A magyarok több mint fele elégedetlen az oktatási és az egészségügyi rendszerrel az OECD felmérése szerint
Az OECD-országok közül Magyarországon a legmagasabb az állami beruházások aránya, de egy csomó közszolgáltatásban lemaradásban vagyunk.
A tudásalapú gazdaság közszolgáltatása - hol tart Magyarország? címmel tette elérhetővé Horváth Anna a publikációját, ami két OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) tanulmányát foglalja össze. Az egyik a globálisan vizsgálódik és javaslatokat fogalmaz meg a kormányzatoknak, míg a másik kifejezetten Magyarországról szól.
A tanulmányok megállapítják, hogy a közszolgáltatások fejlesztésével a kormányok fokozzák a politikai hatáskörüket és hatékonyságukat. Például, ha közintézmények innovatív ötleteket fogadnak el a közszolgáltatások javítására, az az önkormányzatokba vetett bizalom növekedésével jár. Ha a magánszektor magas színvonalú, az a közszolgáltatásokra is hatással van, hiszen az állampolgárok a közszférától is egyre inkább azt a színvonalat várják el.
Az OECD ajánlása négy pont köré épül:
- Stratégiai jövőkép meghatározása
- Biztos alapok a műszaki infrastruktúra, készségek tekintetében
- Zökkenőmentes hozzáférés a szolgáltatásokhoz (ez lehetővé teszi az innovációt és kísérletezési kedvet is)
- Adatgyűjtés a szolgáltatások fejlesztése érdekében
Az OECD kutatás közel nyolcszáz innovációt vett számba, ezek alapján öt fontos területet különített el.
- Jövő-orientált és közösen létrehozott közszolgáltatások: a kormányok a felhasználókkal együtt gondolkodva terveznek megoldásokat, amik rugalmasan reagálnak hosszú távon is.
- A hatékony közszolgáltatások digitális és innovatív alapjai: a kormányok befektetnek digitális infrastruktúrába és kísérleteznek.
- Személyre szabott, pro-aktív közszolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség
- Adatalapú közszolgáltatások a jobb döntéshozatal érdekében
- A közszolgáltatások, mint a nyilvánosság részvételének lehetőségei
A felmérések szerint Magyarország több tényezőben is alulmarad az OECD átlagtól. A magyarok csupán 44%-a elégedett az egészségügyi rendszerrel, az OECD átlag pedig 68%. Az oktatási rendszerrel 47% elégedett, ami szintén alulmarad az OECD átlag 67%-tól. A bírói rendszerrel való elégedettség hazánkban 44%-on áll, míg az OECD átlag 55.7%.
Magyarország az OECD-átlagnál többet költ közbeszerzésre, 2021-ben a GDP 16,4%-át, szemben az OECD-országok átlagos 12,9%-ával. Az OECD-országok közül Magyarországon a legmagasabb az állami beruházások aránya. 2021-ben Magyarország a GDP 6,6%-át fektette be állami beruházásokba, ami majdnem kétszerese az OECD-átlagnak (3,4%).
Aggasztó a nemek közötti egyenlőség helyzete is: 2021-ben a felsővezetők mindössze 18,7%-a volt nő, ami 7,3 százalékpontos csökkenés 2011 óta, és jelentősen elmarad az OECD-EU átlagtól (40,8%). A miniszteri pozíciókban a nők képviselete is jelentős mértékben javítható, mivel 2023-ban a miniszterek mindössze 9%-a volt nő, szemben az OECD-szerte átlagosan 36%-kal.
Az adminisztratív szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettséggel az OECD nem közölt adatokat, annak elérhetősége azonban viszonylag jó az országban: 3155 település közül 2022-ben 249, 2023-ban 261 működött kormányablak. Ez azt jelenti, hogy valamennyi járásszékhelyen található kormányablak, ezekhez való hozzáférés átlagosan 17 perc az országban, de kis településeknél ez akár egy órát is jelenthet.
Fotó: Horváth Anna
