Szijjártónak pár hete még biztosan maradt, ha Budapesten tekintené meg a Kreml mágusát

Olivier Assayas legújabb rendezése, A Kreml mágusa című politikai thriller egy kitalált karakteren keresztül mutatja be a Szovjetunió utolsó éveit, az Orosz Föderáció viharos kezdetét és a fiatal Vlagyimir Putyin hatalomra kerülését. Az orosz elnököt megformáló Jude Law teljesen megszállottjává vált az államfőnek. A film főszereplője azonban nem ő, hanem az elnök jobbkezét alakító Paul Danno.

Oroszország az 1990-es évek elején: a posztszovjet káosz közepette egy tehetséges fiatalember, Vagyim Baranov (Paul Dano), a jövőjét tervezgeti. Először művészként, majd valóságshow-producerként dolgozik, végül egy feltörekvő KGB-ügynök, Vlagyimir Putyin (Jude Law) kommunikációs tanácsadójává válik. A hatalom centrumában Baranov alakítja az új Oroszországot, elmosva a határokat az igazság és a hazugság, a hit és a manipuláció között. Ebből a szempontból nyugodtan tarthatjuk őt Rogán Antal moszkvai előképének. A rendező szerint ennek a filmnek a története elsősorban az autoriterizmusról szóló, amelyben Oroszország átalakulása a '90-es évek végének kaotikus demokráciájából Putyin modern autokráciájává egyfajta figyelmeztetés is a Nyugat számára.

Paul Danno mostani alakításából viszont nem jön az át, hogy mennyire karizmatikus figurának kell ahhoz lenni, hogy egy ekkora pozícióban hosszú évekig szolgáljon az ember a Főfőnök mellett. Ő irányítja a propaganda és politikai kampányok zökkenőmentes működését, de igen ritkán bukkan csak a 150 perces filmben az agresszív politikai machinátor képe. Csak a vonzó Kszénia (Alicia Vikander) nincs Baranov kontrollja alatt, az egyetlen ember, aki el tudja csábítani ettől a veszélyes játszmától a kulcsszereplőt.  Évekkel később, a nyilvánosságból visszavonulva Baranov megszólal, és feltárja annak a rendszernek a sötét titkait, amelynek felépítésében maga is tevékenyen közreműködött.

A nem rövid cselekmény egészének Baranov az elbeszélője, az ő narratíváin keresztül látunk bele a Putyin-féle „szuverén demokrácia” kiépülésébe, a háztáji ellenzékkel megfűszerezett tekintélyuralmi rendszer ideológiai konstrukciójába, a propagandairányítás hátterébe, és a totális hegemónia kiépítésének szövevényes rejtélyeibe. Ebből a receptből itthon is elkezdett főzni az orosz elnök leghűségesebb tanítványa, Orbán Viktor, akinek nem lehet kicsi szívfájdalma az, hogy egy az egyben az orosz minta nem koppintható le még az Európai Unió leginkább renitens és illojális államaként sem.

Túl hosszú lett, jobb lett volna egy feszesebb forgatókönyv

A film legizgalmasabb jelenetei azonban nem a politikához, hanem Baranov magánéletéhez és a személyes viszonyaihoz köthetőek. A két és félórás játékidő azonban nem tett jót az alkotás ritmusának, mert időnként leül a cselekmény. Ezt egy feszesebb forgatókönyvvel ki lehetett volna küszöbölni, de a messzeföldön híres filmproducer, Rákay Philip a hazai propaganda szolgálatába bokros teendői miatt sajnos ebben a filmben nem nyújthatott művészi segítséget az alkotóknak. 

A Kreml mágusa forgatókönyvét Olivier Assayas és Emmanuel Carrère közösen írták Giuliano da Empoli azonos című bestsellere alapján. A főszerepben Paul Danót láthatjuk (Vérző olaj, Fogságban, Batman), szerelmét az Oscar-díjas Alicia Vikander (Ex Machina, A dán lány, Tomb Raider) játssza, Putyint pedig az Oscar-jelölt Jude Law (A tehetséges Mr. Ripley, Közelebb, Az ifjú pápa) alakítja egészen emlékezetes módon. A Le Monde beszámolója szerint Jude Law nagyon mélyen beleásta magát Putyin megismerésébe: „Rengeteg felvétel van Putyinról, és ha én egyszer belekezdek valamibe, akkor beszippant a nyúl ürege, teljesen a megszállottja leszek.”

A színész szerint Putyin megformálása kihívást jelentett számára, de főleg azért, mert híresen kifejezéstelen tekintete van Oroszország vezetőjének. 

„Színészként gyakran éreztem magamban ezt a belső ellentmondást, amikor Olivier azt akarta tőlem, hogy ezt vagy azt az érzelmet mutassam meg, ami a jelenet erejét adja” – magyarázta Law a The Hollywood Reporternek. Éreztem azt a konfliktust, hogy külsőleg alig mutassak valamit, de belülről rettenetesen sokat érezzek, és őszintén szólva ez volt a kulcs a karakterhez.”

Jude Law és a rendező, Olivier Assayas már Putyin szerepére való felkészüléskor megbeszélték, hogy nem az orosz vezető teljes leutánzása a cél, nem akartak egy speciális maszkot applikálni a színész arcára. 

Egy fantasztikus smink- és fodrászcsapattal dolgoztunk együtt, és rendelkezésünkre álltak Putyin életének erre az időszakára vonatkozó referenciák is. Arra törekedtünk, hogy valami ismerős vonást találjunk rajtam Putyinnal kapcsolatban

 – emlékezett vissza a színész, aki bár a szerep kedvéért átalakította a megjelenését, a film során végig a saját hangján szólal meg, és nem próbál orosz akcentussal beszélni. A Kreml mágusa  április 2-án látható a magyar mozikban az ADS Service forgalmazásában.