Uniós jogot sért a magyar hulladékgazdálkodási koncesszió, összesen öt ügyben indul kötelezettségszegési eljárás

A magyar kormány ismét megsértette az uniós jogot az Európai Bizottság értékelése szerint. Ebből kifolyólag öt ügyben is kötelezettségszegési eljárást indítottak, vagy a már zajló eljárás folytatásáról döntöttek. Problematikus a magyar közbeszerzési rendszer, a kibertámadások elleni védelem, és gond van az útdíjakkal és a matricákkal is.

Kötelezettségszegési eljárást indít és felszólító levelet küld Magyarországnak az Európai Bizottság, mert nem tartotta be az uniós szabályokat a hulladékgazdálkodási koncesszió odaítélésekor. Az EB szerint az eljárás során alkalmazott jogosultsági kritériumok diszkriminatívak voltak, és a koncesszió 35 éves időtartama meghaladja az uniós irányelvben megengedett időtartamot. Az EU koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó szabályainak célja „a gazdasági szereplők egyenlő bánásmódjának és a koncessziók verseny előtti megnyitásának garantálása” - emlékeztette a magyar kormányt a Bizottság az EUrológus beszámolója szerint. 

A magyar állam egy koncessziós eljárást követően 2022-ben kötött szerződést a Mol Nyrt.-vel. A kontraktus szerint a Mol, illetve az általa tulajdonolt koncessziós cég, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó hulladékot és a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot. Magyarországnak két hónapja van válaszolni a felvetett kifogásokra, válasz hiányában a Bizottság indoklással ellátott vélemény kiadásáról dönthet.

A Bizottság felszólította Észtországot, Lengyelországot és Magyarországot, hogy tartsa be az EU kibertámadásokról szóló irányelvét. Az irányelv az EU kiberbűnözés elleni küzdelme jogi keretének alapvető részét képezi, és előírja a tagállamok számára a kiberbűnözéssel kapcsolatos nemzeti törvények megerősítését és büntetőjogi szankciók bevezetését, többek között a nagyszabású kibertámadások esetén is. A tagállamok kötelesek kapcsolattartó pontokat kijelölni, amelyek a nap 24 órájában, a hét minden napján elérhetők, hogy biztosítsák a nemzeti hatóságok közötti gyors együttműködést. A Bizottság úgy véli, hogy az érintett három ország helytelenül ültette át az irányelvben foglalt intézkedések egy részét nemzeti jogába.

A büntetőeljárásban gyanúsítottaknak és vádlottaknak nyújtott költségmentességre vonatkozóan Magyarország és Bulgária EU-s rendelkezést sértett, ezért indul meg a kötelezettségszegési eljárás. 

Az irányelv célja, hogy közös minimumszabályokat hozzon létre annak biztosítása érdekében, hogy a gyanúsítottak és vádlottak jogai megfelelő védelemben részesüljenek az egész EU-ban. Továbbá Észtország és Olaszország mellett hazánkat is felszólítja az Európai Bizottság, hogy ültesse át a fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok pénzügyi ösztönzőinek fokozatos megszüntetéséről szóló hatályos rendelkezéseket.

Végül a Bizottság felszólítja Csehország és Ausztria mellett Magyarországot is, hogy helyesen ültessék át a közúti infrastruktúra használatára vonatkozó útdíjakra és matricákra vonatkozó uniós szabályokat. Az irányelv célja a közúti infrastruktúra díjainak és a külső költségeknek az EU-ban történő kivetésére vonatkozó mechanizmusok harmonizálása. Az érintett kormányoknak ez esetben is két hónapon belül kell válaszolniuk érdemben.