Ismét Magyarország lett az EU legkorruptabb országa

Negyedik alkalommal végzett Magyarország az Európai Unió korrupciós rangsorának legutolsó helyén. A Transparency International jelentése szerint az Orbán-kormány alatt intézményesült a rendszerszintű korrupció.

A Transparency International (TI) 2025-ös Korrupció Érzékelési Indexe alapján Magyarország ismét az Európai Unió legkorruptabb országa. A 0-tól 100-ig terjedő skálán hazánk 40 pontot ért el, ami egy ponttal rosszabb a tavalyi eredménynél, és a globális rangsorban mindössze a 84. helyre volt elegendő. Ugyanezt a pontszámot kapta Bulgária, miközben Románia előttünk végzett (45 pont).

Az Európai Unió három legtisztább állama továbbra is Dánia (89 pont), Finnország (88 pont) és Svédország (80 pont). Magyarország eddigi legjobb helyezését 2007-ben érte el, amikor a tizedik helyen állt az uniós rangsorban.

A TI Magyarország tanulmánya megállapítja: az Európai Unió az elmúlt években több eszközzel is megkísérelte a magyarországi jogállamiság megerősítését, illetve helyreállítását. Ezek közül a legfontosabb a 2022-ben elindított feltételességi eljárás volt. Ennek részeként 27 jogállamisági és korrupcióellenes feltétel – úgynevezett mérföldkövek és szupermérföldkövek – lépett életbe, amelyeket a magyar kormánynak teljesítenie kellett volna.

Több mint három év elteltével azonban egyértelművé vált:

a kilátásba helyezett reformok nem tudták megtörni a rendszerszintű korrupciót, és nem állították helyre a jogállamiságot. A magyar kormány kizárólag olyan jogi megoldásokban érdekelt, amelyek nem veszélyeztetik hatalmának fennmaradását.

A TI Magyarország jelentése a rendszerszintű korrupció működését három, 2025-ben a legnagyobb nyilvánosságot kapott ügyön keresztül mutatja be. Az egyik a Magyar Nemzeti Bank botránya, amelyben alapítványokon és magántőkealapokon keresztül legalább 270 milliárd forint közpénz tűnt el, miközben további, hasonló nagyságrendű összeg sorsa máig tisztázatlan. Az ügyben eddig senki sem vállalt felelősséget.

A közvagyon privatizálásának legújabb állomásaként az állam 72 milliárd forintra értékelt hadiipari érdekeltségeit versenyeztetés nélkül játszották át a NER egyik kedvenc vállalatának, a 4iG egyik leánycégének. A jelentés említést tesz a NER egyik legmarkánsabb szimbólumáról, a hatvanpusztai kastélyprojektről is, amely a TI szerint Orbán Viktor miniszterelnök személyes meggazdagodásának bizonyítékául szolgál.

A közbeszerzési rendszer – amely 2025-ben a GDP 5,3 százalékát tette ki – továbbra is a korrupció egyik legfontosabb melegágya. Bár az egyajánlatos tenderek aránya némileg csökkent, a legnagyobb értékű megbízásokat továbbra is kormányközeli szereplők, például Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei nyerik el – áll a jelentésben.

A versenyt a közbeszerzési piacon olyan tudatosan és rendszerszinten alkalmazott, átláthatatlan befektetési formák is torzítják, mint a magántőkealapok, amelyek esetében a végső befektetők kiléte rejtve marad. Emiatt az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. 2024 végéig a magyar állam 1311 milliárd forintot fektetett magántőkealapokba minden érdemi átláthatósági és elszámoltathatósági garancia nélkül. A TI Magyarország szerint mindez ellentétes a magyar Alaptörvénnyel is.

Magyarország mára az Európai Unió egyik legszegényebb tagállamává vált, a gazdaság három éve stagnál, és a legtöbb gazdasági mutatóban az ország az uniós sereghajtók közé tartozik.

„A silány magyarországi gazdasági teljesítmény fő oka az autokrata kormányzás, amely gazdaságpolitikáját a szervezett közpénzlopás szolgálatába állította, ezzel aláásva a tisztességes versenyt” – mondta a jelentés bemutatóján Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.

A jogállamisági problémák miatt Magyarország 2025-ben újabb 1,1 milliárd eurót veszített el véglegesen a 2021 és 2027 közötti uniós kohéziós forrásokból. Így a Magyarországnak járó támogatási keret a korábbi 21,7 milliárd euróról – a 2024-es és 2025-ös forrásvesztésekkel együtt – 19,6 milliárd euróra csökkent.

Hasonló kockázatok fenyegetik a koronavírus-járvány után létrehozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásait is. Amennyiben a magyar kormány nem teljesíti maradéktalanul a vállalt 27 korrupcióellenes és jogállamisági intézkedést 2026 végéig, Magyarország a teljes RRF-keretet elveszítheti.

A pénzügyi mérleget tovább rontja, hogy az Európai Unió Bírósága 2024. június 13-án hozott ítéletében 200 millió euró egyszeri átalánybírság, valamint napi 1 millió euró kényszerítő bírság megfizetésére kötelezte a magyar kormányt. Az ítélet oka, hogy a kabinet következetesen nem hajtja végre a menedékjoggal kapcsolatos korábbi bírósági döntéseket.

Mindezek ellenére a kormánypropaganda „kamunak” minősítette a Transparency International jelentését, arra hivatkozva, hogy a Korrupció Érzékelési Indexnek „semmi köze” a korrupció valós mértékéhez.