  A kutatásban résztvevő Kurt Decker geológus kiemelte, hogy egy körülbelül egy kilométer széles tektonikus törésvonal húzódik a meglévő erőmű alatt, és belenyúlik abba a területbe is, ahol Paks 2-t építenék fel, emiatt reális a földrengés veszélye. 
Az osztrák szakértők szerint nem voltak megfelelőek a Paks 2 engedélyezési folyamata során elvégzett geológiai kutatások, és ezen aggályukat többször megosztották az illetékes magyar szervekkel. Az eredmények ismeretében Paks 2 nem kaphatta volna meg a telephely-engedélyt, ugyanis a terület mind a nemzetközi előírások, mind pedig a magyar jogszabályok szerint alkalmatlan az atomerőművek létesítésére. 2022-ben több egyeztetés is zajlott az osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal és a magyar Országos Atomenergia Hivatal között ez ügyben, amelyek azonban nem vezettek eredményre. 

2025. január 15-én az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) megállapítása szerint repedéseket észleltek Paks 2 építési területén, az 5. blokk munkagödrének déli falában. Január 30-án a fal egy szakaszon, több mint 7 méternyit beomlott. Az OAH ekkor elrendelte, hogy haladéktalanul állítsák le a munkavégzést és tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket. A Paks II. Atomerőmű Zrt. a munkálatokat folytatásához csak 2025. június 19-én kapott újra engedélyt. 

Szankciók következményei

Az ukrajna orosz lerohanása miatti, Oroszországgal szemben hozott EU-s szankciók végül nem érintették közvetlenül a paksi beruházást. Viszont az amerikai szankciók alól nem mentesült Paks 2. Így azok sok tekintetben megakasztották a munkálatokat. A Roszatom által kiírt közbeszerzést az új blokkok nukleáris irányítástechnikai részlegének megépítésére a német Siemens Energy és a francia Framatome közösen nyerte el. Csakhogy ilyen technológiák exportjához a nemzeti kormányok engedélye is kell, mert elvben katonai célokra is lehet használni. Az exportengedélyt a Framatome számára a francia kormány már régebben megadta, de a németek nem adtak zöld utat a Siemensnek. Ez az egész projektet veszélyeztette. Végül a Siemens Energy leválasztotta a paksi építkezésben érdekelt részlegét, és Budapestre költözteti azt. Ahogy ez a részleg magyar céggé vált, úgy már nem a német, hanem a magyar kormánytól kell engedély. 

Az Egyesült Államok tavaly novemberben szankciós listára tette az orosz Gazprombankot, amely kulcsfontosságú pénzügyi feladatokat lát el az orosz beruházással megvalósuló projekt körül: ez a pénzintézet adja az orosz állami hitelt, illetve az úgynevezett teljesítési garanciát. Aminek eredményeként komoly mértékben nőtt a magyar fél, vagyis Magyarország pénzügyi kockázata. A Gazprombank szankciós listára kerülése miatt a magyar megrendelő fél tavaly év végétől kezdve semmilyen, a projekttel összefüggő kifizetést nem hagyott jóvá. 

Az újabb, idén január 10-én bejelentett – az orosz energiaszektorra fókuszáló – amerikai szankciós csomag tiltólistára tette a Roszatom több vezetőjét, köztük Alekszej Lihacsov vezérigazgatót is. Lihacsov az elmúlt években a paksi bővítés kapcsán többször is járt Magyarországon, 2023 júniusában például Orbán a Karmelitában fogadta őt.  Ez sem könnyíti meg a további együttműködést. Néhány nappal ezelőtt érkezett a hír, hogy az amerikai szankciókat feloldották, Paks 2 lekerült az amerikai tiltólistáról. Az csak később fog kiderülni, hogy ez a gyakorlatban mit jelent. 

Költségek növekedése 

Eddig 400 milliárd forint ment el, elsősorban tervezésre, engedélyekre és földmunkákra. A beruházás eredetileg tervezett költsége 4800-5000 milliárd forint, vagyis 12,5 milliárd euró volt. Azt ma már a Paks II. Zrt. vezérigazgatója is elismeri, hogy ennél már magasabb költségekről beszélünk. A szakértők becslése szerint a végleges összeg elérheti, vagy legalábbis megközelítheti a 20 milliárd eurót. Ami mai árfolyamon 8000 milliárdos kiadást jelentene. Ez Paks 2 várható költségeinek 60%-os növekedését jelentené. De létezik olyan szakértői becslés is, amely 27,5 milliárd eurós végösszeggel számol. 

A beruházás több éves csúszása, a jogi, technikai és egyéb problémákon túl, van még egy aspektus, amiről csak érintőlegesen beszéltünk. És ez az alternatív vagy megújuló energiaforrásokra való átállás kérdése. Az EU kötelező irányelve, és hazánk ezzel kapcsolatos vállalásai. 

„Az atomenergia sorsa immár megpecsételődött, és nemcsak Németországban, de szinte minden nyugat-európai fejlett gazdaságban.” 

– írta Dr. Munkácsy Béla, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezető egyetemi docens, már 2022-ben. A világ országainak 84 százaléka egyáltalán nem működtet atomerőművet. Ennek fő oka az ezzel járó súlyos pénzügyi teher. Az atomenergia ugyanis ilyen téren is rosszul és egyre gyengébben teljesít. Ennek az oka elsősorban a 15 súlyos atomkatasztrófa, amelyek a biztonsági elvárások szigorítását és az ebből fakadó költségnövekedést eredményezték. 
Paks 2-vel szemben Dr. Munkácsy egyértelműen a megújuló energiaforrások mellett foglal állást. Ezen felül az energiahatékonyság javításának fontosságára, "nagy ívű épületenergetikai program szükségességére" hívja fel a figyelmet, illetve a fűtési energiafelhasználás csökkentésének szükségességét hangsúlyozza. 
A paksi bővítés kapcsán már többször taglalt – lassan egy évtizedes – csúszás, a hatalmas anyagi ráfordítás, a kiadások megtérülésének kérdésességén túl én mégis elsősorban másban látom a legnagyobb problémát. Ez pedig az Oroszországtól való – energia – függőség további növekedése. Hiszen nemcsak maga a két új reaktorblokk készül orosz technológiával, orosz hitelből, oroszok által. De minden bizonnyal a fűtőanyagot is onnan vásárolnánk. Ahogy a meglévő reaktorokhoz is tesszük. Mindez annak fényében, hogy a földgáz 80%-át, illetve a kőolaj 65%-át is az oroszoktól szerezzük be, ez igen aggályos megoldásnak tűnik. 

Bajkó-Sokoray István okleveles politológus, független önkormányzati képviselő