Amerikai atomreaktorok jönnek Magyarországra

Magyar-amerikai megállapodás született az amerikai GE Hitachi által fejlesztett kis moduláris reaktorok (SMR) magyarországi telepítéséről. A technológia nemcsak a villamosenergia-hálózatot erősítheti, hanem ipari parkok önálló ellátását is lehetővé teszi. A reaktoroknak kulcsszerepe lehet, hogy Paks 2 megépítéséig is érdemi kapacitásfejlesztés legyen a villamosenergia termelésben.

A magyar Hunatom vállalat és a lengyel Synthos Green Energy (SGE) közösen dolgoznak azon, hogy akár tíz BWRX-300 típusú SMR-t telepítsenek Magyarországon, erről írtak alá szándéknyilatkozatot, erről az amerikai nagykövetség adott ki közleményt. Az eseményen jelen volt Szijjártó Péter külügyminiszter, Robert Palladino amerikai és Jacek Śladewski lengyel ügyvivő. A projektet a GE Vernova fejleszti, és a térség – a Balti-tengertől a Fekete-tengerig – több országára kiterjedő együttműködést irányoz elő.

A megállapodás része az amerikai FIRST programnak, amely a kis moduláris reaktorok nemzetközi elterjesztését segíti. A projekt a SPRING elnevezésű páneurópai nukleáris együttműködés keretében valósul meg, és célja az energiafüggetlenség növelése, a költségek csökkentése, valamint a biztonság és fenntarthatóság erősítése.

A magyar kormány részéről a bejelentés nem érkezett váratlanul. Lantos Csaba energiaügyi miniszter már 2023-ban jelezte, az ország célja, hogy 2029-re elkészüljön az első moduláris reaktor – akkor úgy fogalmazott, „olyan technológiát keresünk, amely rugalmas, gyorsan telepíthető és nem igényel hatalmas alaphálózati beruházásokat” – írta a HVG.

Azóta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Magyar Levente is számos egyeztetést folytatott amerikai partnerekkel. A cél nemcsak technológiai együttműködés, hanem az energetikai függetlenség növelése.

Paks 2-re válasz?

A bejelentés szimbolikus értéke sem elhanyagolható: Magyarország – Lengyelországhoz hasonlóan – a Nyugat technológiai szövetségese marad az atomenergia terén – ezzel kompenzálva a Paks 2 orosz építése miatti ellenérzéseket. Az Egyesült Államok deklarált célja, hogy a partnerei energiaszuverenitását amerikai fejlesztésű, magas biztonsági szintű technológiákkal segítse. Ez geopolitikai válasz is az orosz nukleáris technológia térnyerésére Közép-Európában.

Szükség is lehetett ezekre a reaktorokra, ugyanis Paks 2 orosz építése komoly csúszásban van, és az erőmű üzembe helyezéséig is bővíteni kell az áramtermelő kapacitásokat, ellenkező esetben még több áramot kell vásárolni.

Miért pont a BWRX-300?

A BWRX-300 reaktor az amerikai GE Hitachi fejlesztése, melyet a nukleáris energiatermelés „új generációjának” is neveznek. A kis moduláris reaktorokat (SMR) úgy tervezték, hogy gyorsabban építhetők, kevesebb hűtővizet igényelnek, és biztonsági szempontból lényegesen kedvezőbbek a hagyományos atomerőműveknél. Egy-egy BWRX-300 egység kb. 300 megawatt villamos teljesítmény leadására képes, ami 200-300 ezer háztartás éves energiaellátásához elegendő.

A technológia előnye, hogy földrengés-, árvíz- és háborús kockázatok mellett is biztonságosan üzemeltethető, valamint moduláris jellegének köszönhetően akár kisebb országos rendszerekhez vagy ipari parkokhoz is illeszthető. A magyar energiastratégiai döntéshozók szerint a rendszer jól illeszkedik a klímacélokhoz és a Paksi atomerőmű bővítését kiegészítő megoldásként szolgálhat.