Az érvénytelen gyermekvédelmi népszavazással védte a kormányt Szentkirályi, de egyik kérdés sem vonatkozott a Pride-ra

Élesen bírálta a Pride-ot Szentkirályi Alexandra a Fővárosi Közgyűlésen, miközben azzal hárította el a kormány kudarcával kapcsolatos kérdéseket, hogy a Balatonon többen voltak a hétvégén, mint a becslések szerint több százezres felvonuláson. A Fidesz fővárosi politikusa felhozta az érvénytelen gyermekvédelmi népszavazást is, de azt nem említette, hogy a Budapest Pride-dal kapcsolatban egy kérdést sem tettek fel három évvel ezelőtt.

A múlt hétvégén minden korábbinál több résztvevővel rendezték meg a Budapest Pride-ot, a fővárosi rendezvény így történetének legnagyobb felvonulásává vált. A több tízezres tömeg békésen vonult fel a város utcáin, szivárványszínű zászlókkal, családokkal, fiatalokkal, idősekkel. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – a Pride kérdése újra a politikai vita középpontjába került.

A Fidesz fővárosi képviselője, Szentkirályi Alexandra a Fővárosi Közgyűlésben élesen bírálta a rendezvényt. Szerinte a Pride nem a társadalom többségét képviseli, hiszen – mint fogalmazott – „a többség nem a Pride-on volt, hanem a Balatonon töltötte a hétvégét a gyerekeivel”. A kormánypárti politikus szerint ez világosan mutatja, hogy az emberek többsége nem azonosul a felvonulás céljaival és hangulatával.

Minden bizonnyal a kormánypárti kampány hatására rekordszámú résztvevő vonult a szexuális kisebbségek jogaiért, az arra vonatkozó kérdéseket viszont megkerülte Szentkirályi, hogy ez egy betiltott rendezvény esetén nem tekinthető-e a kormányzat kudarcának.

Szentkirályi külön kitért a Pride egyes vizuális elemeire is, például a drag queen show-kra, amelyek szerinte „egyáltalán nem valók gyerekek elé”. Bár a szervezők minden évben hangsúlyozzák, hogy a Pride nem kötelező, az esemény nyilvános térben zajlik, így a kormányközeli megszólalók gyakran hivatkoznak arra, hogy szerintük „gyermekvédelmi” aggályokat is felvet.

A budapesti Pride idén különösen sok figyelmet kapott, miután Orbán Viktor miniszterelnök már évértékelő beszédében is előre üzent a szervezőknek: „az idei Pride szervezői ne bajlódjanak az esemény megszervezésével” – mondta februárban. A kijelentés nyomán azóta több kormánypárti politikus is megszólalt az ügyben, ám továbbra sem világos, hogy pontosan milyen jogi vagy hatósági lépéseket kíván tenni a kormány a Pride-dal szemben, és hogy egyáltalán van-e ilyen szándék. 

A közgyűlésben Szentkirályi érvként hozta fel a 2022-es országos népszavazást is, amelyet a kormány gyermekvédelmi népszavazásként hirdetett meg. Az április 3-i referendum azonban érvénytelen lett, mivel a részvételi arány nem érte el az érvényességi küszöböt, ráadásul a négy kérdés közül egyik sem vonatkozott közvetlenül a Pride rendezvényére vagy annak engedélyezésére. Ennek ellenére Szentkirályi úgy fogalmazott, a szavazás azt mutatja, hogy a magyarok többsége nem támogatja az ilyen eseményeket, és szerinte ez világos társadalmi üzenet.

A Pride körüli politikai feszültségek idén új szintre léptek: bár a rendezvény békésen zajlott le, és a résztvevők szerint rekordrészvétel mellett fontos társadalmi üzenetet közvetített, a kormányzati szereplők továbbra is az esemény visszaszorításáról beszélnek, gyakran „gyermekvédelmi” narratívába csomagolva azt.