Úgy tűnik, hogy az akkumulátorgyártás továbbra sem lesz a gazdaság motorja
A szeptemberi 25 százalékos csökkenés a márciusi, 41 százalékos zuhanás óta a legrosszabb eredmény.
Bár igyekeztek kedvező képet festeni a szeptemberi ipari adatok alapján, a Központi Statisztikai Hivatal részletes jelentése jóval kiábrándítóbb képet mutat a termelésről.
A nyers adatok szerint ugyan 1,3 százalékkal nőtt az ipar teljesítménye éves összevetésben, a szezonálisan kiigazított mutatók viszont 1,5 százalékos visszaesést jeleznek. Ez ugyan javulás az augusztusi 4,6 százalékos mínuszhoz képest, de továbbra is a gyengélkedés jele.
A feldolgozóipar meghatározó ágazatai közül a járműgyártás, amely az ipari termelés negyedét adja, 1,4 százalékkal esett vissza. A közúti gépjárművek gyártása enyhe, 0,8 százalékos növekedést mutatott, ám az alkatrészgyártás 6,9 százalékos csökkenése ezt bőven ellensúlyozta. Egyedül a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártása hozott pozitív meglepetést, az ágazat 41 százalékos bővülést produkált, de ez sem tudta kompenzálni a többi terület gyengélkedését.
Különösen nagy visszaesés sújtja a villamos berendezések gyártását, amely 14,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az iparág két legfontosabb szegmense közül az akkumulátorok és szárazelemek termelése 25, míg a villamos motorok, áramfejlesztők és szabályozó berendezések gyártása 11 százalékkal csökkent.
Az akkugyártás válsága különösen fájó, hiszen a kormány éppen ebben az ágazatban látta a gazdaság egyik lehetséges kitörési pontját. A zöld átállás azonban lassabban és döcögősebben halad, mint ahogy azt korábban remélték. Bár májusban és júniusban még csekély növekedés mutatkozott, azóta hónapról hónapra egyre mélyebb visszaesés jellemzi a szektort. A szeptemberi 25 százalékos csökkenés a márciusi, 41 százalékos zuhanás óta a legrosszabb eredmény.
A kereslet továbbra sem állt helyre, ugyanis az export 0,9, a belföldi értékesítés 5,1 százalékkal csökkent. Egyedül a számítástechnikai és optikai termékeknél mutatkozott élénkülés, ahol az export 32 százalékkal nőtt. Némi optimizmusra adhat okot, hogy az új rendelések volumene szeptemberben 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a belföldi megrendelések 4,5, az exportmegbízások pedig 2,3 százalékkal bővültek. Ennek köszönhetően az összes rendelésállomány csupán 1 százalékkal maradt el a tavalyi szinttől.
Összességében az idei év első kilenc hónapja valamivel kedvezőbb képet mutat, mint 2024 azonos időszaka. Ugyanis míg tavaly 4,3 százalékos volt az ipar visszaesése, idén ez 3,4 százalékra mérséklődött.
