Azzal próbál most kampányolni a Fidesz, amit korábban pont a kormány számolt fel

A legkisebb faluba is pénzkiadó automata telepítését ígéri az a kormány, amelyik a vidék egykori bankját átjátszotta a saját oligarchája kezébe, a postahivatalokat pedig tömegével záratta be. A Fidesz ennek ellenére most az új faluprogrammal próbál szavazatokat szerezni.

A március 27-én tartott Kormányinfón Gyopáros Alpár kormánybiztos a templomfelújítások, falusi kocsmák és kisboltok támogatása mellett arról is szót ejtett, hogy lélekszámtól függetlenül minden egyes településen lesz bankjegykiadó (ATM), ha azt a lakosok igénylik. Tájékoztatása szerint Magyarországon legalább kétezer helyen nem létezik ATM.

Arról nem esett szó, hogy a kormány meghozandó intézkedései mellett is zavartalanul folynak a bankok saját szolgáltatásaikat szűkítő intézkedései. Mától számos településen már nem áll meg az MBH bankbusza sem. Ezek között pedig több hely is akad, ahol (Bátmonostor, Bordány, Csátalja, Kisszállás, Pilisszántó, Szigetmonostor, Verőce, Zsana) ATM sincs - írja azénpénzem.hu portál.

Eltüntették a falusi hitelintézeti hálózatot

2013 nyarán az Orbán-kormány páros lábbal szállt bele az egykor a „vidék bankjaként” emlegetett takarékszövetkezeti szektorba. Rapid tempóban integrációba kényszerítették a korábban független takarékokat, és arra hivatkozva, hogy a falusi szolgáltatások ne csorbuljanak, 136 milliárd forintos tőkejuttatást adtak. Ez mai áron körülbelül 230 milliárd forintot jelentene. Persze kézen-közön már rég eltűnt ez a pénz, ahogy a jegybanki alapítványoké is - írja a pénzügyi lap.

A friss integráció indulását követően sorozatosan érkeztek a takarékszövetkezeti csődök. A bank 2015-ös éves közgyűlésén az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor kifogásolta, hogy az állam által a takarékszövetkezeti szektor feltőkésítésére juttatott rengeteg pénzből semmit sem költöttek rendbetételre, helyette a betétbiztosítón keresztül az összes kártalanítás terhét a bankszektorra nyomták. 

A 2013-ban helyzetbe hozott Spéder Zoltánt (ő volt az integrációban jelentős szerepet játszó FHB tulajdonosa és vezetője) 2016-ban kidobták a zsíros bizniszből. A pénzvesztéssel viszont megúszta a dolgot Spéder, a korábban beígért eljárások elmaradtak. Az állami beavatkozás közben itt is veszteséges működést eredményezett.

A történet nem túl meglepő módon úgy zárult, hogy az egész takarékszövetkezeti háló végül Mészáros Lőrincé lett. 

Az MBH (lánykori nevén Magyar Bankholding) végül 2023 májusában jött létre. Már 2019-ben jól látszott, hogy az egykori gázszerelő, birtokolhat majd egy olyan megabankot, amibe besöprik az egykori takarékok morzsáit, sőt az MKB-t és a Budapest Bankot is. Az egykor vidék bankjának nevezett takarékszövetkezeti hálózatnak végleg vége lett. A gazdaságosság jegyében jöttek a tömeges fiókbezárások és az ATM-ek leszerelése.

A postahivatalokra tömegével tettek lakatot

Ha a kormány valóban a vidékiek ellátásáért aggódna, akkor eleve nem kellett volna tömegesen bezárni a kis postahivatalokat. Törvényt is módosítottak annak érdekében, hogy az állami cég szolgáltatásait megkurtíthassák. Pedig a postai egységek nem csak a bankjegykiadót, hanem a pénzügyi szolgáltatások lokális elérést is biztosíthatnák.

A Magyar Bankszövetség az egész mostani tervre annyit reagált csupán, hogy miért nem vonatkozik mindez a külföldi székhelyű pénzügyi szolgáltatókra (Revolut) is. 

A magyar bankok hozzáállása nem igazán ügyfélbarát, de az érdemi kormánykritika helyett inkább azt akarják, hogy másnak is kellemetlen legyen a mostani helyzet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) különben 2023-ban már fellépett a bankjegykiadók mennyiségének növelése érdekében. A jegybank lépése a számok szerint sikeres lett.

Felpörgette a bankautomaták számát Mészáros Lőrinc bankja

Az MBH arról adott tájékoztatást, hogy a hitelintézetnél az elmúlt évben nagyszabású ATM expanziós és modernizációs programba fogtak, aminek egyrészt a meglévő géppark megújítása volt a célja 500 ATM modernre cserélésével, másrészt a hálózat bővítése. Ennek eredményeképpen napi 5-7 ATM telepítésével a program végére közel megduplázzák bankautomatáik számát. Az OTP tájékoztatása szerint az ügyfelei 2213 „kapcsolati ponton” tudják elérni a szolgáltatásukat.

A Magyar Posta 2022 októberében jelentette be, hogy 210 településen összesen 366 postahivatalt zárnak be átmenetileg, és ezzel együtt elküldenek 300 dolgozót. 2023 januárjában több településen is újranyitottak a bezárásra ítélt posták, sok helyen a helyi önkormányzat nyúlt a zsebébe azért, hogy újra legyen postafiók az adott településen. 2023 március 4-én pedig több száz postás demonstrált a Gazdaságfejlesztési Minisztérium előtt magasabb, inflációkövető béreket és tisztességes kommunikációt követelve. A postások két érdekvédelmi szervezete (POFÉSZ, KÉSZ) által összehívott tüntetésen a dolgozók átadtak egy petíciót, amit Nagy Márton miniszternek címeztek.

A Települési Önkormányzatok Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, Tab fideszes polgármestere , Schmidt Jenő akkor levélben óvta a településvezetőket attól, hogy az önkormányzatok a Magyar Postával partneri szerződést kössenek a posták üzemeltetésére:  

„A postai szolgáltatás biztosítása állami feladat, egy település életét jelentősen befolyásolja, hogy működik-e postahivatal, vagy megszűnt. A postai szolgáltatás biztosítása nem tartozik az önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatok közé. A TÖOSZ – támogatva, hogy a postai szolgáltatást biztosítani köteles állami tulajdonú cég, a Magyar Posta Zrt. a helyi vállalkozásokkal tárgyaljon a megszűnt postai szolgáltatások újraindítására, de – a települési önkormányzatoknak azt javasolja, hogy ez ügyben – az állami feladat önkormányzat részéről önként vállalt feladatkénti átvállalására – ne tárgyaljanak a Magyar Posta Zrt.-vel.”

Emlékezetes az is, hogy 2019-ben még aláírásgyűjtés is indult Békés megyében a talarékfiókok bezárása miatt, de a kormány nem vette figyelembe a falusiak véleményét.

Fotó: Pixabay