Vučić neve is előkerült a szarajevói „turistamesterlövészek” milánói vizsgálatában

Egy horvát oknyomozó újságíró olyan dokumentumokat adott át a napokban az olasz hatóságoknak, amelyek összefüggésbe hozhatják Aleksandar Vučić szerb elnököt a boszniai háború egyik legsötétebb fejezetével, a szarajevói „emberszafari” jelenséggel. 

A milánói ügyészség által a szarajevói úgynevezett „turistamesterlövészek” ügyében indított, már amúgy is kényes nyomozás egy kifejezetten figyelemre méltó elemmel gazdagodott a napokban – írja a today.it olasz internetes hírportál. 

Egy horvát oknyomozó újságíró az olasz vádhatóságnak ugyanis olyan dokumentumokat adott át, melyekből arra lehet esetleg következtetni, hogy a jelenlegi szerb elnök, Vučić a délszláv háború során Szarajevóban olyan katonai állásokban szolgált, ahonnan a feltételezések szerint lövéseket adtak le a helyi civilekre a „szafarik” résztvevői. 

A beadvány nem állítja, hogy Vučić személyesen lőtt volna civilekre, ám azt igen, hogy szolgálati helyét és szerepét értékelni kell a „turista mesterlövészek” ügyében zajló nyomozás keretében. Az olasz ügyészek most döntenek arról, hogy felhasználják-e és hogyan használják fel ezt az anyagot.

A Milánóban benyújtott dokumentum Vučićot – aki akkoriban fiatal önkéntes volt a boszniai háború alatt – a „szarajevói szafari” jelenséghez köti. Ezek olyan, állítólagos expedíciók voltak, melynek során nagy összegekért „szórakozásból” lőttek civileket az ostromlott városban külföldi polgárok. 

A „szarajevói szafari” kifejezés Miran Zupanič szlovén rendező 2022-es, azonos című dokumentumfilmjéből származik. A film volt katonák és a boszniai hírszerzés tagjainak vallomásain keresztül egy állítólagos „háborús turizmust” mutat be: gazdag külföldieket, akik Szarajevó ostromának (1992–1996) tetőpontján állítólag azért fizettek, hogy vezessék őket a dombokon lévő boszniai szerb állásokba, ahonnan aztán mesterlövész puskákkal lőhettek civilekre, köztük gyerekekre is.

A „vendégek” elsősorban Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból érkeztek, állítólag egyfajta „turisztikai csomagokból” választhattak, amikhez árlista is társult; a „gyermekcélcsoport” volt a legdrágább, ezt követték a férfiak, a nők és az idősek, utóbbiak „ingyenesek” voltak. 

Szarajevó ostroma az egyik leghosszabb és legvéresebb volt a közelmúlt európai történelmében: több mint 11 ezer ember halt meg, köztük legalább 500 gyermek, akiket többek között mesterlövészek öltek meg. Ők a város egyes utcáit – például a hírhedt „Mesterlövészek sikátorát” – halálos csapdává változtatták. 

A milánói ügyészség az elmúlt hetekben indított nyomozást az „emberszafari” vádak ügyében. A nyomozás, amelyet egy terrorizmus elleni küzdelemre szakosodott ügyészre bíztak, a „kegyetlenség és aljas indítékok súlyosbító körülményeivel elkövetett szándékos emberölés” hipotézisével folytatódik, amely bűncselekmények – mint háborús bűncselekmények és lehetséges emberiség elleni bűncselekmények – nem évülnek el. A nyomozók tanúvallomásokat, nemzetközi bíróságok dokumentumait és régi olasz hírszerzési akták összevetésével dolgoznak.

Ebben a kontextusban született Domagoj Margetic lépése. A horvát újságíró, aki évek óta tudósít a Balkánon elkövetett háborús bűnökről, azt állítja, hogy olyan anyagokat adott át a milánói nyomozóknak, amelyek Aleksandar Vučićot összekapcsolják azokkal a katonai állásokkal, ahonnan állítólag lövéseket adtak le. 

Vučić szarajevói múltjáról évek óta keringenek pletykák. Egy 2021-es boszniai televíziónak adott interjúban a szerb elnök kifejezetten tagadta, hogy valaha is lőtt volna az ostromlott városra, ezeket a vádakat manipulációnak nevezve.