Kifulladt a Fidesz kampánya a választások hajrájára
Három fontos kutatás is napvilágot látott a kampányhajrában. A társadalom nagy részére nem hat az Ukrajna elleni uszítás és attól sem tartanak a magyarok, hogy ha a Tisza nyer, akkor háborúba sodródik az ország. Beszédes ugyanakkor, hogy a megkérdezettek fele attól tart, hogy a Fidesz elcsalja a választást.
Három fontos kutatás is napvilágot látott a kampányhajrában. A társadalom nagy részére nem hat az Ukrajna elleni uszítás és attól sem tartanak a magyarok, hogy ha a Tisza nyer, akkor háborúba sodródik az ország. Beszédes ugyanakkor, hogy a megkérdezettek fele attól tart, hogy a Fidesz elcsalja a választást.
Egy kedden megjelent, a Political Capital megbízásából készült Medián-kutatás szerint a választók számottevő része választási csalástól tart, érzékeli a külföldi befolyás veszélyét. „A választók ma kevésbé vevők a Fidesz politikai mítoszaira, mint azt korábban megszokhattuk, az orosz befolyástól is jóval többen tartanak, mint az ukrántól” – derült ki a Telexen megjelent kutatási eredményekből.
Többségben vannak azok, akik a Tisza Párt sima vagy kétharmados győzelmére számítanak a választáson (48 százalék), a Fidesz többségét a választók 35 százaléka várja.
A pártválasztás erősen befolyásolja a várakozásokat: a Tisza-szavazók több mint négyötöde saját oldaluk győzelmét várja, míg a Fidesz-szavazók között gyakorlatilag nincs olyan, aki Tisza-többséget tartana valószínűnek. A bizonytalanok megosztottak a kérdésben: 31 százalékuk inkább Tisza-, 35 százalékuk inkább Fidesz-többségre számít.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a megkérdezettek 39 százaléka van csupán tisztában azzal, hogy a magyar választási rendszer képes a többségi akarat elbillentésére. Nem meglepő, hogy a Tisza-szavazók az átlagnál nagyobb (53 százalék), míg a Fidesz-szavazók kisebb (20 százalék) arányban vannak képben. Akárhogy is, a magyarok nagyobb felét felkészületlenül érné, ha előállna egy olyan helyzet, ahol a legnépszerűbb párt kisebbségbe szorul.
Továbbra is sokan tartanak attól, hogy a Fidesz választási csalást követhet el.
A válaszadók közel fele valószínűnek tartja ezt, ami továbbra is súlyos bizalmatlanságot jelez. A pártválasztás ebben a kérdésben különösen erős törésvonalat jelent: a Tisza-szavazók 76 százaléka számít erre, míg a Fidesz-szavazóknak csak 2 százaléka tartja elképzelhetőnek. A bizonytalanok megosztottak, de több mint egyharmaduk elképzelhetőnek tartja a kormánypárti visszaélést.
Jóval kevesebben tartják valószínűnek, hogy a Tisza követne el választási csalást: a
teljes minta csak egyötöde számít erre. A mintázat itt is hasonló: a Fidesz-szavazók 54 százaléka tart az ellenzéki visszaéléstől, míg a Tisza-szavazók szinte egyáltalán nem. Mindkét nagy párt szavazótáborában többségben vannak tehát azok, akik szerint a szembenálló párt csalást követ majd el. Ennek alapján arra számíthat a Political Capital, hogy akárki is győz április 12-én, az ellenoldal táborának nagy része nem vagy nagyon nehezen fogja elfogadni az eredményeket.
A magyarok többsége eközben nem gondolja úgy, hogy háború sodródna az ország, ha a Tisza kerülne kormányra. „A megkérdezettek 54 százaléka nemmel felelt arra a kérdésre, hogy háborúba lépne-e az ország, amennyiben Magyar Péter venné át a kormányrudat” – derült ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, amelyet a 24.hu megbízásából készített. Csak a válaszadók 25 százaléka gondolta valódinak a háborús fenyegetést, 21 százalékuknak pedig nem volt véleménye, vagy nem akarta azt megosztani.
A kormány 2022 és 2024 után immár harmadszor nevezi meg a választás tétjeként azt, hogy háborúba sodródik-e az ország, az ellenfeleit pedig háborúpárti jelzővel illeti, így nem csoda, hogy a Fidesz támogatóinak a többsége internalizálta a háborús rettegést. A félelmükkel viszont egyedül vannak: nemcsak a tiszások, de a párt nélküliek és a többi párt támogatói sem tartják reális fenyegetésnek, hogy egy kormányváltással az ország belépne a háborúba.
A Publicus Intézet is hasonló témakörben végzett közvéleménykutatás. A Népszava megbízásából készült felmérés szerint tízből négy magyar (41 százalék) szerint elsősorban Magyarország és Orbán Viktor a felelős az ukrán-magyar viszony megromlásáért. Ezzel szemben az emberek egyharmada (33 százalék) gondolja, hogy Ukrajna és Volodimir Zelenszkij okolható a feszült helyzetért, további 10 százalék pedig Vlagyimir Putyint és Oroszországot látja az események mögött.
Ebben a kérdésben a két politikai tábor teljesen ellentétes véleményt képvisel: a Fidesz szavazóinak 78 százaléka okolja az ukrán vezetést, míg a Tisza Párt szavazóinak 80 százaléka Orbánék politikáját teszi felelőssé a helyzetért.
A kutatás tanulsága szerint a Fidesz háborúval riogató kampánya a belefektetett szinte korlátlan erőforrások és energia ellenére sem túl hatásos: az emberek 64 százaléka nem, további 6 százaléka pedig inkább nem art attól, hogy Magyarország belekeveredik az orosz-ukrán háborúba. Igennel 21, inkább igennel pedig további 7 százalék felelt az ezt firtató kérdésre. Így összességében tízből 7 emberről pereg le az ezzel kapcsolatos riogatás, de még a Fidesz szavazóinak is csak a fele hiszi, hogy tartania kell ettől a lehetőségtől.