Modellváltók: A Műszaki Egyetem einstandolásánál csak a módszer változott

2021 volt, a végzősök fejében pedig menetrendszerűen az egyetemválasztás kérdésének egyre hangosabb dobjai dübörögtek. Áprilist írtunk, maximum már csak a megjelölt egyetemek sorrendjét lehetett változtatni a felvételi jelentkezésekben. Ekkor érkezett a hír, miszerint a felsőoktatási intézmények egy új bundát fognak magukra ölteni: a tulajdoni hátterük változott meg ekkor, az állami fenntartás helyett alapítványokba szervezték ki szinte az összes egyetemet. Több vezető fideszes politikus is azzal érvelt ekkor, hogy ez egy áldás. Ebben annyira hittek, hogy az első modellváltóknak sok lehetőséget nem is hagytak arra, hogy ebből az áldásból mentesüljenek.

Történt ugyanis, hogy Palkovics László akkori minisztériuma, az Innovációs Minisztérium behívatta az első körben kiválasztott egyetemek rektorait, majd közölte a forgatókönyvet: saját akaratukból kívánnak kikerülni az állami fenntartásból. Ez így is történt, annyira erős volt Palkovics miniszter úr saját akarata, hogy azt valahogy az évek alatt szinte az összes magyar felsőoktatási intézmény követte, bőven az előbb említett miniszter távozása után. Nem meglepő módon a létrejövő alapítványok vezetésében aztán megjelentek fideszes miniszterek: például Navracsics Tibor a Pannon Egyetemében, Varga Judit a Miskolci Egyetemében, Szijjártó Péter pedig Győrött rendelkezett ilyen pozícióval.

Mindez sikerült is volna, ha nincs az Európai Unió és az európai politikusok nem kotnyeleskednek bele. Az Európai Bizottságnak problémája akadt a ténnyel, hogy fideszes miniszterek, politikusok és pártfunkcionáriusok ülnek ezekben a kuratóriumokban. Ebből robbant ki az Erasmus-botrány: emlékezhetünk, ezután a minisztereknek távozniuk is kellett a kuratóriumokból, viszont ez egyáltalán nem jelentette azt, hogy a fideszközeli emberek ne maradtak volna ugyanúgy a helyükön. 

A tovább dübörgő modellváltás ekkora odáig jutott, hogy pusztán négy egyetem maradt az állam kezén: a BME, az ELTE, a Zeneakadémia és a Képzőművészeti. Tekintettel arra, hogy ekkor még a kormány aktívan próbálta hazahozni az Erasmus-pénzeket, ezért úgy tűnt, talán behúzták a projekten a vészféket, kivárnak, mi lesz azzal az üggyel. Közben azonban a gordiuszi csomót nemes egyszerűséggel a Pannónia-programmal átvágták, elfelejtették emelni az állami egyetemeknek járó támogatást, maximumra járatva a kivérzés időszakát, amiben jelenleg is élünk. Ennek lett a végeredménye az, amit a napokban a sajtóban olvashattunk: a Budapesti Műszaki Egyetem szenátusa beadta a derekát, a nemrég kinevezett rektor megszerezte a többséget a modellváltáshoz.

A BME modellváltásához viszont már más stratégiát alkalmaznak. Tanulva az előző évek hibáiból, a tőke kiszervezésének egy új módszerét csillogtatják meg: a finanszírozást innentől kezdve cégek fogják biztosítani, élükön a MOL-lal. Tekintettel arra, hogy a bejelentéskor felsorolt cégek közül a MOL rendelkezik a legnagyobb tőkeállománnyal, akár már csak a piaci logikából kiindulva is következtethetünk arra, hogy ők fogják hordani a nadrágot ebben a kapcsolatban.

A MOL igazgatótanácsának összetétele elárul számunkra valamit. A teljesség igénye nélkül bemutatnék néhány szereplőt: itt van nekünk Csányi Sándor OTP-vezér, aki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kuratóriumának is az elnöke, Világi Oszkár, aki a Miskolci Egyetem kuratóriumában is ott ül, továbbá Anthony Radev, aki idén augusztusig a Corvinus rektoraként az egyetem átalakulásának vezetője volt, és természetesen Hernádi Zsolt, aki a MOL mellett a Corvinus Egyetem kuratóriumának is az elnöke. 

Azt sem szabad elfelejteni, hogy mindeközben a fideszes janicsárképzőnek is nevezett Matthias Corvinus Kollégium közel húszmilliárdos osztalékot kapott a MOL-tól.

Mit jelent mindezt? Röviden annyit, hogy hiába az új módszer, a cél továbbra is ugyanaz maradt: minél több felsőoktatási intézményt elosztani egymás között. Azt, hogy ezt már nem a miniszterek teszik, egy millimétert sem változtat azon, hogy végsősoron mind a MOL-nak, mind a fenn felsorolt embereknek egy feljebbvalója van ebben a projektben: Orbán Viktor.

Azt, hogy mit hoz a jövő a BME számára, egyelőre még nem tudhatjuk. Annyi viszont bizonyos, hogyha a múltat hívjuk tanácsadónak, akkor akár az is előfordulhat, hogy egy MOL-nagyrészvényes gyermeke valahogy könnyebben átcsusszanhat egy nehezebb műszaki vizsgán, mint az egyszerű hétköznapi szülők gyermeke. Ezt a Corvinusról eltávolított Ádám Zoltán docens története a MOL-ban is érdekelt Rahimkulovékkal már egy életre megtanította nekünk.