Orbán szerint fenntarthatatlanná válhat a rezsicsökkentés fideszes rendszere

Orbán Viktor egy keddi ráckevei fideszes fórumon többek között arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság döntése értelmében záros határidőn belül teljesen meg kell szüntetni az EU-ban az orosz energiahordozók importját, ami azt jelentené, hogy a Putyinnal kötött magyar-orosz gázszerződéseket is fel kellene mondania. A kormányfő szerint emiatt veszélybe kerülhet a rezsicsökkentés jelenlegi rendszere.

Orbán ezen a fideszes fórumon is elmondta, hogy Ukrajna uniós csatlakozása „rossz üzlet”, majd viszonylag hosszan beszélt az Európai Bizottság keddi döntéséről, amelynek értelmében teljes mértékben megszüntetik az orosz energiától való függést, záros határidőn belül – írja a 444 tudósítása. 

Orbán azt mondta, a REPowerEU terv értelme az lenne, hogy olcsóbbá tegyék az energia árát, „ehhez képest az előterjesztés arról szól, hogy milyen eszközökkel és milyen határidőkön belül – meglehetősen gyorsan - teszik lehetetlenné, hogy Oroszországtól gázt és olajat tudjunk venni, és még azt is meg akarják tiltani, hogy orosz fűtőelemet használjunk a paksi erőműbe.”

Orbán szerint ez súlyos veszélyt jelent a rezsitámogatás fideszes rendszerére. 

„Ha ezt megcsinálják, az azt jelenti, hogy feldöntik a magyar rezsitámogatási rendszert. Akkor főhet a fejünk, nagy bajba kerülhetünk” – mondta Orbán, majd pár mondattal később sokkal konkrétabban fogalmazott:

„Ha elrekesztik az orosz gáz és kőölaj behozatali lehetőséget, ha nem engedik az orosz fűtőelemeket, akkor a rezsicsökkentést nem fogjuk tudni fenntartani. Pénzügyileg nem fog menni, mert akkor máshonnan és drágábban kell beszerezni az energiát.”

Az egyik nézői kérdésre válaszolva elismerte, hogy jogilag járható, amit az Európai Bizottság kitalált. Orbán szerint két jogi úton lehet elérni, hogy a szlovákok és a magyarok ne vásárolhassanak orosz gázt.

Az egyik, hogy szankciót vetnek ki, amit mind a 27 miniszterelnöknek egyhangúlag meg kell szavaznia. A másik megoldás, hogy nem viszik be a miniszterelnökök elé (a Tanácsba) a kérdést, hanem a Bizottság saját hatáskörben kereskedelempolitikai döntéseket hoz, és mondjuk 228 százalékos vámot vet ki az orosz gázra.

„Ez veszélyes, itt össze kell magunkat szedni.”

– szögezte le Orbán, hozzátéve, hogy aktívan dolgozik ezen, a ráckevei fórum felé tartva is Brüsszelt, illetve Meloni olasz miniszterelnököt hívogatta. 

Így válna le az EU az orosz energiahordozókról

Az Európai Unió kedden tette közzé azt az ütemtervet, amely lépésről-lépésre felszámolná az EU tagállamaiba Oroszországból érkező energiahordozó-importot. Bár a cél az lenne, hogy 2027-ig teljesen megszűnjön az orosz fosszilis energiahordozóknak való kitettség, ez azonban nem lesz annyira egyszerű. A leválást ugyanis jogi és politikai akadályok is nehezítik, különös tekintettel a hosszú távú szerződésekre. 

Európa a gázszükségletének 19 százalékát továbbra is Oroszországból szerzi be, ebből mintegy 15 milliárd köbmétert a Török Áramlat vezetéken, míg a múlt évben további 25 milliárd köbmétert cseppfolyósított földgáz (LNG) formájában hoztak be orosz kikötőkből. 

Az EU-nak azonban eltökélt célja, hogy 2027-re teljesen felszámolja az orosz fosszilis energiahordozók importját. Ennek elsődleges oka a 2022-es orosz invázió, miután ugyanis Moszkva lerohanta a szomszédos Ukrajnát, az EU többször is nyomatékosította; nem kérnek többet az orosz energiahordozókból. 

Egy magas rangú uniós tisztviselő még a múlt hónapban úgy nyilatkozott: 

az Európai Bizottság jogi lépéseket is vizsgál annak érdekében, hogy az európai cégek az úgynevezett „vis maiorra” hivatkozva büntetés nélkül felbonthassák a szerződéseket. Emellett olyan lépéseket is vizsgálnak, amelyek megtiltanák a vállalatoknak az új orosz gázszerződések kötését. 

A szakértők szkeptikusak az EU tervét illetően

A Reuters-nek nyilatkozó jogászok és elemzők szerint azonban kétséges, hogy a vis maior megállná a helyét, hiszen az orosz gázszállítások 2022 óta is folyamatosan és zavartalanul működtek, ukrajnai háború ide vagy oda. Agnieszka Ason, egy LNG-szerződésekre szakosodott független energiajogász úgy fogalmazott: a vis maior életbe lépéséhez a beszállítónak meg kell szegnie a szerződés rá eső részét, például azzal, hogy nem szállít gázt. Az elmúlt három év azonban arról tett tanúbizonyságot, hogy az orosz szállítás kifogástalanul működik. 

„Az EU bármely ilyesfajta lépése, a gázszállítások szándékos akadályozása csak gyengítené a vis maior jogalapját, mert gyakorlatilag az ellenkezője lenne annak, amiről a fogalom szól” – magyarázta. Több jogi szakértő is egyetértett abban, hogy az orosz gázimportra kivetett szankció a leghatékonyabb megoldás az orosz gáz fokozatos kivezetése érdekében. 

Ehhez azonban mind a 27 tagállam áldása szükséges lenne, Szlovákia és Magyarország azonban következetesen fekete bárányként viselkednek a kérdésben – Magyarország azt is megfogadta, hogy blokkolja az energiaszankciókat. 

A Gazprom és több európai energetikai vállalat között már most is folynak a jogi csatározások a szerződések megszegése és a kifizetetlen teljesítések miatt. A Reuters a bírósági dokumentumok segítségével ezek értékét összesen 18,5 milliárd euróra becsülte. 

Fotó: Facebook / MVM