Egyre többen kényszerből dolgoznak a 125 ezer nyugdíjas munkavállalóból

Tavaly 125 ezerre nőtt azoknak a 65–74 év közötti embereknek a száma, akik a nyugdíjuk mellett is dolgoznak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Ez több mint 5000 fős növekedést jelent az előző évhez képest, és látványos emelkedés a 2018-as 75 800 főhöz képest. A tendencia világos: egyre több idős ember marad a munkaerőpiacon, sokan közülük kényszerűségből.

Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese a HVG-nek elmondta,

a nyugdíjas munkavállalók egyharmada kimondottan megélhetési okokból vállal munkát.

Egy másik harmad közösségi okból – mert hiányozna számukra a társaság és a napi rutin –, míg a fennmaradó rész számára a munka a hasznosság érzését adja.

A megélhetési okok nem meglepők a nyugdíjak összegeit tekintve. A mintegy kétmillió öregségi nyugdíjas közel 38 százaléka havi 180 ezer forintnál kevesebb ellátást kap, 180 ezren közülük pedig még 100 ezer forintot sem. Az öregségi átlagnyugdíj 2025 januárjában 243 000 forint volt. A Bankmonitor becslése szerint

ma Magyarországon a 2,5 millióból mintegy 800 000 nyugdíjas él a létminimum alatt.

Katona Tamás, a KSH volt elnöke szerint az elmúlt három év drámai élelmiszer-inflációja különösen érzékenyen érintette az időseket. Az élelmiszerárak 63,1 százalékkal nőttek, miközben az alacsony jövedelmű nyugdíjasok reáljövedelme jelentősen csökkent. Katona rámutat: az alsó jövedelmi ötödbe tartozók kiadásainak 25,5 százalékát élelmiszerek teszik ki, tehát az infláció őket sújtja leginkább. Hangsúlyozta, hogy a kormány gyakran hangoztatott szlogenje – miszerint megőrzik a nyugdíjak reálértékét – álságos, mert a vegyes indexálás megszüntetése óta a nyugdíjak értéke legjobb esetben is stagnál. 

A magas infláció és az alacsony nyugdíjak mellett strukturális problémák is hozzájárulnak ahhoz, hogy sok idősebb ember dolgozik. A nőket például 40 év munka után már 60 éves koruk körül nyugdíjba engedik, de Katona szerint azt „elfelejtik hozzátenni”, hogy ha 2-3, akár 4 évet még dolgoznának, jelentősen magasabb nyugdíjuk lehetne. Sokan azonban kénytelenek már korábban kiváltani az ellátást, hogy biztos jövedelmük legyen.

A munkáltatók körében megosztó, mennyire éri meg a nyugdíjasokat visszafoglalkoztatni. Gazsi Attila szerint sok előnyük van: megbízhatók, általában rugalmasan dolgoznak, és a foglalkoztatásuk költséghatékony, mivel nem kell utánuk szociális hozzájárulási adót vagy társadalombiztosítást fizetni. Szabadságmegváltás sincs, és jellemzően ülőmunkát végeznek, bár ez sokszor nem felel meg az eredeti szakmájuknak.