Magyar Péter szerint a kegyelmi ügy hátterében a miniszterelnök családjának egyik tagja állt

Interjút adott Magyar Péter a legtekintélyesebb és egyben legnagyobb példányszámú lengyel napilapnak, a liberális Gazeta Wyborczának. A beszélgetésben többek között érintették Magyarország Oroszország-politikáját, az orosz nyersanyagoknak való kitettséget, Kijev támogatását, de beszéltek a fegyverszállításokról, Magyar szerepéről a Fideszben, a házasságáról, a kegyelmi botrányról, és szóba került, hogy ki lehet a Tisza miniszterelnök-jelöltje.

Külpolitikai szempontból két kulcstéma határozta meg Magyar Gazeta Wyborcza-nak adott interjúját: egyrészt az Oroszországhoz és Ukrajnához fűződő viszony, másrészt a Budapesten menedékjogot kapott, Lengyelországban körözött Romanowski esete.

A lengyel álláspont Oroszországgal kapcsolatban évek óta világos: kormányokon átívelő külpolitikai konszenzus övezi a keleti szomszéd elítélését, amelyet a korábbi PiS-vezetés és a jelenlegi Tusk-kormány egyaránt magáénak vall. Ebből adódott a kérdés: ha a Tisza Párt győzne a magyar választáson, számítani lehetne-e arra, hogy Budapest felhagy Moszkvával folytatott üzleteivel, és új fejezet nyílik az Oroszországhoz való viszonyban?

Magyar Péter szerint a jelenlegi, „kritikátlan barátság” ideje lejárna, ám a gazdasági kapcsolatok teljes felszámolása nem reális rövid távon. Elsősorban az orosz nyersanyagoktól való erős függés miatt a leválás évekbe telhet – példaként Szlovákiát hozta fel, amely szerinte hasonló helyzetben van, mint Magyarország. „Lengyelország ebben különbözik Magyarországtól” – jegyezte meg.

A beszélgetés természetes módon terelődött Ukrajnára. Lengyelország az orosz agresszió kezdete óta egyértelműen Kijev pártján áll, míg Budapest sokszor lavírozó, sőt időnként az orosz narratívát visszhangzó álláspontot képviselt. A kérdés adódott: egy Tisza-kormány támogatná-e Ukrajnát?

Magyar Péter válaszában hangsúlyozta a két ország közötti különbséget. Míg Lengyelország esetében nem áll fenn nemzetiségi érintettség, addig Magyarországon „érzékeny kérdés” a fegyverszállítás egy olyan államba, ahol jelentős magyar kisebbség él. Szerinte szerencsés, hogy a kárpátaljai területeket eddig nem érte közvetlen orosz támadás – ez is oka annak, hogy Magyarország nem szállít fegyvert, és területén sem engedi át azokat.

A megromlott magyar–ukrán viszony okai kapcsán Magyar inkább Kijevet tette felelőssé, emlékeztetve arra, hogy 2015-ben új nyelvi és oktatási törvényeket vezettek be, amelyek szerinte korlátozták a magyar kisebbség jogait. „Nem értem az ukrán politikusokat. Ha valaki háborúban áll, van-e értelme a szomszédját felbosszantani azzal, hogy nyomást gyakorol a kisebbségre? Most Ukrajnán a sor” – mondta.

A Romanowski-ügyben Magyar Péter élesen bírálta Orbán Viktort, amiért menedéket adott egy, Lengyelországban bűncselekmények miatt körözött volt miniszterhelyettesnek. 

„Őrültség, hogy egy EU-tagállam menedéket ad egy másik EU-ország körözött állampolgárának. Nem ez a menedékjog célja” – fogalmazott, és figyelmeztette a korábbi igazságügyminiszter-helyettest: „Minél közelebb kerülnek a magyar választások, annál inkább igyekezzen új országot találni, ahol elbújhat.”

A külpolitikai témák mellett az interjú kitért Magyar Péter fideszes múltjára, távozásának okaira, Varga Judit szerepére, valamint a tavaly kirobbant kegyelmi botrányra is. Elmondása szerint 2019-ben kezdte belsőleg bírálni a kormánypártot a korrupció miatt, ám ígéretet tett akkori feleségének, hogy amíg Varga Judit aktív politikus, nem kritizálja nyilvánosan a Fideszt.

„Ha megválasztották volna az Európai Parlamentbe, ma nem lennék itt” – mondta.

A kegyelmi ügy kapcsán Magyar azt állította: annak hátterében nem az ő felesége, hanem a miniszterelnök családjának egyik tagja állt. Szerinte a Fidesz tévesen hárította a felelősséget Varga Juditra és Novák Katalin köztársasági elnökre. „Ekkor döntöttem úgy, hogy nyilvánosságra hozom a hatalmon lévők korrupciójáról szóló felvételt” – mondta.

Az interjú készítője szerette volna politikailag is besorolni Magyar Pétert, ezért is kérdezett rá, hogy ki is ő valójában, konzervatív, liberális? Magyar válaszában „kritikus Európa-párti és konzervatív liberális” politikusnak vallotta magát, aki három gyermek édesapja, és mélyen kötődik Magyarország történelméhez. Ugyanakkor Magyar elutasította, hogy leragadjanak ideológiai kérdéseknél:

„Most választásokat kell nyernünk, jó jelöltekre van szükségünk, és erre koncentrálunk. Hárommillió magyar él a szegénységi küszöb alatt. Több százezer gyermek alultáplált Magyarországon. Talán túl gyakorlatias vagyok, de ez számomra fontosabbnak tűnik, és nem gondolom, hogy most lenne a legjobb idő ideológiai kérdéseket feszegetni.” – mondta. 

A miniszterelnök-jelöltség kérdésében hangsúlyozta: a Tisza Párt őszi kongresszusa dönt majd a személyről. Ha megkapja a jelölést, vállalja a feladatot, de ha más lesz a miniszterelnök, egyszerű képviselőként folytatja. 

Mint mondta, nem kíván „egyszemélyes show-t” vezetni, és kifejezetten szeretné, ha a párton belül valódi verseny és belső demokrácia működne – akár úgy is, hogy egy kompetensebb jelölt kerül előtérbe. „Örülnék, ha nő lenne” – tette hozzá.

„A demokrácia a politikai pártban kezdődik. Ha ott nincs demokrácia, a kormányban sem lesz. Pontosan ez a probléma a Fideszszel. 20 éve megölték a demokráciát a pártban, majd a kormányból is eltűnt az” – mondta. 

Magyar szerint kulcsfontosságú, hogy kétharmados többséget szerezzenek a 2026-os választáson. Ha egyszerű többséggel nyernek, akkor is képesek lesznek kormányozni, de kétharmaddal mindez könnyebb lenne. Szerinte az oligarchák a pártalapítványon keresztül ugyan tovább finanszírozhatják a Fidesz propagandáját, de ha „a Tisza nyer, ők eltűnnek” – mivel semmi nem védené meg őket, nem lesz immunitásuk, azonnal elmenekülnek majd az országból a választások után, hogy legalább a vagyonuk egy részét meg tudják tartani.