Van-e befolyása a gyerekvállalási kedvre a gazdasági válságnak?

Vajon inkább együtt maradnak a családok a nehezebb gazdasági időkben, vagy megnövekszik a válások száma? Mennyire és hogyan van hatással egy gazdasági válság a születésszámok alakulására? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ több, a témában született kutatást és tanulmányt is megvizsgálva.

A párkapcsolatokról és a családokról szóló legtöbb kutatás alapján nehéz általánosságokat kijelenteni, mégis lehet azonban néhány adatra, folyamatra rálátni és következtetéseket levonni.

Születésszámok csökkenése

Friss statisztikai adat, hogy tavaly, 2024-ben összesen 77 500 gyermek jött világra, ami 9,1%-kal, 7725-tel kevesebb, mint 2023-ban, pedig már az az év is rekordalacsonynak számított. 

Az utóbbi évek kiugró születésszáma utoljára 2016-ban volt, 93 063 gyermekkel, és az utóbbi három évben viszont folyamatosan 90 ezer fő alatti születésszámokat kapunk, ami azért talán mégis összefügghet a bizonytalan gazdasági helyzettel, nehéz tervezhetőséggel és az állandó bizonytalansággal.

Válságok hatása

A válságok hatásáról utoljára közel tíz éve közöltek nagyobb kutatást, (Tóth István György 2015-2016 között kutatta ezt a területet a szerzőtársaival) ez is jól mutatja, mennyire nehezen körvonalazható, megragadható és elemezhető ez a témakör. Az említett kutatás pedig a 2008-as válságot vette alapul, ami sokkal kisebb hatású volt, mint a mostani, 2022-es gazdasági válság és az azt megelőző 2020-as Covid-időszak.

A kutatás kimondja, hogy a 2008-as válság nagyon különbözően érte a magyar háztartásokat és ezért az erre való reakció is többféle volt.

Egyrészt a háztartások munkaerőpiaci sérülékenysége, vagyoni helyzete, képzettsége másfelől a kormányzati, szociálpolitikai, gazdaságpolitikai és intézményi átalakításai, reformjai is kihatással voltak a háztartásokra. A gazdasági sokkra elsősorban a munkaerőpiac, a fogyasztási szokásaink és a megtakarítási szokásaink által reagálunk és ezeket a területeket vizsgálták a kutatók is. 

Főként az iskolai végzettség volt meghatározó, az alacsonyan és a magasan képzettek között kiemelkedő volt a munkaerőpiaci szakadék, amely a válságos, zsugorodó munkaerőpiac mellett tovább mélyült. 

Az érettségivel nem rendelkezők nagyobb arányban számoltak be állásvesztésről a válság alatt és ennek megfelelően ebben a csoportban nagyobb arányban vállalt valamelyik háztartástag plusz munkát a megélhetési nehézségek miatt.

Érdekes megállapítása volt a kutatásnak, hogy úgy vélte, hogy a háztartások gyerekvállalására nem volt különösebben nagy hatása. Kevesen nyilatkozták azt, hogy a válság hatására elhalasztották a gyerekvállalást, és a jövedelmi helyzet sem befolyásolta a döntéseket.

Amire viszont nagy hatással volt, az a bizalom megléte. Az emberek kevésbé bíztak egymásban 2016-ban, mint annak előtte, és óvatosságra hajlamosabbak lettek (kb. 60%). A siker kulcsának pedig egyre kevésbé az egyéni erőfeszítést tartották, sokkal inkább a kapcsolati hálóban hittek.

Szintén figyelemreméltó adat, hogy 2016-ban a felnőtt népesség harmada az emberi kapcsolatokat tartotta a legfontosabbnak, míg ez közel tíz évvel korábban 2007-ben csupán ötödiknél volt ennyire jelentős. 

Akik anyagi nehézséggel küszködtek a válság során, azok általában kisebbnek tartották az egyéni ambíció sikerességben betöltött szerepüket. Ezenkívül az államtól nagyobb munkabiztonság biztosítást vártak a válság által sújtott háztartásokban élők. A válság egyik legsúlyosabb következménye az állásvesztés lehetett, így akiket személyesen is érintett a munkaerőpiac zsugorodása, azok erősebb támogatásra vágytak vagy vágytak volna. A háztartások tehát változatos reakciókat adtak a válság okozta anyagi nehézségekre. 

Kijelenthetjük, hogy a társadalmi kohézióra is nagy hatással volt a válság időszak, a bizalom és együttműködés megléte egyre jelentősebb szerephez jutott. Illetve kérdésként felmerült az is, hogy nem-e fordítva működött a helyzet, azaz a válság lefolyása erősen függhetett attól, hogy egyébként a társadalomban mennyire volt erős a szolidaritás, a bizalom és a társadalmi együttműködési hajlam.

Válások alakulása

A válások alakulásáról Makay Zsuzsanna Népességtudományi Kutatóintézet főmunkatársa és szerzőtársai kutatásaiból kaphatunk legpontosabb képet az elmúlt évekről, évtizedekről. A válások számát, alakulását, összetételét kutatta, gazdasági szempontokat ugyan nem vizsgált, de a válságok kapcsán megfigyelhető trendeket és eredményeket össze lehet vetni a válság kapcsán látott katatási eredményekkel.

A legfrissebb tanulmány kimutatta, hogy a válások száma 2010 és 2018 között erőteljesen, összesen 30%-kal csökkent. 2019-ben hosszú idő után újra emelkedett a számuk (4%-kal), 2020-ban azonban ismét csökkenés történt, 2023-ban pedig 16 700 válást mondtak ki.  2022-ben a válásokkal végződő házasságok átlagosan 14,5 évig tartottak. 2020-ban az átlagos hossz  még csak 13,9 év volt.  A házasság első hét  évében felbomlott  házasságok aránya csökkent az utóbbi évtizedben. 

Míg a 2010-ben kötött házasságok 16%-a bomlott fel ennyi idő alatt, addig a 2015-ben kötött házasságok 12%-a. Látszik egy olyan tendencia, hogy az első években kisebb arányban válnak el a párok, aminek feltehetően az a magyarázata, hogy a korábbi évtizedekhez képest szelektívebbé vált a házasságkötés és nagyrészt azok az élettársak házasodnak össze, akik kapcsolata az első években már stabilnak bizonyult.

Érdekesség, hogy a válási hajlandóság 2010 óta tartó csökkenése csak a 40 év alattiakat érintette, az 50 éves vagy annál idősebb házasok körében a 2010-es években negyedével emelkedett a válási arány. Az átlagos életkor váláskor továbbra is emelkedik. 2019-ben a nők átlagosan 42,3 évesen, a férfiak 45,3 éves korukban váltak el.

A hosszú ideje csökkenő válási tendencia a házasságban élő népesség csökkenő számának és a válási hajlandóság mérséklődésének tudható be. A párkapcsolati stabilitás általános csökkenése mögött az állhat, hogy egyre többen élnek együtt élettársként házasságkötés előtt (vagy helyett).

A válások során az is egy tendencia, hogy kevesebben válnak el kiskorú gyerekek mellett (7 év alatti gyermekek), de ezt az is befolyásolja, hogy egyre kevesebb a gyerekek száma a házasságokban, vagy már nagykorú a gyermek a váláskor.

Hogy a gazdasági helyzet mennyire befolyásolja a válást, egyik tanulmány sem vizsgálta. De a korábban hivatkozott, Tóth István György féle kutatás kimutatta, hogy válságok idején felértékelődnek az emberi kapcsolatok, talán elképzelhető, hogy kevésbé hajlamosak az emberek elválni, ha szűkösek az anyagi tartalékiak.

Ezt szintén befolyásolhatja a gyerekmekek megléte, a házastársak munkaviszonya és még sok minden más, de az biztosan kijelenthető, hogy az anyagi biztonság egy kulcskérdés minden élethelyzetben.

Fotó: Pixabay