A Fidesz-szavazókat sem igazán győzte meg a Békemenet

Bár az október 23-i Békemenet hagyományosan a kormánypárti erődemonstráció terepe, az Europion friss felmérése szerint idén már a Fidesz-szavazók sem látják egyöntetű sikernek az eseményt. A válaszadók 39 százaléka a Tisza Párt-féle Nemzeti Menetet tartotta sikeresebbnek, míg a Békemenetre mindössze 20 százalék mondta ugyanezt.

Az idei nemzeti ünnep politikai felvonulásai erősen megosztották a közvéleményt, de a párthűség ezúttal sem minden kérdésben döntött. Az Europion közvélemény-kutatása szerint a Fidesz szavazóinak alig fele (49 százalék) tartotta a Békemenetet sikeresnek, míg a Tisza Párt támogatói szinte egyöntetűen (83 százalék) a Nemzeti Menetet látták a nap győztesének.A kutatás azt is megállapította, hogy a politikai érdeklődés és a hírfogyasztás mértéke erősen befolyásolta az emberek véleményét. Azok körében, akik naponta legalább egy órát töltenek online hírekkel, 48 százalék a Nemzeti Menetet tartotta sikeresebbnek, míg a Békemenetet csak 19 százalék. A politika iránt kevéssé érdeklődők között viszont kiegyenlítettebb volt az arány.

A rendezvények iránti figyelem azonban összességében hasonló volt. A megkérdezettek fele olvasott róluk beszámolókat, körülbelül egynegyedük belenézett az online közvetítésekbe, és minden harmadik ember meghallgatta Orbán Viktor vagy Magyar Péter beszédét.

A „számháborúban” egyértelmű fölény alakult ki a Nemzeti Menet javára: a megkérdezettek 42 százaléka szerint ott volt nagyobb tömeg, míg csak 20 százalék gondolta úgy, hogy a Békemenet vonzott több résztvevőt.

Különösen markáns eltérések figyelhetők meg a politikailag legaktívabb csoportoknál. Azok között, akik a politika iránt „nagyon érdeklődnek”, kétharmad (66 százalék) a Nemzeti Menetet látta erősebbnek, és mindössze 23 százalék említette a Békemenetet. A hírek iránt közömbös válaszadók ezzel szemben hajlamosabbak voltak a kormánypárti rendezvény sikerét hangsúlyozni.

A két politikai vezető beszédének értelmezésében is éles különbség rajzolódott ki. Orbán Viktor szavait a válaszadók 42 százaléka a „háború és Ukrajna” témakörébe sorolta, míg 22 százalék általános uszításként jellemezte. Magyar Péter esetében leggyakrabban az „összefogás és megbékélés” (33 százalék), valamint a „rendszerváltás és választási győzelem” (21 százalék) üzeneteit emelték ki.