Riadalmat keltett a Zagyván egy kőből odahányt duzzasztó
A horgászok és a természet iránt érzékeny környékbeliekben riadalmat keltett egy kövekből hányt gát a Zagyván Jásztelek határában. A Vízügy tájékoztatása szerint egy elavult duzzasztót állítottak helyre, ami a víz visszatartását és az élővilágot is segíti, noha első ránézésre nem úgy tűnhet.
Meglehetősen indulatosan beszélt a FishMine Facebook-oldal egyik szerkesztője, aki egy videóban bemutatott a Zagyván egy első látszatra csak kövekből odahányt gátat. Az esztétikai megoldást valóban nem lehet dicsérni, de a legfőbb problémát abban találta, hogy a gáton úgy látta, három csövön át folyhat csak át a folyó vize. Ez az alsóbb szakaszokon nem csak a vízhozamra nézve tartotta károsnak, de a halak vonulását, ívását is befolyásolhatja szerinte.
A felvételek valóban rémisztőnek tűnhettek, sokan a környékbeli magántulajdonú halásztavak vízkészletének biztosítására gyanakodtak.
A Kontroll megkeresésére a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság megnyugtató választ adott. A duzzasztó ugyanis szabályosan épült, egy korábbi kisebb duzzasztó, úgynevezett „fenékküszöb” helyreállítását végezték el.
Ez jellemzően egy mesterségesen épített – ahogy most is készült – kőből vagy betonból készült gát a folyómeder alján, amely visszaduzzasztja a vizet, így magasabban tartható a vízszint a felső szakaszon. Nem olyan nagy, mint egy duzzasztómű, inkább kisebb vízszintszabályozó lépcső.
A lényeg a képeken nem látszik: nem pusztán három csövön eresztik át a vizet, hanem a vízszint alatt egy úgynevezett „vápa” is épült, ami egy szélesebb átfolyó csatorna a meder alján.
A vápa jellemzően szűk annyira, hogy az átlagos vízhozamhoz képest duzzasztó hatású legyen, de a halak mozgását lehetővé teszi. Ennek eredményeként a kőből épült gát visszaduzzasztja a folyó vizét, így a Zagyva ezen a szakaszon magasabb vízszinttel folyik. Ez számos előnyt hoz:
- körülbelül 108 ezer köbméterrel több vizet lehet tározni, ami 10 kilométer hosszan érezteti hatását, egészen a Tarna torkolatáig,
- a vízből kisvíz idején is jut a közeli Csonkás-éri vízrendszerbe,
- javul a környék talajvíz-ellátottsága, így a Pusztamizsei-erdő is több vizet kap,
- a duzzasztás miatt átlagosan másfél méterrel magasabb lesz a vízszint, ami kedvez a vízi élővilágnak.
Az alvízi oldalon a rézsűt úgy alakították ki, hogy lankásabb, lépcsőzetes legyen, így a halak könnyebben mozognak rajta.
A sikeres duzzasztással úgy számolnak, hogy már viszonylag alacsony vízállásnál is legalább fél méteres vízréteg alakul ki a gát felett, ami biztosítja az átjárhatóságot. A Hortobágyi Nemzeti Parkkal egyeztetve a lezárásokat és a vízvezetést úgy tervezték meg, hogy azok a természetvédelmi szempontoknak is megfeleljenek.
