Elkeserítő állapotban a magyar kórházak többsége

A hazai egészségügyi intézmények állapotát mutatja be a Direkt36 az ágazatról készült elemzés-sorozat első részében. A portál a hatósági határozatok alapján készítette az összefoglalót.

2020 eleje óta több mint 770 esetben zártak be kórházi osztályokat vagy állítottak le bizonyos ellátásokat Magyarországon. Ezt onnan lehet tudni, hogy ha egy kórházban átmenetileg működésképtelenné válik egy osztály, és emiatt máshova kell küldeni a betegeket, akkor ezekről hivatalos dokumentum, úgynevezett kijelölő határozat születik – írja a Direkt36.

Az adatbázis alapján a következő megállapításokra jutottak:

• A bezárások harmada azért történik, mert nincs elég orvos vagy ápoló, illetve hiányoznak orvosi eszközök.
• Nemcsak a kis, vidéki kórházak osztályai zárnak be, hanem a nagy megyei és centrumkórházak is küszködnek a szakember- és kapacitáshiánnyal.
• Legtöbbször a szolnoki Hetényi Géza Kórház, a budapesti Szent János és a Jahn Ferenc Kórház kérte, hogy zárják be valamelyik osztályát.
• Gyakran akadozik a stroke-ellátás, pedig ezekben az esetekben különösen fontos, hogy a betegek minél hamarabb megfelelő kórházi kezelést kapjanak.
• Sokszor leáll a CT-diagnosztika és a neurológiai ellátás, továbbá a gyermekosztályok, illetve a szülészetek zárnak be a leggyakrabban szakemberhiány miatt.
• A budapesti nagykórházakban zavarják meg a legtöbb beteg gyógyulását a leállások, közülük is kiemelkedik a Szent János Kórház.

Az osztályok bezárását a legkülönbözőbb indokokkal kérik a kórházak: például egy elromlott műszer, egy az osztályon terjedő fertőző vírus miatt, vagy éppen azért, mert elfogyott az osztályról a dolgozó, aki ellássa a betegeket. Ilyenkor a kórháznak értesítenie kell a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot, amely kijelöl egy vagy több másik egészségügyi intézményt, hogy azok vegyék át a működésképtelen osztály feladatait. 

Ezek a dokumentumok és az őket módosító vagy visszavonó határozatok 2020 óta felkerülnek az NNGYK oldalára, számuk több, mint ezer. A legtöbb bezárást műszaki munkálatok, festés, liftszerelés, CT-javítás, klímaszerelés okozta. Ezek a problémák általában gyorsan megoldódtak, de még ilyen esetekben is előfordult, hogy az elhúzódó javítási munkálatok miatt hetekig akadozott az ellátás.

Olyan is előfordult, hogy járvány vagy kártevők miatt zártak be egy-egy osztályt. Ilyen volt például, amikor a Szent Margit Kórház belgyógyászatán 12 beteg kapott el egy hasmenéses járványt, vagy amikor a Dél-budai Szent Imre Centrumkórház sürgősségi osztályán megjelentek az ágyi poloskák.

A kórháziosztály-bezárások és az ellátások leállításának harmada azért történik, mert nincs elég szakember, vagy a betegek ellátásának biztonsága veszélybe kerül a túlterheltség vagy hiányzó eszközök miatt. Ez kis, vidéki intézményeket és nagy kórházakat egyaránt érint.

A legnagyobb szakemberhiánnyal a szolnoki Hetényi Géza Kórház küszködik. Öt év alatt kiugróan sokszor, legalább 75 alkalommal kérte a kórház, hogy zárják be valamelyik osztályát, mert nem volt elég dolgozó.

Sok olyan dokumentum van, amely azt mutatja, hogy számos osztály egyetlen orvos nyugdíjazását, megbetegedését vagy szabadságolását sem bírja el. Csak néhány példa:

• A Budapesti Uzsoki Utcai Kórház 2022 őszén közölte az NNGYK-val, hogy nem tudják vállalni a tüdőgyógyászati ügyeletet és a tbc-s hajléktalanok ellátását, mivel nyugdíjazás és felmondás miatt mindössze 2 tüdőgyógyász szakorvos maradt az egész kórházban.
• 2021 júliusában a szolnoki kórház helyett 2 hétig a 140 kilométerrel távolabbi Debreceni Klinikán látták el a tüdő- és mellkassebészeti ellátást igénylő betegeket, mert a két szakorvosból az egyik sportsérülést szenvedett.
• Az esztergomi kórházban a Covid-járvány idején az egyetlen gasztroenterológus szakorvos elkapta a koronavírust, a helyettesítő szakorvos pedig 65 év feletti volt, így átmenetileg nem tudták ellátni a kórházban az osztályra érkező betegeket.
• A Pest Megyei Flór Ferenc Kórház 2020 decemberében jelezte, hogy „évek óta humán erőforrás hiánnyal küzdő” bőrgyógyászati osztálya bezárni kényszerül. Levelükből kiderült, hogy egy rezidens orvos dolgozik csak náluk, „aki tartósan külső intézményben végez szakmai gyakorlatot”, illetve egy főállású szakorvos, aki „január 1-től nem kíván a fekvőbeteg osztályon tovább dolgozni”.

A leggyakrabban akadozó ellátások rangsorát a stroke-ellátás vezeti, amelynek kapcsán öt év alatt legalább 167 alkalommal jelezték a kórházak, hogy nem tudják fogadni a betegeket. Ebből 83 bezárás az utóbbi másfél évben történt.

Az adatbázis segítségével azt is kiszámolták, hogy egy-egy osztálybezárás után a betegeknek vagy az őket szállító mentőautóknak hány kilométert kellett megtenniük, hogy az NNGYK által kijelölt helyettesítő kórházba eljussanak. A portál Ferenci Tamás biostatisztikus adatbázisát felhasználva azt is kiszámolta, hogy a budapesti Szent János Kórház zavarták meg a legjobban a betegellátást az osztálybezárások, és a lista elején is főként fővárosi intézmények szerepelnek.