Közeledés a háttérben: mit rejt Orbán és Netanjahu budapesti találkozója a színfalak mögött?

Hivatalosan gazdasági és biztonságpolitikai kérdések szerepeltek a napirenden, valójában azonban sokkal többről szólt Benjámin Netanjahu izraeli és Orbán Viktor magyar miniszterelnök budapesti találkozója. Három nap, több zárt körű egyeztetés, politikai szövetségek újrahúzása – és egyre több kérdőjel az esemény valódi tétjével kapcsolatban.

Diplomácia vagy politikai menedékkeresés?

Netanjahu látogatása nem előzmény nélküli: Izrael miniszterelnöke több fronton is nyomás alatt áll hazájában. A bírósági reform kapcsán hónapokig tartó tömegtüntetések, korrupciós vádak és koalíciós feszültségek teszik ingataggá a pozícióját. Nemzetközi színtéren pedig egyre elszigeteltebbé válik, különösen az amerikai demokrata adminisztrációval való megromlott viszonya miatt.

Magyarország – és személyesen Orbán Viktor – viszont nyitott szövetségesként jelenik meg, akit szintén gyakran érnek bírálatok demokratikus normák aláásása, valamint az EU-val való konfliktusai miatt. Két politikus, akik közös pontokat keresnek – és találnak – egy világrend átrendeződése közepette.

Közös ideológiai mintázatok

A találkozót követő nyilatkozatok a szokásos gazdasági és védelmi együttműködés hangsúlyozásán túl kevés konkrétumot tartalmaztak. A háttérben azonban ideológiai rokonság körvonalazódik. Mindkét vezető épít az ellenségképzésre – legyen az a migráció, a nemzetközi "liberális elit", vagy Soros György –, miközben saját hatalmuk megerősítésére használják fel a társadalmi megosztottságot.

Az antiszemitizmus kérdése különösen érzékeny. Orbán kormánya korábban többek között Soros György démonizálásával vált nemzetközi viták tárgyává, amit sokan antiszemita felhangúnak tartottak. Netanjahu ennek ellenére korábban is védelmébe vette a magyar kormányt – nem véletlenül: Izrael-ellenes retorika helyett Orbán határozottan támogatja a jelenlegi izraeli kormány politikáját.

Gazdaság vagy politikai befolyás?

A találkozón bejelentett új együttműködések, különösen a kiberbiztonság és a védelmi ipar terén, újabb kérdéseket vetnek fel. A magyar kormány korábban már vásárolt izraeli kémszoftvereket, például a hírhedt Pegasus-rendszert, amelyet oknyomozó újságírók, ellenzéki politikusok és aktivisták megfigyelésére is használtak. Bár hivatalos források nem erősítették meg, sem cáfolták ennek újbóli napirendre kerülését, az időzítés és a témaválasztás nem véletlenszerűnek tűnik.

A stratégiai partnerség ára

A háromnapos látogatás közben civil szervezetek és jogvédők aggodalmukat fejezték ki. Többen arra figyelmeztetnek, hogy a két vezető közeledése nem csupán pragmatikus diplomácia, hanem egy olyan alternatív politikai modell keresése, amely megkérdőjelezi a liberális demokrácia alapértékeit. Az EU-ban izolálódó Orbán számára Netanjahu nemcsak partnert, hanem politikai legitimitást is jelenthet – és ez fordítva is igaz lehet.

Mi jön ezután?

Bár konkrét botrány vagy nyílt konfliktus nem kísérte a látogatást, a színfalak mögötti üzenetek egyre világosabbak: Orbán és Netanjahu nem csupán gazdasági, hanem ideológiai szövetséget építenek. Egy olyan nemzetközi helyzetben, ahol a demokratikus rendszerek válságba kerülnek, és az autoriter tendenciák erősödnek, ez a kapcsolat sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint amennyit a hivatalos nyilatkozatok sejtetni engednek.

Címlapkép: Facebook