Államfőnek is alkalmatlan, alkotmánybírósági elnöknek is az volt Sulyok Tamás a szakjogász szerint
Az alkotmányosság intézményei – akárcsak az államfői hivatal – szisztematikus leépülésen mentek keresztül az elmúlt években. Erről a Népszavának nyilatkozó alkotmányjogász beszélt, aki szerint Sólyom László volt az utolsó köztársasági elnök, aki nem pártkatonaként szolgált.
Több szakértőt is végigkérdezett a Népszava arról, hogy milyen átalakuláson ment keresztül az elmúlt két évtizedben a köztársasági elnöki intézmény. A vélemények lesújtók: utoljára a 2010-ig hivatalban levő Sólyom László volt az, akit az alkotmányjogászok tekintélyes államfőként tartanak számon.
Ranschburg Zoltán politikai elemző szerint a köztársasági elnöknek elvileg a nemzet egységét kellene megtestesítenie, ám ez a szerep Sólyom László távozása óta kiüresedett. Schmitt Pál, Áder János, majd Novák Katalin is pártpolitikai szereplőként töltötte be a hivatalt, Sulyok Tamás pedig – noha látszólag távol áll a napi politikától – épp láthatatlanságával szolgálja a kormány érdekeit.
„Valóban nem okoz politikai problémát” – mondta Ranschburg, utalva arra, hogy a Fidesz épp ezért választotta őt a Novák Katalin nevéhez fűződő pedofilbotrány után. A cél az volt, hogy ne emlékeztesse a közvéleményt a korábbi válságokra – de a nemzet egységének képviseletére így sem alkalmas.
Kaltenbach Jenő alkotmányjogász még keményebben fogalmazott:
„Sulyok Tamás teljesen alkalmatlan a pozícióra”
– mondta. Szerinte az államfői hivatal mélyebbre süllyedt, mint valaha. A köztársasági elnöknek szerinte akkor van létjogosultsága, ha személyes tekintélye, szakmai múltja és függetlensége alkalmassá teszi a nemzet egységének képviseletére. „De mitől reprezentálná ezt Sulyok Tamás?” – tette fel a kérdést.
Kaltenbach szerint már az Alkotmánybíróság élén sem volt megfelelő választás, és azt is hangsúlyozta: az alkotmányosság intézményei – akárcsak az államfői hivatal – szisztematikus leépülésen mentek keresztül az elmúlt években.
Fotó: Facebook/Sulyok Tamás
