Egyre rosszabb a magyarok hangulata a megélhetési nehézségek miatt

Az Eurofound életminőséget vizsgáló statisztikája szerint egy év alatt majdnem 40 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik szerint nehezebb lett a megélhetés Magyarországon. Ráadásul az uniós tagállamok közül csak két országban pesszimistább a lakosság, mint hazánkban.

Az Eurofound felmérése azt vizsgálta, milyen hatással volt ránk a COVID és annak utóélete az elmúlt években. Ugyan már évekkel vagyunk a COVID járvány után, a hatása a mai napig érződik: mentális jóllétben, társas kapcsolatainkban, munkahelyek elvesztésében, egészségügyi problémákban.

Azonban jó hatása is volt a járványnak, több hibrid vagy teljesen online munkahely jött létre. A járvány után azonban az ukrajnai háború, a közüzemi díjak növekedése, a megélhetési költségek általános növekedése mind egyre több kihívás elé állították az embereket és ez a mentális jóllétükre és általános megélhetésükre is hatással volt.

A felmérés online készült, és mivel elsősorban social média hirdetésekben volt elérhető, nem reprezentatív.

Az Eurofound felmérése a következő területekre adott választ:

• a legnagyobb gondot a megélhetési költségek növekedése jelenti a legtöbb háztartás számára, itt elsősorban az alacsony és közepes bevételű háztartásoknál vannak nehézségek;
• az otthoni munkavégzés a COVID járvány végeztével ismét csökkent. Van, ahol azonban általános szabályként bevezették a hibrid munkavégzést;
• az EU, a nemzeti kormányok és az egészségügyi rendszerbe vetett bizalom viszonylag stabil képet mutat, míg ezen belül is az EU-ba vetett bizalom a legstabilabb és a nemzeti kormányokba vetett bizalom következetesen csökken;
• a mentális jóllét romlása azonban minden korcsoportban jól látható, ez alól csak a 65 évesnél idősebb korosztály a kivétel;
• az 50-64 éves korosztályban az elérhetetlen egészségügyi ellátás okoz gondot, ugyanezt tapasztalhatjuk az alacsony bevételű háztartásoknál;
• a fogyatékossággal élők elégedettségi pontszáma alacsonyabb a többi korcsoportéhoz viszonyítva, az élettel való elégedettség pontszámok az esetben növekednek, ha foglalkoztatottak vagy 65 év felettiek az érintettek;
• a fogyatékkal élő választók sokkal nagyobb valószínűséggel élnek olyan háztartásban, ami nehézségekkel küzd, és ez a szakadék nőtt 2021 óta;
• a fogyatékkal élőknek az egészségügyi ellátása is problémás, különösen az alacsony bevételű háztartásokban. Leginkább azért, mert az egészségügyi ellátás költséges számukra.

A felmérés több pontban foglalkozik mélyebben egy-egy kérdéssel, mi azokat a területeket vizsgáltuk meg, ahol Magyarország is említve van, illetve kiemelkedő pontszámokat mértek.

Az egyik ilyen nagyobb terület az infláció növekedése és a megélhetési költségek voltak.

Inflációs költségek

2024-re az inflációs költségek továbbra is komoly kiadásokat jelentettek az EU-s háztartásokan. A 2022-es és 2023-as jelentős áremelések után az EU összinflációs rátája, amely 2022 októberében elérte a 11,5%-ot, 2023 áprilisában pedig 8,1%-ot, 2024 áprilisára 2,6%-ra csökkent (Eurostat adatai szerint). A javulások ellenére 2024 elején több uniós ország továbbra is a recesszió közelében maradt, mivel a magas kamatlábak és a megemelkedett reálárszint továbbra is megterheli a háztartásokat.

Megélhetési nehézségek

2024-ben a felmérésben résztvevők közül többen számoltak be megélhetési nehézségekről az előző évhez képest: a válaszadók 30%-a mondta azt, hogy nehéz vagy nagyon nehéz megélni, szemben a 2023-as 22%-kal, vagy a 2022-es 29%-al szemben. 

A válaszadók elmulasztották a lakbér- vagy jelzáloghitel-fizetést, és 15%-uk számolt be rezsihátralékról, autójukkal való költségek és közművek fizetése is nehézséget okozott – mindegyik adat az előző évhez képest növekedésről számol be.

Amikor a jövőbeli várakozásokról kérdezték a válaszadókat, az látható, hogy az aggodalmak ismét növekednek a 2023-hoz képest, bár ez a növekedés még mindig alacsonyabb arány volt, mint 2022-ben, amikor az ukrajnai háború és a rezsiárak voltak a legnagyobb gondok. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a háztartások továbbra is viselik a tartós áremelkedés hatását a gazdasági mutatók javulása ellenére.

Magas infláció

Országos szinten gyenge pozitív korreláció mutatható ki a megélhetési nehézségekkel számolt alacsony jövedelmű háztartások arányának változása és az e-felmérés előző, 2023-as fordulója óta mért maginfláció között.

Növekvő nehézségekről egyedül Magyarországon számoltak be, ahol a maginfláció szokatlanul magas maradt 2024 elején is. A táblázatból látható, hogy olyan államokat előz meg az infláció és megélhetési költségek tekintetében, mint Észtország, Dánia, Portugália, Szlovénia. Ezek az inflációs terhek ráadásul kiemelkedőek a többi országhoz viszonyítva is.

Megélhetési költségek

Mivel a megélhetési költségek folyamatosan nőttek, 2024-ben többen jelezték válaszaikban, hogy egyre kevésbé engedhetik meg maguknak bizonyos tárgyak, vagy akár nyaralások finanszírozását.

Ezek közül a legnagyobb mértékben a szabadidős tevékenységek és az üdülések megfizethetetlensége nőtt, különösen a középkorúak (35–49 és 50–64 évesek) körében, akiknél már eleve a legmagasabb volt azok aránya, akik nem engedhetik meg maguknak ezeket a tevékenységeket.

Optimizmus a jövőre nézve

A jólléti felmérés keretében megkérdezték a válaszadókat mennyire értenek egyet azzal, hogy „optimista vagyok a jövőmet illetően”. A 2020-as adatok és a rákövetkező évek csökkenő tendenciát mutattak, míg 2023-ban optimistábbak lettek az emberek. Ez a tendencia 2024-re visszafordult, ez alól csupán a 65+-os korosztály a kivétel.

Az optimizmus legkomolyabb visszaesése a középkorú (35–49 és 50–64) válaszadók körében következett be, akik 2024-ben a legalacsonyabb optimizmusról számoltak be. Közülük is leginkább a 50-64 éves korosztály számolt be arról, hogy visszaesett az optimista hozzáállásuk.

A nemek tekintetében az elemzések azt mutatják, hogy 2023 óta az optimizmus csökkenése nagyobb volt a nők esetében (a 2020-as 43%-ról 2024-re 31%-ra), mint a férfiaknál (48%-ról 37%-ra). Míg az optimizmus minden jövedelmi csoportban csökkent, ez a csökkenés meredekebb volt az alacsony jövedelmű háztartásokban élők körében, növelve a leggazdagabb és legszegényebb válaszadók közötti optimizmus-különbséget (a 2020-as 18 százalékpontról 2024-re 29 százalékpontra).

Az optimizmus mértéke országonként

2024-ben Görögországban és Olaszországban számoltak be a legalacsonyabb optimizmusról (20%), rögtön ez után következik Magyarország (22%), míg Írországban (49%) és Dániában (48%) a legmagasabb szintű az optimizmus.

Az optimizmust befolyásoló tényezők

Sok különböző tényező befolyásolja az optimizmus tényezőnket. Ilyen lehet az, hogy milyen korosztályba tartozunk, általánosságban elmondható, hogy a fiatalok optimistábbak (16-34), mint a referenciacsoport (40-54). De befolyásoló tényező a nem, iskola végzettség, anyagi háttér is. A felsőfokú végzettség, a partnerkapcsolat vagy ha férfi az illető, pozitívan befolyásolja az optimizmus mértékét. 

Az élettel való elégedettség országonként

Az élettel való elégedettségi pontszámok jelentősen eltérnek az EU országaiban. A legmagasabb értékelést Ausztriában (10-ből 6,5), valamint Hollandiában és Dániában (6,3) adják, míg Magyarországon, Észtországban (5,0) és Görögországban (4,5) a legalacsonyabb a válaszadók szerint, míg az EU átlag 5,8 pont.

A megelégedettséget befolyásoló tényezők

A 16–29 éves korosztály átlagosan 0,4 ponttal magasabb pontszámot ér el, az élettel való megelégedettég tekintetében, így a 40–54 évesek (a referencia korcsoport) a legalacsonyabb életelégedettségi pontszámmal rendelkező csoport.

A foglalkoztatási státusz jelentős hatással van az erre a területre. A munkanélküli válaszadók 0,9 ponttal alacsonyabb az élettel való megelégedettségi szintjük, mint a foglalkoztatottaké. 

A jövedelem szintén az élettel való elégedettség meghatározó tényezője, az alacsonyabb jövedelmű válaszadók 0,9 ponttal alacsonyabb pontszámot értek el, mint a közepes jövedelműek (referenciakategória), míg a legmagasabb jövedelmű csoport magasabb, +1,1 ponttal rendelkezik. Az iskolai végzettség szintén hozzájárul az élettel való elégedettséghez, a felsőfokú végzettségűek átlagosan 0,4 ponttal magasabb pontszámot értek el.

Fotó: Pixabay