Érvénybe lépett az eddigi legszigorúbb beköltözési kódex a helyi önazonosság védelmében

Már a Nógrád megyei Vizsláson sem bíznak semmit a véletlenre. A község október 1-jén életbe lépett rendeletével alighanem országos csúcstartó lett abban, milyen feltételekhez köti, hogy ki költözhet be hozzájuk. Az indoklás szerint a cél az, hogy a helyi értékeket és hagyományokat megőrizzék. A szabályzat azonban inkább hajaz egy elitklubéra.

A rendelet szerint az lehet vizslási lakos, aki büntetlen előéletű, legalább érettségivel rendelkezik, van stabil munkaviszonya, adóügyei tiszták és még a képviselő-testület előtt is képes személyesen elszámolni szándékairól. 

Mindezt még megfejelik egy úgynevezett „betelepülési hozzájárulással” is, azaz a beköltözőnek az ingatlan vételárának 10%-át be kell fizetnie a községnek vagy 150 ezer forintot, hogyha csak lakcímet létesít.

Az új lakóhelyre vágyók tehát nem csak a papírmunkától, de a pénztárcájuk vastagságától is függnek. Ráadásul az is feltétel, hogy egy ingatlanban egy személyre 10 nm jusson, különben akár 200 ezer forintra is bírságolhatják az adott tulajdonost. 

Vizsláson összegyúrták mindazt, amit más településeken már életbe léptettek „a helyi önazonosság védelme” címen. Miközben máshol a magyar nyelvtudás is feltétel, itt a papírok, a fizetőképesség és a jómodor együtt nyitják ki a falu kapuit. 

Nagy kérdés, hogy ez valóban csak a hagyományok védelméről szól vagy inkább egy láthatatlan határ a lakosok között. 

Navracsics Tibor az előbbire voksolt. Korábban már írtunk arról, hogy a közigazgatási és területfejlesztési miniszter az ATV Heti Naplónak adott nyilatkozatában tagadta, hogy direkt a romák ellen alkotta meg a Fidesz az önazonossági törvényt. Hangsúlyozta azt is, hogy a törvény már eleve tartalmazza a diszkrimináció tilalmát, és semmilyen bizonyított eset nincs arra vonatkozóan, hogy roma embereket hátrány érne a jogszabály miatt.

Fotó: Facebook / Vizslási Önkormányzat