Ezért nem engednek be senkit a gyermekotthonokba: drámai vallomások a siralmas állapotokról

A magyar gyermekvédelmi rendszer a szakemberhiány és az alulfinanszírozottság miatt válsághelyzetbe került. A gyermekotthonokból titokban kikerült képeken látható tönkrement bútorok és berendezések szinte csak a jéghegy csúcsát jelentik. Nincs elég nevelő, ugyanakkor nincs elég pszichológus és fejlesztő pedagógus sem egy olyan intézményi rendszerben, ahol eleve traumatizált gyermekeket nevelnek. A szociális szférában dolgozók bére elmarad a magyar átlagbértől, az állami gondoskodásban élő fiatalok nagy része pedig elkallódik az ellátás hiányosságai miatt.

A magyar gyermekvédelem helyzete ma összetett és számos problémával terhelt. Bár a 14 éve regnáló kormány sorra hozza a családpolitikai és gyermekvédelmi törvényeket, ezek jó része csak látszatintézkedés, amely sem a mélyszegénységben, sem az állami gondoskodásban élő kiskorúakat nem segíti igazából. Kimondható, hogy jelenleg több mint 20 ezer gyermek van veszélyben, holott az államra van bízva a sorsuk.

A gyermekotthonok túlzsúfoltak, kevés a férőhely, és mint arról a kontroll.hu NEKÜNK FONTOS című műsorában korábban már beszámoltunk, hiányoznak a csecsemőotthonok is, így azok a kisbabák, akiket megszületésük után nem vihetnek haza a szülők, hónapokig a kórházban rekednek.

A magyarországi gyermekotthonok döntő része évek óta felújításra szorul: málló vakolat, penészes falak láthatók sok helyen, és akad, ahol a mellékhelyiségeken ajtó sincs, így a gyerekek egymás előtt végzik el a szükségleteiket. Tehát az alapvető emberi feltételek is hiányoznak az állami gondoskodásban élő gyermekek lakhatási körülményeiből.

A legfontosabb viszont, hogy kevés a szakember, a képzett nevelő és gyermekfelügyelő. A Belügyminisztériumtól származó hivatalos információk szerint idén 1804 dolgozó távozott a gyermekvédelmi intézményekből, ehhez képest az összes betöltött álláshely jelenleg 6016, ebből látható, hogy a dolgozók mintegy 30 százaléka hagyta ott a munkahelyét. Az adatokból az is kiderül, az 1804 távozó helyére csak 1487 új dolgozót tudtak felvenni, de arról nincs információ, hányan maradtak a munkahelyükön vagy hányan töltik felmondási idejüket, ugyanakkor az biztos, hogy többszáz távozó helyére még ideiglenesen sem találtak senkit.

A Szociális Ágazati Dolgozók Szakszervezetének budapesti titkára korábban arról számolt be a sajtóban, hogy a szociális ágazatban dolgozók átlagbére bruttó 473.000 forint, de egy kezdő gyermekfelügyelő például kénytelen 230 ezer forintos fizetésből megélni. Nem meglepő tehát, hogy a gyermekotthonokban tapasztalható rossz munkakörülmények, az egyébként is embert próbáló munkabeosztás, plusz az alacsony bérek miatt szükségszerűen elvállalt mellékállások következtében a dolgozók fáradtak, nagy részük kiégett. Főleg az idősebb korosztály dolgozik ebben az ágazatban, a fiataloknak a kevés fizetés miatt eleve nem vonzó a pálya. Pedig még gyermekotthonoknál valamivel jobb helyzetben lévő nevelőszülői rendszerből is hiányzik mintegy 2000 dolgozó.

Ha az Orbán-kormányon múlik, a helyzet rövidtávon nem is fog javulni, mivel a miniszterelnök december 16-i kijelentése szerint a szociális szférában 2026-ig nem várható semmilyen béremelés.

A kontroll.hu NEKÜNK FONTOS című műsorában két sokat tapasztalt szakember beszélt Sipos Betti szerkesztő-műsorvezetőnek a magyarországi gyermekotthonok helyzetéről. Bárnai Árpád ifjúsági munkás, a bicskei Kossuth Zsuzsanna Gyermekotthon egykori nevelője, aki az elhíresült pedofilügyben az első bejelentést megtette 2011-ben a minisztérium felé, valamint Sztupa József, a budapesti Esze Tamás Gyermekotthon korábbi szakmai vezetője megdöbbentő részleteket mesélt el a kialakult siralmas állapotokról.

A műsorban elhangzott, hogy a jelenlegi rendszerben a szakemberhiány miatt a gyerekek nem kapják meg a megfelelő ellátást és fejlesztést, így több mint kétharmaduk végül elkallódik, és hajlaktalanként, bűnözőként vagy drogosként többnyire az utcán végzi, ahelyett, hogy az otthont elhagyva beilleszkedne a társadalomba.

Szomorú és felháborító helyzetkép rajzolódik ki a szakemberek elemzéseiből, melyen csak az segítene, ha a kormány mihamarabb nagyobb összeget biztosítana a gyermekvédelemnek. December elején ugyan 3 milliárd forintot elkülönített az Orbán-kabinet, miután az ellenzéki Tisza Párt folyamatosan felhívta a figyelmet a tarthatatlan helyzetre, de például egyházi célokra mindeközben 16,5 milliárd forint plusz megy, és 1 milliárd kiegészítés a kormányzati kommunikációra.

A beszélgetés, amelyben szóba kerül az állami gondoskodásban élő gyermekek szexuális bántalmazása és a szociális dolgozók túlterheltsége is, itt is megnézhető: