A Nemzeti Választási Irodának is jót tett a kormányváltás: merész javaslatokkal álltak elő

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) idén is közzétette jogalkotási javaslatait, amelyekben bátrabb ajánlásokat is megfogalmaz, mint tette azt a Nemzeti Együttműködés Rendszere idején. Ezekben szó esett a kerülethatár-módosításról, az előidejű szavazásról, hazai civil megfigyelőkről és a levélszavazatokról is.

A legmerészebb javaslat szerint az NVI átvenné a kerülethatár-módosítás feladatát a parlamenttől. A szakma régóta javasolja, hogy brit mintára egy független határkijelölő bizottság rajzoljon térképet, és ne a törvényhozás. Az NVI-nek persze kell hogy szerepe legyen egy ilyen bizottságban, de más intézmények, szakmai műhelyek, civil szervezetek is helyet kaphatnának az asztalnál, ahonnan a helyi szavazópolgárok sem hiányozhatnának – írja a Telex.

Meglepő ötlet az is, hogy ne kelljen megtartani a választást akkor, ha csak egyetlen jelölt áll rajthoz (pontosabban akkor, ha a jelöltek száma nem haladja meg a betölthető mandátumok számát). „A szavazás megtartása ebben az esetben egy teljesen formális aktus, amelynek gyakorlati jelentősége nincs, hiszen egy szavazat is elegendő a jelölt megválasztásához” – érvel az Iroda. Ilyesmi jellemzően az önkormányzati választásokon fordul elő, de ott nem is ritkán: az NVI összesítése szerint a 2024-es választáson 860 polgármester-választást, 175 egyéni listás választást és 797 települési nemzetiségi választást (összesen 1832 esetben) kellett tét nélkül megtartani. A spórolás itt egy létező problémára adott adekvát válasz.

Az NVI lehetőséget adna az előidejű szavazásra, azaz „a szavazást megelőző szűkebb időszakban bármely választópolgár leadhassa le szavazatát a lakóhelye szerinti helyi választási irodában. E részben kiválthatja, vagy csökkentheti az átjelentkezéssel, külképviseleten, mozgóurnával szavazók számát. 

Az NVI javaslatai között megtalálható az a civil szféra által évtizedek óta szorgalmazott javaslat, hogy ne csak külföldi, hanem hazai civil megfigyelők is őrködhessenek a választás tisztasága felett, amit időszerű volna meglépni, és a jogosítványaikat is ki lehetne bővíteni, hogy a szavazókörökön kívül is felléphessenek a visszaélések ellen.

Ne a pártok frissítgessék a Kubatov-listáikat

A javaslatcsomag nyíltan kritizálja a jelöltállítással kapcsolatos évtizedek óta fennálló visszaéléseket is. A választópolgárok elsősorban elektronikus úton, a DÁP és az Ügyfélkapu+ felületén keresztül ajánlhatnának jelöltet vagy listát, és támogathatnának népszavazási kezdeményezést. 

Az adatvédelmi aggályok így jó eséllyel megszűnhetnének, hiszen a pártok nem férnének hozzá a jelöltet ajánló állampolgárok adataihoz. Azzal viszont számolni kell, hogy sokkal nehezebb a választókat rávenni arra, hogy éljenek ajánlási jogukkal, ha a standnál állva nemcsak néhány adat megadásával és egy gyors aláírással kell támogatniuk a jelöltjüket, hanem online kell ismeretlen oldalakon barangolniuk.

A levélszavazás megtartását és kibővítésére tett óvatos javaslatát az NVI-nek viszont érdemes kritika tárgyává tenni. László Róbert, a Political Capital elemzője szerint hat választás (országgyűlési: 2014, 2018, 2022, 2026, európai parlamenti: 2019, 2024) elegendő bizonyítékot szolgáltatott ahhoz, hogy kijelenthessük, a levélszavazás nem alkalmas a tiszta választás lebonyolítására. 

A fő okok:

• A nappaliban napokig hányódó szavazólapot nem feltétlenül a választópolgár, hanem rokona, szomszédja is kitöltheti, a politikai aktivista is hozzáférhet.
• A szavazólapokat, levélcsomagokat bárki begyűjtheti, célba juttathatja vagy megsemmisítheti.
• Választásról választásra egyre több halott lehetett a levélben szavazók névjegyzékén, akiknek a címére ugyanúgy kiküldték a levélcsomagot, és ki tudja, végül ki szavazott a nevükben. 

„Ha a világ bármely településén legalább száz magyar állampolgár kérvényezné, hogy ott helyben szavazhasson, az NVI-nek legyen törvényi kötelezettsége helyben lebonyolítani a szavazást, épp úgy, ahogy ma a külképviseleteken zajlik” – írja a cikk szerzője.