Orbán betiltaná az Antifát – de nem tudja, és nem is lehet

Orbán Viktor a Kossuth rádióban péntek reggel arról beszélt, hogy kezdeményezni fogja az „Antifa” betiltását Magyarországon, ám jogászok szerint nincs olyan formális szervezet, amelyet betilthatna, így a terv jogilag kivitelezhetetlen. A miniszterelnök a politikai provokációt választotta a közvélemény hergelésére, aminek tökéletes hátteret ad a Magyarországon harcot folytató európai szélsőjobb- és szélsőbal mozgalmak – akiknek a küzdelmét a kormány teszi lehetővé.

Donald Trump az „Antifa” terrorszervezetté nyilvánítását jelentette be, amit a közéletben megjelent agresszióval, valamint – közvetve – Charlie Kirk szélsőjobboldali aktivista meggyilkolásával indokolt. A közmédia pénteken azt a kérdést tette fel Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogyan lehet a szabadság és a rend között egyensúlyozni.

„Én örültem az amerikai elnök döntésének, és kezdeményezni fogom, hogy tegyük mi is ezt itt Magyarországon. Az Antifa igenis egy terrorszervezet. Idejöttek Magyarországra is, békés embereket az utcán megvertek, volt, akit félholtra vertek. Majd elmentek európai parlamenti képviselőnek, és onnan oktatgatják Magyarországot a jogállamról, a baloldalról” 

– mondta Orbán Viktor.

Nincs olyan, hogy Antifa

A miniszterelnök kezdeményezésének jogi lehetőségeiről kereste meg Gerő Tamás büntetőjogi ügyvédet, aki szerint kivitelezhetetlen Orbán terve.

„Nem létezik olyan csoport, hogy >>Antifa<<, ezért nem is lehet betiltani” – jelezte az ügyvéd.

A másik akadálya Orbán tervének a magyar jogszabályi környezet: a kormány vagy a parlament nem minősíthet semmit terrorszervezetté, mert ilyen minősítést csak az igazságszolgáltatás tehet – ezt lentebb fejti ki a cikk.

Az antifasizmus nem egy formális, központilag szervezett mozgalom, hanem egy laza, hálózatszerű, ideológiai alapon szerveződő ellenállási forma. Bár vannak erőszakos cselekményeket elkövető csoportosulások, az antifasizmus alapvető célja az egyenlő emberi jogok érvényesítése, az ezzel ellentétes fasiszta‑rasszista, homofób, antiszemita és autoriter ideológiák visszaszorítása, általában jogi eszközökkel vagy tüntetésekkel.

Ebből fakadóan az „Antifának” nincs vezetősége, tagsági rendszere, központi irodája vagy hierarchiája. A különböző országokban, városokban működő csoportok önállóan, helyi szinten döntenek arról, milyen akciókat vállalnak.

A mozgalmak már a 20. század elején – főleg a náci Németországban, az olasz vagy spanyol fasizmussal, illetve más szélsőjobboldali diktatúrákkal szemben – jöttek létre.

A jobboldali politikai erők – főleg az USA-ban, Donald Trump elnök vezetésével – sokszor próbálták úgy beállítani, mintha az „Antifa” egy szervezet lenne, hogy könnyebb legyen kriminalizálni. Valójában azonban nincs olyan entitás, amit „Antifa-szervezetként” be lehetne tiltani vagy felszámolni – ugyanez érvényes Magyarországra is.

Nincs joga Orbánnak terroristává nyilvánítani senkit

Ahogy Gerő Tamás is jelezte, a magyar büntetőjog kizárólag a bíróságok kezébe adja, mit, illetve kik csoportját minősíti terrorszervezetként.

A Btk. szerint: „terrorista csoport a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény elkövetése.”

Tehát Magyarországon nincs előre meghatározott terrorszervezetek listája; a bíróság kizárólag a tényleges terrorcselekmények elkövetése alapján minősít.

A kormány a magyar terroristákkal másképp bán

A bíróság a terrorcselekményeket leíró jogszabályok alapján tárgyalta a szélsőjobboldali Budaházy György és csoportja, a Hunnia Mozgalom tetteit, majd minősítette az elkövetést terrorcselekményként.

A csoport 2007–2009 között több támadást is végrehajtott, hogy félelmet keltsen és befolyásolja a közéletet. Molotov‑koktélt dobtak például Szilvásy György volt titokminiszter házára, Kóka János egykori miniszter épülő házánál robbantottak, és Csintalan Sándor médiaszemélyiséget is megtámadták. Emellett több MSZP-s és SZDSZ-es országgyűlési képviselő ingatlanja is célponttá vált.

Emiatt Budaházyt 2022-ben első fokon 17 év fegyházbüntetésre ítélték terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt. 2023 márciusában azonban Novák Katalin köztársasági elnök – a kormány javaslatára – kegyelmet adott neki és több társának, így szabadlábra kerültek. Az esetet az is pikánssá teszi, hogy ekkor kapott titokban kegyelmet K. Endre is, aki a bicske gyermekotthon pedofilbotrányának másodrendű elkövetője volt.

Az ürügyből cél: az erőszak

A trumpi és orbáni politika rendszeresen él az úgynevezett politikai „ragebait” eszközével, amikor szándékosan provokatív tartalmat tesz közzé az emberek dühének kiváltása érdekében – Orbán legutóbbi poloskázása is ebbe a körbe sorolható.

Politikusok esetében több célja is van egy ilyen bejegyzésnek:

• Ellenségkép erősítése: ha a poszt felháborítja az ellenzéki szavazókat, azok dühös reakciói erősítik a saját tábor összezárását („lám, megint támadnak minket”). Nem mellesleg a bizonytalanokat eltávolíthatja a politizálástól, ha mindkét tábornál agressziót látnak, függetlenül attól, ki provokálta ki.
• Vita tematizálása: ahelyett, hogy kényelmetlen ügyekről kellene beszélni, a politikus ráirányítja a figyelmet egy provokatív kijelentésre, ami eluralja a közbeszédet.
• Elérés és mozgósítás: sok reakció miatt a poszt jobban terjed; a „nyereség” itt politikai támogatás, médiafigyelem és szavazói aktivitás.

Az Orbán-kormány másfél évtizede nemcsak megtűri, de időnként közpénzből támogatást adott a februárban megszervezett „Kitörés” túrára, ahol rendszeresen neonáci csoportok emlékeznek meg a második világháborúban a budai várból elkeseredetten menekülő német és magyar csapatokról. Az európai neonáci mozgalmak emiatt találkozóhellyé tették az eseményt, amire válaszul rendszeresen antifasiszta ellentüntetők is megjelentek, egyre nagyobb számban és szervezettséggel.

A Kitörés napja miatt Budapest minden februárban a két csoport közötti ütközőzónává válik, ennek következtében neonácik és szélsőjobboldaliak antifasisztának tűnő embereket vernek, illetve antifasiszták is szervezett támadásokat hajtanak végre szélsőjobboldali személyekkel szemben.

Orbán Viktor az eseményekből – erősen szelektíven – csak az antifasiszta támadókat szokta kiemelni. Bár az olasz Ilaria Salis valóban európai parlamenti képviselő lett, a támadások más tagjai Németországban börtönbüntetésre számíthatnak. Ezzel szemben a szélsőjobboldali támadók ügyei nem kapnak ekkora kormányzati figyelmet.

Amennyiben a nem létező „Antifát”, vagy a mozgalom egyes tagjait, csoportjait mégis valamilyen jogi csavarral terroristának minősítené a hatalom, az indukálhatja az antifasiszta mozgalmak hevesebb tiltakozását. Ez a választási időszakra nézve kockázatot jelenthet, mivel februárban újabb heves vita övezheti a „Kitörést”, a magyar kormány pedig felmutathatja az egyik ellenségképet, amit maga gyártott – így valósul meg az orbáni „ragebait”.

Fotó: Facebook / Orbán Viktor