Keselyűk csapnának le az MNB-alapítványok megmaradt vagyonelemeire

Megjelentek a gyenge cégekre specializálódott angolszász hedge fundok, az úgynevezett vulture, vagyis keselyű-alapok az MNB-alapítványok pénzei körül; mindez a még mindig meglévő, mintegy 3 milliárd eurónyi eszközt fenyegeti.

A kormányoldal szerint a független sajtó eltúlozza az MNB vagyonvesztését, hisz’ „nincs is itt semmi látnivaló”, a pénz és az értékek zöme valójában megvan. Ezt a hamis állítást igyekezett most cáfolni a Telex, összevetve a jegybanki alapítványokat terhelő legnagyobb adósságtételeket a portfólió legértékesebb vagyonelemeivel – magyarán alaposan megnézte a követel és tartozik oldalt.

Továbbra is hatalmas adósságok maradtak hátra a március elején távozó Matolcsy György jegybankelnök utáni időszakban az MNB-alapítványokat menedzselő cégcsoportra, és ezeknek a kötelezettségeknek a kezelése továbbra is lehetetlen feladatként tornyosul a Varga-féle új banki vezetés előtt.

Ráadásul megjelentek azok az angolszász hedge fundok, az úgynevezett vulture, azaz keselyű-alapok, amelyek kifejezetten ilyen nehéz helyzetekre specializálódva működnek, hogy hasznot húzzanak azokból.

Tartozik és követel

Az MNB-alapítványok pénzét kezelő Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-nek 2023 végén összesen 415 milliárd forint kötelezettsége volt mások felé, vagyis ennyivel volt adósa a jegybanki alap a kecskeméti Neumann János Egyetemnek és az MBH-nak.

Ezzel szemben az alapítvány fő vagyonelemei a lengyel GTC-ben birtokolt 62,6 százalékos részvénycsomagban, illetve a svájci Ultima Capital SA kisebbségi pakettjében találhatók.

A GTC 142 milliárd forintra becsült részesedése fedezni látszik a kecskeméti egyetem 127,5 milliárd forintos adósságát, bár – ahogy az a cikkből is kiderül – a részvények értékesítése egyáltalán nem lenne egyszerű mutatvány, és az értékcsökkenés miatt az eredeti összeget sem lehetne biztosan visszanyerni.

A svájci Ultima Capital SA esetében is létezik egy optimistábbnak tűnő verzió: az itt birtokolt részvények értéke 88 milliárd forintot érhet, ami egy kis jóindulattal az MBH-tól felvett 170 millió eurónyi hitel ellenértékének feleltethető meg. Emellett az alapítvány birtokában van még némi ingatlan, céges részesedés, illetve a METU egyetem is. A cikk állítása szerint azonban összességében az állapítható meg, hogy az MNB-alapítványokba tett pénz bizony elpárolgott.

Még többet is lehet bukni

Ám mindez nem jelenti azt, hogy a különféle, elképesztő felelőtlenséggel hátrahagyott kötelezettségek, opciók, vételi ajánlatok miatt az MNB ne tudna további tíz- és százmilliárdokat bukni. Komoly veszély például, hogy a GTC májusi tőzsdei leminősítése miatt csak nagyon drágán lehetne újrafinanszírozni a cég 2026-ban lejáró, közel félmilliárd eurós kötvényét.

Mindezt pedig szeretnék kihasználni a gyenge cégekre specializálódott angolszász hedge fundok, az úgynevezett vulture, azaz keselyű-alapok. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy ezt a hatalmas refinanszírozást csak 7–8 százalékos, bóvlikötvényeknek megfelelő, rendkívül magas kamatokon lehetne megújítani – kockáztatva ezzel a csődveszélyt, és így a teljes vagyonvesztést.

Fontos – figyelmeztet a cikk –, hogy minden magyar érintett törekedjen arra, hogy ne tudja magát nagyon olcsón bevásárolni a GTC-be egy ilyen angolszász keselyű-alap, és hogy az MBH felismerje: óhatatlanul részese kell, hogy maradjon a történetnek. Mindezt alighanem észlelte az alapítvány és az alapítványi vagyonkezelő új menedzsmentje is, ahhoz azonban, hogy az MNB és az MBH prominensei ezt a helyzetet megoldják, nagyon komoly elkötelezettséget kellene mutatniuk.

A GTC-ben ugyanis még mindig van közel 3 milliárd eurónyi eszköz, amire oda kellene figyelni – és előbb rendbe tenni a céget, majd csak utána kiszállni.