Nem szavazták meg a kormány által létrehozott munkacsoport korrupcióellenes jelentését a civil tagok

Nem vet számot a magyarországi korrupció természetével és súlyosságával, ezért nem tudták elfogadni a Korrupcióellenes Munkacsoport idei jelentéstervezetét - írja az Átlátszó. Az oldal szerint az összes civil tag tartózkodott vagy nemmel szavazott a döntés során, ezért a munkacsoportnak nincs 2024-re vonatkozó jelentése.

A Korrupcióellenes Munkacsoport 2022-ben jött létre az Integritás Hatóság mellett, határozatlan ideig működik, melynek során elemző, javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatokat lát el. Utóbbi megalapítására azután kényszerült az Orbán-kormány, hogy az Európai Unió korrupcióellenes lépéseket várt el a visszatartott uniós források felszabadítása érdekében.

A Korrupcióellenes Munkacsoportban 21 fő dolgozik együtt, tíz kijelölt állami szervet képviselő tag, tíz nem kormányzati szereplőt képviselő civil tag, valamint a Hatóság elnöke, aki egyben a Munkacsoport elnöke is. A Munkacsoportnak március 15-ig kell összeállítani egy jelentést az előző év korrupcióellenes intézkedéseiről és a korrupció megelőzését szolgáló lehetséges intézkedésekről. Az elfogadott jelentést a honlapján közzé teszi a kormány.

A szervezet rövid fennállása alatt azonban még nem fordult elő, hogy az elfogadáshoz elegendő támogató szavazatot kapjon a jelentéstervezet.

A civil tagok sajtóközleménye alapján azt írja az Átlátszó, hogy komoly tartalmi különbségek voltak a Munkacsoport civil és állami tagjai által készített jelentéstervezetek között. A szavazást április 30-ig eltolták annak reményében, hogy sikerül összehangolni a két tervezetet, de a közös munkára végül nem került sor: az állam által delegált tagok a civilek nélkül készítették el az általuk egységesnek gondolt jelentéstervezetet, ami az elmúlt évek korrupciós botrányai közül egyet sem nevezett meg.

Az április 30-i szavazáson végül az állami delegáltak arra hivatkozva nem szavazták meg a civil tervezetet, hogy az politikai állásfoglalásokat tartalmaz, a civilek pedig annak hiányosságai miatt nem szavazták meg az állami tervezetet.

Így fordulhatott elő, hogy a Korrupcióellenes Munkacsoportnak a törvényi előírások ellenére nincs 2024-re vonatkozó jelentése. A civil tagok ugyanakkor azt ígérték, hogy a jogszabályok által biztosított lehetőséggel élve hamarosan közzé teszik az eredeti jelentést.
 

Az Integritás Hatóság nem gördülékeny együttműködésről ír éves jelentésében

Közzé tette 2024-re vonatkozó jelentését az Integritás Hatóság is, amely a többi közt azt hangsúlyozza, hogy "a Hatóság szembesült olyan kihívásokkal is, amelyek akadályozzák munkáját: az állami szervezetekkel való együttműködés nem minden esetben gördülékeny és a Hatóság információhoz való hozzáférése továbbra sem kiforrott." Azt írják, hogy

"A 2024-es évben is számos egyeztetést folytattak munkatársai a releváns kormányzati szereplők képviselőivel a szükséges adatkapcsolatok megteremtése érdekében, azonban a jogszabályi környezet továbbra sem biztosítja teljeskörűen az ehhez szükséges feltételeket"

- majd hozzáteszik, hogy a feladataik harmonizációja és adatkapcsolatok megteremtése teszi lehetővé a szervezet hatékony működését.

A jelentésből az is kiderül, hogy 2024-ben 25 vizsgálatot indítottak és 21-et zártak le, amelyek több mint 113 milliárd forintnyi EU-támogatást érintettek. 26 szabálytalansági eljárást kezdeményeztek, 9 feljelentést tettek, a GVH eljárását 3 alkalommal kezdeményezték, valamint 89 ajánlást fogalmaztak meg rendszerszintű problémák orvoslására. Állami szervektől szokatlan módon arról is beszámolnak, hogy az ésszerű gazdálkodás miatt 15,7 milliárd forintot, éves költségvetésének 78 százalékát visszautalták a központi költségvetésnek.