A leépülő állami szolgáltatások szimbóluma lett a Magyar Posta
A Magyar Posta működésével kapcsolatban egyre több panasz merül fel, amelyek rávilágítanak a hazai közszolgáltatások állapotának romlására. Bár a posta törvényileg „egyetemes szolgáltatóként” működik, vagyis minden körülmények között köteles biztosítani az alapvető kézbesítést, a gyakorlatban a szolgáltatás színvonala jelentősen gyengült, miközben az árak gyors ütemben és folyamatosan nőttek.
A Magyar Posta működésével kapcsolatban egyre több panasz merül fel, amelyek rávilágítanak a hazai közszolgáltatások állapotának romlására. Bár a posta törvényileg „egyetemes szolgáltatóként” működik, vagyis minden körülmények között köteles biztosítani az alapvető kézbesítést, a gyakorlatban a szolgáltatás színvonala jelentősen gyengült, miközben az árak gyors ütemben és folyamatosan nőttek.
A G7 gazdasági portál példaként hozza fel a szálkai gyerektáborban történteket, ahol a gyerekekhez szánt levelek közül több is csak egy hét után érkezett meg, pedig elsőbbségi küldeményként adták fel őket. Bár ez önmagában nem reprezentatív eset, a tábor szervezői szerint az elmúlt években tapasztalható, hogy a kézbesítés sokkal lassúbbá vált.
A statisztikák is a lassulást mutatják
Az Eurostat 2023-ig elérhető adatai alapján korábban még a Magyar Posta is a jobban teljesítő európai szolgáltatók közé tartozott, de a trend folyamatosan romlik. Míg 2012-ben a másnapi kézbesítési arány 93 százalék volt, addig 2019-ben már csak 88,5 százalékot ért el. Bár 2023-ban a mutató 90,7 százalékra javult, a helyzet csalóka, ugyanis időközben a vállalások is lazultak.
2019-ig a posta még garantálta, hogy a belföldi elsőbbségi levelek 90 százaléka másnap célba ér. 2021-ben ezt 85 százalékra csökkentették, 2023-tól pedig teljesen eltörölték a másnapi kézbesítési kötelezettséget. Jelenleg a hivatalos elvárás az, hogy a levelek 85 százaléka két, 97 százaléka pedig három munkanapon belül érkezzen meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ma már nincs biztosíték a másnapi kézbesítésre.
Dráguló díjak, csökkenő színvonal
A postai szolgáltatások ára két évtized alatt jelentősen emelkedett. 2006-ban egy 30 grammnál könnyebb elsőbbségi levél feladása 90 forintba került, míg ma a legfeljebb 50 grammos levelekért 390 forintot kell fizetni. Inflációval korrigálva a mai ár közel háromnegyeddel magasabb a reálisnál. Így a felhasználók jóval többet fizetnek egy olyan szolgáltatásért, amelynek minőségi követelményei közben érezhetően lazultak.
A Magyar Posta esetében az állam köteles a szolgáltatás veszteségeit közpénzből kompenzálni. A 2025-ös költségvetésben 5,2 milliárd forint szerepel erre a célra, 2026-ban pedig már 6 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy a lakosság egyszerre tapasztal drágulást, romló minőséget, és közben az adóforintjaiból is finanszírozza a vállalat működését.
