Látszatintézkedések, NER-es lenyúlások: ezért Magyarország az EU legkorruptabb állama

Még korruptabb lett Magyarország a Transparency International 2024-es jelentése alapján. A nemzetközi szervezet 180 országban vizsgálta a korrupció helyzetét. Magyarország a 100-as skálán 41 pontot kapott, amivel a legkorruptabb állam lett az Európai Unióban és olyan országokkal osztozik a lista 82. helyén, mint  Kuba, Dél-Afrika vagy Tanzánia. A 2023-as besoroláshoz képest egy ponttal gyengébb osztályzatottal a többi közt Albánia, Románia, Moldova és Kína is előzi Magyarországot.

Az összetett index 0-100-ig mutatja a korrupció érzékelését a közszférában, ahol a 0 jelenti, azt hogy az adott országban a korrupciót magas mértékben érzékelik és a 100 jelenti, hogy az adott országban a korrupciót egyáltalán nem érzékelik.

A szervezet honlapján a jogállamiság további gyengülésével magyarázta a magyar mellett a szlovák és a máltai visszaesést is. Említik Rogán Antal amerikai szankcionálását, amit az Egyesült Államok korábban azzal indokolt, hogy a miniszter részt vett a rendszerszintű korrupciós gépezet kiépítésében és működtetésében.

Forrás: Transparency International

A TI szerint Orbán Viktor 15 éves kormányzását rendszerszintű korrupció és a jogállamiság folyamatos leépülése jellemzi, a magyar korrupciós index 2012-től 14 ponttal esett. Hozzáteszik, hogy még az uniós támogatás visszatartása sem volt elég ahhoz, hogy az Orbán-rendszer visszaállítsa a jogállamiságot. Emiatt aztán Magyarország végleg elveszített 1,04 milliárd eurót, az országnak 2021 és 2027 között járó európai uniós felzárkóztatási pénzügyi keretből, ami így 20,7 milliárd euróra csökkent. Kiemelik:

"Hazánk tíz évvel ezelőtt, 2014-ben az akkor még 28 tagú Európai Unió 21. helyén végzett; 2020-ban hármas holtverseny alakult ki Romániával és Bulgáriával az utolsó helyen, majd előbb keleti szomszédunk, végül Bulgária is lehagyta Magyarországot."

A Transparency magyarországi oldala arra is felhívja a figyelmet, hogy jelentős a forrásvesztés kockázata a COVID-19 járvány után létrehozott uniós gazdaságélénkítő alapnál is, amiből Magyarországnak 10,4 milliárd euró jár. Ha az ország nem teljesíti a források lehíváshoz szükséges mind a 27 intézkedést, Magyarország elveszítheti a teljes keretet.  

Emlékeztetnek, hogy a feltételességi eljárások követelményeinek teljesítése érdekében 2022 őszén elfogadott reformcsomag a NER legnagyobb jelentőségű korrupció ellenes intézkedéseit foglalta magában. A szervezet szerint azonban több mint két év elteltével világosan látszik: a reformcsomag kevésnek bizonyult a rendszerszintű korrupció megtöréséhez, mert a magyar kormány több esetben szabotálta a feltételességi eljárásban előírt követelmények teljesítését; a magyar fél több esetben félrevezette az Európai Bizottságot látszatintézkedésekkel. 

Hangsúlyozzák, hogy a 2022-es korrupció elleni reformcsomag egyes elemei azért bizonyultak alkalmatlannak, mert az EU által megkövetelt intézkedések még maradéktalan végrehajtásuk esetén sem lettek volna elegendőek a korrupció felszámolására. Ez vonatkozik például a NER által a közpénzek lenyúlása érdekében alkalmazott egyik legkreatívabb megoldásra, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra (KEKVA), valamint az igazságügyi és a büntetőeljárási reformra, továbbá a közérdekű adatok hozzáférhetőségére. 

A TI 1995 óta teszi közzé a korrupcióval kapcsolatos jelentését. Magyarország korrupciós besorolása 2010-ben a lista 53. helyére volt elég, 1995-ban pedig a 28. volt az akkor vizsgált 41 ország közül.