A Magyar Nemzet szerint Hann Endre nem mer vitázni Mráz Ágoston Sámuellel, a Medián ügyvezetője közzétette a valóságot
Nyílt levélben vádolta meg etikátlansággal és szándékos félretájékoztatással Mráz Ágoston Sámuelt a Medián ügyvezetője. Hann Endre szerint Mráz a hozzájárulása és a tudta nélkül hozott nyilvánosságra részleteket a kettejük között zajlott levelezésből.

Nyílt levélben vádolta meg etikátlansággal és szándékos félretájékoztatással Mráz Ágoston Sámuelt a Medián ügyvezetője – írta a Telex. Hann Endre szerint Mráz a hozzájárulása és a tudta nélkül hozott nyilvánosságra részleteket a kettejük között zajlott levelezésből. Az ügy apropója az, hogy a Nézőpont intézet vezetője vitára hívta Hann-t, hogy a két intézet közvélemény-kutatási eredményeit összevethessék. Ezt a Medián ügyvezetője értelmetlennek tartotta, ezért elutasította.
„Mit is lehetne vitatni a számokon – a Medián ezt mérte, a Nézőpont azt mérte (vagy azt az eredményt hallgatta el), ki-ki számoljon el a saját szakmai lelkiismeretével”. – érvelt Hann Endre. Az ajánlat elutasítása után a Magyar Nemzeten olyan cikk jelent meg, ami – Mráz információira hivatkozva – azt sugallta, hogy a szakember „megfutamodott a nyilvános vita elől”, ráadásul mindezt „egyéb elfoglaltságaira” hivatkozva tette.
„Ez nem egyszerű félreértés, hanem szándékos torzítás” – írta Hann a Facebookon, hozzátéve: Mráz vagy hazudik, vagy tudatosan félretájékoztatta a lap újságíróját, hogy a cikkben az hangozzon el, amit ő maga szeretne.
A Medián ügyvezetője szerint már önmagában az is súlyos etikai vétség, hogy a megkérdezése nélkül idéztek a magánlevelezésükből. Állítása szerint ráadásul ezen idézetek pontatlanok is voltak. „A Nézőpont vezetője hazudik, vagy sunyin félretájékoztatja a Magyar Nemzet újságíróját, hogy vele mondassa ki a hazugságokat” – írta Hann Endre.
Válaszul a történtekre, ő maga hozta nyilvánosságra a Mráznak július 17-én elküldött levelét. Úgy fogalmazott: „Látható, hogy a Nézőpont vezetőjének nem erőssége az igazmondás. Lelke rajta annak, aki ezek után is hisz a közvélemény-kutatásainak.” A teljes levél Hann Endre posztjában olvasható el:
Hann posztjára a Nézőpont vezetője is reagált – Mráz Facebook-oldalán azt írta, sajnálattal olvasta Hann Endre támadását, ugyanakkor azt tagadta, hogy nyilvánosságra hozta volna „levelezésük néhány mondatát”. Szerinte csupán arról beszélt Tusványoson, hogy vitára hívta Hann Endrét, aki állítása szerint először gondolkodási időt kért és csak ismételt kérdésére utasította vissza a meghívást.
„Elzárkózását, személyeskedését és nyilvános támadását sajnálom. Meggyőződésem, hogy aki hisz az adataiban, nem így viselkedik. Mindezek ellenére az immár nyilvános vitánk személyes jelenléttel történő folytatását továbbra is javaslom. Igényem nem csak nekem volna rá szerintem, hanem az egész közvéleménynek” – írta posztjában Mráz.
Az utóbbi időszakban látványosan szétnyílt az olló a kormánypártok támogatottságát mérő közvélemény-kutatásokban a kormányközeli Nézőpont Intézet és a független kutatócégek adatai között. Míg a független intézetek – mint a Medián, az IDEA vagy a Závecz – rendre szoros versenyt, Tisza-előnyt és Fidesz gyengülést mértek, addig a Nézőpont következetesen bő kétharmados Fidesz-előnyről számolt be.
Miközben a független kutatók havi rendszerességgel közölték adataikat, a Nézőpont az év elején egyszer csak elnémult – hónapokig nem adtak ki semmilyen új felmérést, ami önmagában is szokatlan egy, a kormánypárt kommunikációját is kiszolgáló intézettől. A hosszú csend után nemrég friss kutatással álltak elő, amely szerint nem sokkal, de még mindig a Fidesz vezet a Tisza előtt.
Borítókép: Youtube/Mandiner