Mennyiben esik más megítélés alá, ha valaki a Tisza Szigetek előadója, mintha a DPK tagja

Az ELTE nem kommentálja munkatársai magánvéleményét – ez a nyilatkozat a legfrissebb fejlemény Fleck Zoltán jogtudós ügyében, aki az egyik Tisza-szigeten tartott előadása miatt került a kormánypártok kereszttüzébe. Az eset ugyanakkori felveti, hogy miként ítéljük meg Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatójának esetét, aki az akadémiai kutatóhálózat magas rangú vezetőjenként csatlakozott az Orbán vezette első Digitális Polgári Körhöz, majd kapott is egy sajátot.   

„Fleck Zoltán nem az ELTE oktatójaként lépett a nyilvánosság elé”, az Állam- és Jogtudományi Kar pedig nem kommentálja munkatársai magánvéleményét – ezt közölte az ELTE Kommunikációs Igazgatósága annak kapcsán, hogy Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában minap már a jogtudós egyetemről történő eltávolítását szorgalmazta Fleck egy korábbi, Tisza-szigeten elhangzott előadása miatt. 

„Azonnal kirúgni az ELTE jogi karáról ezt a rohadékot!” – fogalmazott a Fidesz ötös számú tagkönyvének tulajdonosa.
 

Itt tartunk most, röviden azért talán érdemes összefoglalni annak a pár napnak a történéseit, nyilatkozatait, és ellennyilatkozatait, melyek a jogtudós foglalkoztatójaként megszólított egyetemet is reagálásra késztette. 

Fleck több, mint egy hónappal ezelőtt, pontosan június 25-én egy Tisza-szigeti előadásában vetette fel annak a lehetőségét, hogy mi van akkor, ha „a köztársasági elnök visszaél hatalmával, és nem a legnagyobb parlamenti frakciónak ad kormányalakítási megbízást” a választások után, ami szerinte ugyan jogilag megtehető, de a választók azt nem hagynák annyiban: „forradalomra van szükség, nem kormányváltásra” – fogalmazott a jogtudós. 

A felvetést alkotmánysértőnek és egyenesen „erőszakra buzdítónak” minősítette Sulyok Tamás köztársasági elnök közösségi bejegyzésében, majd az alkotmányjogásznak szögezte a kérdést: „Mit szeretne, Fleck Kolléga? Utcai harcot, forradalmat?” A reagálás amúgy jó nagy spéttel érkezett, több, mint egy hónappal a Tisza-szigeten elhangzott előadás után, augusztus 2-án. 

Az ELTE csak azt követően érezte úgy, hogy meg kell nyilvánulnia, hogy Bayer (ahogy azt fentebb idéztük) a köztársasági elnök megszólalása után felszólította az intézményt Fleck kirúgására, bár az akotmányjogász időközben azt is egyértelművé tette a HVG-ben megjelentetett okfejtésében, hogy Magyarországot már nem tekinti jogállamnak, már csak ezért is „politikai hiba nem készülni az ennek megfelelő reakciókra is”.  Ezzel a kijelentésével pedig, ha mérsékelt szóhasználattal is, de Fleck fenntartotta eredeti, több hónappal ezelőtti álláspontját.

Kettős mérce, szimpla összeférhetetlenség, vagy valami egészen más

Időközben az akadémiai világ egy másik szereplője, Jakab Roland a HUN-REN vezérigazgatója is a politika erőterébe került. Jakabot ugyanis beválasztották az első Digitális Polgári Körbe, így tagtársa lett többek között Orbán Viktor miniszterelnöknek is.

Az ügy itt is felvetette az összeférhetetlenség kérdését, hiszen nem tudni, hogy milyen – esetlegesen függelmi – viszony áll fent a politika és a tudományos élet egyik magasrangú irányítója között, és, hogy magánemberként, vagy az általa is megszemélyesített intézmény egyik magasrangú vezetőjeként csatlakozott-e Jakab a digitális közösséghez. Nem véletlen, hogy az ellenoldal részéről komoly kritikák fogalmazódtak meg Jakab tagsága miatt. 

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSz) felemlegette a HUN-REN saját kommunikációs szabályzatát, mely szerint: ha valaki magánszemélyként lép fel nyilvánosan, nem használhatja a kutatóintézeti titulust, és egyértelműsíteni kell, hogy magánszemélyként nyilatkozik, márpedig szerintük Jakab ezt nem tette meg, amikor csatlakozott az első DPK-hoz.

A független szakszervezet ezért fel is szólította Gulyás Balázst, a HUN-REN elnökét, hogy „azonnal szüntessék meg a jogszabálysértő állapotot, Jakab Rolandot pedig, hogy távozzon a HUN-REN vezérigazgatói székéből!”

Jakab Roland azzal védekezett, hogy nem sértett jogszabályt vagy belső szabályzatot a Digitális Polgári Körhöz való csatlakozás, ugyanakkor elutasította azt a vádat is, miszerint a DPK valamifajta pártpolitikai szervezet lenne. Szerinte mindössze arról van szó, hogy csatlakozott egy olyan civil együttműködési kezdeményezéshez, mely a nemzeti és európai konzervatív értékek mentén képzeli el az ország jövőjét, bár, hogy ezt magánszemélyként, vagy az általa is megszemélyesített intézmény egyik vezetőjeként tette-e, arra nem érkezett válasz. 

Álláspontja szerint vezérigazgatóként ő továbbra is a pártatlanság, és a szakmai függetlenség mentén végzi a feladatait, a DPK-ban való részvétele pedig arra is lehetőséget ad, hogy a HUN-REN szakmai álláspontjait közvetlenül eljuttassa a legfelsőbb döntéshozókhoz. Kérdés tehát, hogy miben, és mennyiben tér el Fleck Zoltán és Jakab Roland esete? Kinél, és milyen mértékben keveredik össze politika a tudománnyal, és, hogy a mai, mindent átpolitizáló viszonyaink között vajon szétválasztható-e egyáltalán a kettő?