Megtört a Fidesz-mese: kevébé félünk a háborútól

Gyengül a háborús fenyegetettség érzete a magyar társadalomban - derül ki a Policy Solutions legfrissebb kutatásából. Ehhez hozzájárulhat egyfajta háborús megszokás éppúgy, mint az, hogy az Ukrán ellenes propaganda szólamai már valamivel kevésbé hullanak termékeny talajra, mint akár néhány évvel korábban.

2025 őszén a magyarok fele már nem tart attól, hogy az ország belesodródhat az orosz–ukrán háborúba, és mindössze 46 százalékuk gondolja ezt reális veszélynek. Ez jelentős változás a két évvel ezelőtti állapothoz képest, akkor ugyanis még a többség, közel 60 százalék érezte fenyegetőnek a háború közelségét. A félelem tehát csökkenő trendet mutat, ami vélhetőleg összefügg a frontvonalak stabilizálódásával és a konfliktus elhúzódásával – állapítják meg a kutatás készítői, amit a Telexen publikáltak.

A pártpreferenciák mentén jóval kisebbek a különbségek ebben a kérdésben az egyes táborok között, mint a magyar belpolitika egyéb ügyeiben. A Fidesz–KDNP és a Tisza Párt szavazói körében is kisebbségben vannak azok, akik tartanak a háborúba sodródástól, de ugyanígy vélekednek a DK és a Mi Hazánk támogatói is,

egyedül a párt nélküliek tartanak attól nagyobb arányban, hogy az ország belesodródhat a háborúba. 

Területi szinten Budapest egyértelműen különvéleményen van: itt csupán 36 százalék gondolja úgy, hogy reális a háborús veszély, míg a vidéki településeken, a megyeszékhelyeken éppúgy, mint a kisebb falvakban nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a lakosság véleménye a háborúba sodródás kérdésében – itt erősebb a Fidesz-KDNP támogatottsága, és itt nagyobb a bizonytalanok aránya is.

A kutatás egyik legfigyelemreméltóbb megállapítása ugyanakkor, hogy 2023 óta folyamatosan csökken a magyar társadalom Ukrajnával szembeni szolidaritása.

A negatív kampányok, valamint az háború elhúzódása együttesen olyan hangulatot teremtettek, amely azt eredményezte, hogy egyre kevesebben támogatják akár az EU, akár Magyarország segítségnyújtását.

Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgató-tulajdonosa a Telexnek adott interjújában elmondta, hogy a magyar társadalom vélekedése, és viselkedése radikálisan tér el a régió más országainak attitűdjétől. 

• Lengyelországban és Litvániában a szolidaritás mértéke jelentősen meghaladja az együtt-nem-érzők arányát, mintha egy egészen más képük lenne az aktuális valóságról, mint a magyar közvéleménynek.
• A magyarok már humanitárius segítséget is egyre kevésbé adnának Ukrajnának.
• A pénzbeli segítséget pedig a társadalom többsége elutasítja.

„Nem lehet nem látni a propaganda erejét ebben a kérdésben” – mondta Bíró-Nagy, aki szerint ilyen elutasítást utoljára a migrációval szemben láttak, ami szintén a kormányzati kommunikáció hatása volt. Fontos eleme, hogy a társadalomnak korábban nem volt egységes lépe az ukránokról, ahogy a menekültekről és migránsokról sem 2015-ben, ezért a Fidesz a kedvére tudta formálni ezt a képet, mert nem volt hozzá kapaszkodója a társadalomnak. 

Nem véletlen, hogy a Fidesz próbálja elérni, hogy ezekről a kérdésekről szóljon a kampány, ám mivel közben a háborús félelem is csökken, ez azt jelenti, hogy a fogadókészség is csökken ezekre az üzenetekre.De a Fidesznek egyelőre nincs jobb kártyája, nincs jobb témája, mert minden más kérdésben a Tiszának kompetenciaelőnye van a társadalomban – ez a Policy Solutions korábbi kutatásából derült ki.

Annak, hogy az EU humanitárius támogatást nyújtson Ukrajnának 80 százalékról 63 százalékra csökkent a támogatottsága két év alatt a magyar társadalomban, de a Fidesz és a Tisza tábora között nagy a különbség, utóbbi a szolidárisabb a megtámadott ukránokkal.

Ukrajna katonai támogatásának kérdésében a magyar társadalom következetesen és együttesen elutasító maradt az utóbbi években, itt a politikai szimpátia mentén sem mutatható ki különbség.

A kutatás résztvevőitől azt is tudakolták, hogy mennyire támogatják vagy ellenzik Ukrajna uniós csatlakozását. A propaganda hatása sajnos nem elhanyagolható: a megkérdezettek szűk harmada viszonyul csak pozitívan a kérdéshez, míg közel kétharmaduk elutasító, különböző mértékben.

A pártpreferencia szerinti bontás kimutatja, hogy míg a kormánypárti szavazók viszonylag egységesek a kérdésben, addig az ellenzéki szavazókat megosztja Ukrajna EU-tagságának kérdése, és ez különösen jellemző a Tisza táborára a kutatás adatai szerint.