Egy rossz szava nem volt a "közmédiának" a kormányra

A Republikon Intézet féléves jelentése szerint az M1 esti híradója szélsőségesen kormánypárti módon működött. A fideszes politikusok kapták a képernyőidő háromnegyedét, róluk sosem hangzott el negatívum. Eközben az ellenzék, különösen Magyar Péter és a Tisza Párt, rendszeresen lejárató kontextusban szerepelt.

A jelentés szerint szélsőségesen kormánypárti működésnek számít, hogy a híradókban a kormánypárti szereplők megszólalásait mindig pozitív vagy hivatalos hangvétel kíséri, például olyan kifejezésekkel, mint „kiemelte”, „hangsúlyozta” vagy „bejelentette” – ez a szóhasználat kiemelei a megszólalók fontosságát, szemben más szereplőkkel. Orbán Viktor esetében rendszeresen így mutatták be a miniszterelnök megszólalásait, legyen szó családpolitikáról, gazdasági kérdésekről vagy a választási kampányról.

Az ellenzéki politikusokat viszont gyakran botrányokhoz, bűncselekményekhez kötődő kifejezésekkel említették.

Magyar Péterről például olyan riportok mentek le, amelyek „telefon lopással” vagy korrupcióval hozták összefüggésbe, miközben a Tisza Pártot rendre negatív színben tüntették fel.

Az is jól mutatja az egyoldalúságot, hogy a "szakértői" megszólalások között túlnyomórészt kormánypárti hátterű személyek kaptak helyet, mint Sebestyén Géza (MCC), Dornfeld László (Alapjogokért Központ) vagy ifj. Lomnici Zoltán "alkotmányjogász” . Független elemzők szinte soha nem nyilatkozhattak politikai ügyekben. Hasonló torzítás látszik a források használatában is, például a híradók elsősorban kormányközeli médiumokra hivatkoztak, míg a független sajtótermékek alig kerültek be, és akkor is többnyire azért, hogy a kormány álláspontját erősítsék.

Külföldi politikusok bemutatása is következetesen a kormányzati narratívát szolgálta. Donald Trump rendszerint pozitív fényben jelent meg, míg Ursula von der Leyen, Volodimir Zelenszkij vagy Emmanuel Macron többnyire negatív kontextusban szerepeltek, mintha mindannyian Magyarország érdekeivel szemben politizálnának.

A jelentés szerint a közmédia nem tölti be a közszolgálati tájékoztatás alapvető feladatát.

Nem egyszerűen arról van szó, hogy a kormány álláspontja hangsúlyosabb, hanem arról, hogy az ellenzék és a kritikus hangok következetesen lejárató, egyoldalúan negatív keretezésben jelennek meg. Ez a gyakorlat aláássa a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvét, és inkább a kormányzati propaganda eszközeként működteti a közmédiát.

Bemutattuk, mennyire átlátszó az MTVA működése

A Kontroll „MTVA Műhelytitkok” cikksorozata arra is rávilágít, hogy a közmédiában nemcsak a kormányzati narratíva, a „rogáni sorvezető” érvényesül, hanem személyes kapcsolatok és belső konfliktusok is meghatározzák, ki és miről nyilatkozhat. A sorozat bemutatta, hogy szakértőket – például Holoda Attila energetikust – politikai okokból cenzúráztak ki, míg más esetekben a letiltás mögött egészen profán indokok álltak. A hirado.hu korábbi főszerkesztőjének hangfelvétele szerint például Zacher Gábort, az ország legismertebb toxikológusát, valamint a Fradit – amely Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatójának csapata – is feketelistára tették, nem politikai, hanem személyes sérelmek miatt. Ez az önkényes és szakmaiatlan gyakorlat még inkább aláássa a közmédia hitelességét.