Az EU új médiatörvénye a legrosszabb pillanatban jött Orbánéknak

Az Európai Unió új, augusztus 8-tól érvényes rendelete átfogó szabályokat vezet be a médiaszabadság védelmére, a közszolgálati média, valamint a sajtó függetlenségének biztosítására. A magyar kormány már tervezetként sem üdvözölte a jogszabályt. 

Orbán Viktor már az elfogadása előtt is szabadságellenesnek nevezte az uniós jogszabálytervezetet, mert az meglátása szerint teljes mértékben át akarja venni az irányítást a média felett. A fideszes EP-képviselők ezért nem is szavazták meg az új médiatörvényt. A jogszabály előírja, hogy a közmédia vezetőit átlátható és pártatlan kiválasztási eljárásban kell megnevezni. A finanszírozást pedig objektívvé és politikamentessé kell tenni, amit egy új uniós testület, a Médiaszolgáltatások Európai Testülete felügyel majd, amelynek tagjait a nemzeti médiahatóságok delegálhatják - számolt be róla a Népszava. 

„Az a szándék, hogy olyan visszaélések, melyek a hazai médiahelyzetre jellemzőek, ne legyenek. Benne van a pakliban, hogy a Fidesz nem fog hozzányúlni a hazai médiatörvényhez, vállalva az ezzel járó pénzbüntetést és a különböző szankciókat” 

– mondta a lapnak Polyák Gábor médiakutató, jogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, aki leszögezte, hogy a mostani hazai kinevezési folyamat nem felel meg az új európai szabályozásnak.

Pártatlan és sokszínű közmédia

„Egyébként a jogszabály előírja, hogy a közmédia legyen pártatlan és sokszínű. Ezt a magyar médiatörvény is tartalmazza, de látjuk, hogy önmagában ez nem hozott átütő eredményt. Mégis ezt a feltételt bírósági úton el lehet kezdeni kikényszeríteni”

– fogalmazott a kutató.

A rendelet kitér az állami reklámköltések szabályozására is, rögzítve, hogy ezeket átlátható és pártatlan módon kell szétosztani. Biztosítani kell a hirdetési források igazságos és széleskörű elosztását,az állami cégek reklámköltéseikre viszont nem vonatkozik a szöveg. A rendelet egyértelműen megtiltja, hogy a tagállami hatóságok befolyást gyakoroljanak a szerkesztőségi munkára, vagy az újságírókat arra kényszerítsék, hogy kiadják informátoraikat, vagy eszközeikre megfigyelő szoftvereket telepítsenek, mint az a Pegasus kémszoftver esetében történt. Ilyen beavatkozás csakis bírói jóváhagyással, súlyos bűncselekmény alapos gyanúja esetén történhet.

A jogszabályban vannak olyan általános részek is, miszerint az állam ne avatkozzon be az újságírói függetlenségbe és a szerkesztőségek tevékenységébe. 

Polyák szerint ezért kézenfekvő lesz konkrét uniós jogszabályra hivatkozva megtámadni az ellehetetlenítési törvényt. A rendelet betartását az Európai Bizottság folyamatosan ellenőrzi majd, amely jogi lépéseket is tehet az ezt megszegő tagállamok ellen (kötelezettségszegési eljárás). Ez bírósági eljárást eredményezhet, és pénzbüntetéssel is járhat.

Fotó: Facebook / Orbán Viktor