Közszolgálati-e egyáltalán a közmédia?

A 2011-ben létrehozott Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (MTVA) megalakulása óta súlyos kritikák érik: a közmédia működését bírálók szerint az intézmény elsősorban a Fidesz-kormány álláspontját közvetíti, és a politikai propaganda eszközévé vált. A vádak között szerepel a hírhamisítás is: voltak olyan esetek, amikor a közmédia utólag manipulált felvételeket közölt, vagy eleve valótlan állításokat tett egyes eseményekről.

Érdemes górcső alá venni, milyen kritikák érik a magyar közszolgálati médiát, milyen képet fest a közéleti viszonyokról, mennyire ad teret a valós tájékoztatásról, és milyen mértékben bíznak 2025-re benne a fogyasztók. A Reuters Intézet legfrissebb felméréséből kiderült, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató iránti bizalom jelentősen megrendült, 7 százalékponttal esett vissza az előző évhez képest, és mindössze 23% lett, ami kirívóan alacsony a vizsgált 25 európai ország 60%-os átlagához képest.

A közmédia a 2015-ös struktúraváltással egyidőben kapcsolt valódi propaganda-üzemmódba. Ekkor már sejteni lehetett a feszültséget Orbán Viktor miniszterelnök és addigi legfőbb szövetségese, a pártmédia felett rendelkező Simicska Lajos között. Az átalakulás előkészítése már a G-napként elhíresült februári összeveszés előtt elkezdődött, a folyamat a március 15-i nemzeti ünnepen zárult le. 2015-től az MTV-t, az MR-t, az MTI-t és a Duna TV-t összevonták a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be. Az M1 csatorna a Hír TV-t ellensúlyozandó hírcsatornává vált folyamatos hírszolgáltatással és háttérműsorokkal, magazinokkal, megfejelve mindezt egy angol nyelvű késő esti csatornával, a Duna TV pedig nemzeti főadóvá vált. Emellett a sportközvetítések az M4 Sportadóra kerültek, az M2 esti műsorsávjában pedig megkezdte működését a Petőfi TV. Az egységesítéssel azt is meg tudták oldani, hogy a nagyobb érdeklődésre számot tartó események szüneteiben is egy perces hírblokkokat sugározzanak a különböző csatornákon, így a sport-, vagy a kultúra iránt érdeklődő nézőkhöz is el tudták juttatni a legfontosabb kormányzati paneleket.

A közpénzből finanszírozott közmédia rendszerszintűen a kormányzat álláspontját közvetíti, miközben az ellenzéki pártok megjelenési lehetősége elenyésző. Számos olyan példa hozható az elmúlt másfél évtizedből, amikor nagyon látványosan kikerülte az MTVA az ellenzéki politikusok megjelenítését, különösen a választások előtt és után. A 2018-as választás előtt az ellenzéki pártok listavezetői közül senkit nem hívtak meg vitára a közmédiába. Ehelyett az M1 naponta közölte a Fidesz kampányüzeneteit. A 2019 októberében tartott önkormányzati választáson budapesti főpolgármesterré választott Karácsony Gergelyt még 2020 januárjáig sem hívta meg az MTVA egyetlen műsorába sem, az M1 a 2022-es választási kampányban pedig mindössze 5 percet adott Márki-Zay Péternek, míg a kormányt folyamatosan pozitív fényben tüntette fel. Magyar Péter a tavaly júniusi önkormányzati választások előtti listavezetői vitán volt először a közmédia vendége, utána viszont egészen szeptember végéig kellett várnia, hogy lehetőséget kapjon az állami televízión való felszólalásra.

Az elmúlt egy évben az ellenzéki felszólalók száma egyáltalán nem változott, bemutatásuk kritikus és ironizáló stílusban történik. A Lakmusz elemzése szerint három héten keresztül figyelték az M1 esti híradóit, és arra jutottak, hogy ez idő alatt összesen 195 percnyi műsoridőt szenteltek Magyar Péternek és a Tisza Pártnak – ám ebből csupán 76 másodperc volt semleges hangvételű. A fennmaradó idő túlnyomó része kifejezetten negatív kontextusban mutatta be őket, például uniós botrányokkal, szervezeti zűrzavarokkal vagy politikai ellentmondásokkal összekötve. Jellemző volt, hogy a híradók teljes blokkokat építettek Magyar Péter kritikájára, gyakran egyoldalúan, kizárólag kormánypárti forrásokat és nyilatkozatokat használva, anélkül, hogy lehetőséget adtak volna az érintettek reakciójára. A riportokban visszatérő elem volt, hogy Magyar Pétert lejárató politikai nyilatkozatokat fűztek össze, és a megszólalók között rendszerint fideszes politikusok, kormánypárti médiumok vagy szakértők szerepeltek. Az is feltűnő, hogy a Tisza Pártról alig esett szó önálló politikai szereplőként – leginkább csak Magyar Péter nevéhez kötve jelent meg –, és akkor is leginkább bizonytalanságot, belső konfliktust sugalló narratívákban. Az elemzés így arra a következtetésre jutott, hogy az M1 híradói a választási kampány hajrájában rendszerszinten és következetesen a kormánypárt kommunikációját visszhangozzák, miközben az egyik legnagyobb ellenzéki erőt lejárató kampányeszközként használják a közmédiát.

A Fidesz viszont rendszeres, pozitív és elsődleges megjelenéssel rendelkezik az MTVA-ban, a híradásokban a kormány álláspontja minden ügyben prioritást élvez, Orbán Viktor, Szijjártó Péter vagy épp Gulyás Gergely rendszeresen élő adásban szólalhatnak meg, például a Kossuth rádió péntek reggeli „szeánszában”.

A közmédia sokszor elhallgatja, torzítja vagy meghamisítja a kormányzat számára kellemetlen információkat. Visszatérő probléma, hogy az ellenzéki tüntetések méretéről, a résztvevők számáról túlzóan alacsony számokat közölnek, a rendezvényekről készült képeket az esemény kezdete előtt készítik el. Egy 2019-ben kiszivárgott hangfelvétel szerint Bende Balázs, a közmédia külpolitikai főszerkesztője és Németh Zsolt csatornaigazgató egy értekezleten arról beszélt, hogy hogyan kell az MTVA-nál az ellenzéket negligálni, és akinek ez nem tetszik, az azonnal adja be felmondását. Az eltérő hangok ellehetetlenítése mellett fontos kritika a tudatos manipuláció és félelemkeltés is, a migrációs válsággal kapcsolatos tudosításokban rendszeresen drámai zenét és negatív sztereotípiákat használtak fel.  

Többször volt ellenzéki tiltakozás helyszíne az MTVA Kunigunda útján található székháza az elmúlt években. Idén tavasszal négy alkalommal vette blokád alá a Momentum az épületet azzal a céllal, hogy megakadályozzák Orbán Viktor szokásos, péntek reggeli rádióinterjúját. Ez egyik alkalommal sem jött össze, mivel a rendőrök minden alkalommal felszámolták a blokádot, és a miniszterelnök bejutott. Az eseményeket a kontroll.hu is közvetítette.

Fontos kiemelni, hogy mekkora anyagi forrással gazdálkodik MTVA, ami nem csak hatalmas összeg évente, de növekvő tendenciát is mutat. Az Országgyűlés költségvetési bizottsága javaslata alapján a közmédiát működtető MTVA 2025-ben több mint 165 milliárd forintból gazdálkodhat, ez napi szinten 452 millió forintot jelent, és 25 milliárddal több, mint a 2024-es keret. A Telex emlékeztet rá: 2010 óta folyamatosan növekszik az MTVA költségvetése, a 2011-ben induló alap 64 milliárdról indult, mára több mint kétszeresére nőtt. Miközben a közmédia nézettsége csökkenő tendenciát mutat (2023-ban például 4,6 milliárdos veszteséggel zárta az évet), a finanszírozás mértéke tovább nő, ami sokak szerint a politikai kampány finanszírozására fordított állami forrásokra való fokozódó fókuszt jelzi.