Fogy a levegő: több büntetőeljárás is indulhat a lélegeztetőgép-biznisz miatt

Nemcsak Magyarországon lett botrány az évekkel ezelőtti pandémia idején a lélegeztetőgépek beszerzéséből, másutt is megtörtént, hogy a törvényeket megszegve versenyeztetés nélkül, túlárazva vagy korrupcióval övezve vásároltak ilyen gépeket a kormányok. De mindenhol büntetőeljárások követték a botrányokat, csak Magyarországon tűnt tehetetlennek bűnüldözés, hiába írt a sajtó a gyanús ügyekről, hiába hívták fel ezekre a figyelmet az ellenzéki képviselők a parlamentben. Itthon kormányváltásra volt szükség ahhoz, hogy szeptemberben a Külügyminisztérium új vezetésének feljelentésére az ügyészség elrendelje a nyomozást. A Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter vezetésével a tárca közbeszerzés nélkül 300 milliárd forintot költött közvetítőcégeken keresztül 17 ezer lélegeztető gépre, amiből 12 ezer darab még most is a raktárakban áll. A gyanús beszerzések vizsgálatát nehezíti, hogy a tárca előző vezetése az ügyre vonatkozó terhelő dokumentumokat megsemmisítette.

A koronavírus-járvány korai szakaszában a súlyos tüdőgyulladással küzdő betegek ellátása miatt világszerte megnőtt a kereslet a lélegeztetőgépekre. Míg a pandémia előtt globálisan évente 70-80 ezer készüléket értékesítettek, ez az igény 2020-ban megközelítette a 800-900 ezer darabot. A járvány miatt mindenki igyekezett a szűkösnek bizonyult gyártói kapacitás ellenére beszerezni a szükséges lélegeztető-gépeket, akár a törvényi szabályok felrúgása árán is, akár túlárazva is, akár túlbiztosított mennyiségben is. Takács Péter, az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára is utólag a járvány idején hirtelen megnőtt igényekkel indokolta, hogy az eredeti áruknál drágábban vásároltak lélegeztetőgépeket. 

Bár a szakemberek figyelmeztettek rá, a kormány nem törődött azzal, hogy a magyar egészségügyi rendszer képtelen 1500-2000 intenzív terápiára szoruló betegnél többet ellátni, mert ehhez egyszerűen nincs humán erőforrás, vagyis semmilyen szakmai alapja nem volt a 19 ezer darabos lélegeztetőgép-beszerzésének.

A társadalom járvány idején sem tűri el, ha a politikai elit erkölcstelen módon a zavarosban halászik, ha nemcsak elnézi, de támogatja is a nyerészkedést – sőt, sokkal szigorúbban ítéli el a vészhelyzetben elkövetett visszaéléseket és ezek eltussolását.

Világszerte felrúgták a törvényeket a lélegeztetőgépek miatt

Utólag megállapíthatjuk, hogy bűnüldözésben Bosznia is előttünk jár, ott, már 2023 tavaszán első fokon négy év letöltendő börtönre ítélték a miniszterelnököt, mert a járvány idején egy málnafeldolgozó cég közvetítésével gyanúsan drágán (5,4 millió euróért) vásároltak 100 darab használhatatlannak bizonyult kínai lélegeztető gépeket. A közvetítő cégnek semmilyen engedélye nem volt egészségügyi és orvosi eszközök importálására. A kormányfő mellett elítélték azt is, aki a szerződést az állam részéről aláírta és a közvetítő málnás cég vezetőjét is, előbbi hat, utóbbi öt év börtönt kapott. A boszniaihoz kísértetiesen hasonló hasonló vádak érték az Orbán-kormány beszerzéseit is, figyelemre méltó az is, hogy a készülékek beszerzési darabára ugyanannyi volt túlárazott Magyarországon, mint Boszniában.

Horvátországban 2024 decemberében az egészségügyi minisztert is letartóztatták a túlárazott orvosi eszközök beszerzéséért és az ehhez kapcsolódó korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt. A miniszter kenőpénzért cserébe intézte el, hogy egyes horvátországi kórházak túlárazott, gyanús hátterű orvosi robotikai eszközöket vásároljanak, megkárosítva ezzel a horvát és az uniós költségvetést. A minisztert azonnali hatállyal menesztették tisztségéből.

Romániában egy állami tulajdonú vállalat bonyolította le a járványügyi beszerzéseket, a vezérigazgatóját a korrupcióellenes ügyészség azzal vádolta meg, hogy 710 ezer euró kenőpénzt kért egy közvetítőtől cserébe egy olyan szerződésért, amelyben gyanús minőségű lélegeztetőgépeket és maszkokat vásároltak meg.

A szlovén bíróság elnéző volt

Szlovéniában a kormány felső vezetése politikai nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy egy konkrét, kormányközeli cégtől vásároljanak lélegeztetőgépeket 8 millió euró értékben, teljesen figyelmen kívül hagyva az orvosszakmai bizottság figyelmeztetéseit a gépek hiányosságairól. A szlovén lélegeztetőgép-botránynak is komoly politikai és jogi következményei lettek, 2020 nyarán őrizetbe vették a gazdasági minisztert és miniszterelnök-helyettest, lemondott a szlovén belügyminiszter és a rendőrfőkapitány is és a kormány ellen hónapokig tartó tüntetéssorozat kezdődött.

Azonban annak ellenére, hogy a rendőrség és a korrupcióellenes hatóságok súlyos visszaéléseket találtak, a büntetőjogi eljárások végül elakadtak, a szlovén bíróság elfogadta azt a védekezést, hogy a vészhelyzetben gyorsan kellett cselekedni. A szlovén botránynak van magyar vonatkozása is: a botrányban érintett szlovén GenePlanet cég Magyarországnak is szállított lélegeztetőgépeket a Külgazdasági és Külügyminisztériummal kötött szerződés keretében.

Nagy-Britanniában is óriási politikai botrányt okozott, hogy a kormány a rendkívüli helyzetre hivatkozva kikerülte a normál közbeszerzési eljárásokat. Kormánypárti politikusok és lobbisták közvetlen ajánlásai alapján osztottak ki milliárdos szerződéseket lélegeztetőgépekre és egyéni védőeszközökre olyan újonnan alapított cégeknek, amelyeknek semmilyen szakmai múltjuk nem volt. Rengeteg eszköz ott is használhatatlannak bizonyult és több száz millió font értékű megrendelést kellett később megsemmisíteni vagy mélyen áron alul továbbadni.

A lélegeztetőgép-beszerzés mintázata szinte mindenhol ugyanaz volt: a „szükség törvényt bont” elvét kihasználva a döntéshozók ellenőrzés nélkül, közvetítő cégeken keresztül, durván túlárazva vásároltak sokszor kétes minőségű vagy felesleges eszközöket.

Tény, hogy a 2020-ban a világjárvány kitörésekor globális hiány volt egészségügyi eszközökből, és azonnali, rendkívüli döntéseket kellett hozni az emberi életek megmentése érdekben.

Boszniában málnafeldolgozó, itthon autóalkatrész-kereskedő is közvetített

De térjünk hazai vizekre. Magyarországon a kormány a járvány alatt 19 ezer lélegeztetőgépet vásárolt megközelítőleg 300 milliárd forintért, ami jelentősen meghaladta az egészségügyi rendszer kapacitását és a valós szükségleteket. A állami beszerzés legnagyobb nyertesei nem az egészségügyi iparból érkező, hanem hirtelen felbukkanó tanácsadó és projektcégek voltak.
Az ügyletek gyanús hátterű, óriási profitot realizáló közvetítő cégeken keresztül zajlottak, és a pénzek egy része pedig gyanús hátterű offshore számlákra vándorolt.

Bár a kormánykritikus sajtó és a korrupcióellenes civilszervezetek az elmúlt években meglehetősen nagy részletességgel tárták fel a beszerzési botrány szálait, a magyar ügyészség csak a Külgazdasági és Külügyminisztérium augusztus végi feljelentésére rendelt el nyomozást hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt. 

Október végén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is lépett: nagyszabású akciót hajtott végre több magyarországi helyszínen és Ausztriában egy bűnszervezet ellen, amely a vádak szerint három milliárd forintnyi profitot mosott tisztára, és fiktív számlákkal 660 millió forint adó elkerülésével károsították meg az államkasszát. Az adóhatósági eljárásban a rendőrség tucatnyi embert gyanúsítottként hallgatott ki, több személyt letartóztatott, és pénzmosás és bűnszervezetben elkövetett csalás gyanúja miatt nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a lélegeztetőgép-bizniszben a 660 millió forint adót elcsaló, felszámolás alatt álló OTT-ONE nevű cég volt vezérigazgatója, Májer Bálint ellen, valamint a cég egykori stratégiai tanácsadója, Kósa Gábor ellen, aki az OTT-ONE céget tulajdonló, ugyancsak felszámolás alatt álló iSRV Zrt. vezérigazgatója is volt. Májer jelenleg egy turistacsalogató óriáskereket üzemeltet Balin, ő maga is családjával Indonéziában tartózkodik, és miután értesült a körözéséről, Facebook-oldalán jelezte, hogy hazautazik az ügy tisztázása végett. 

A hatóságok a kár megtérítése végett 1,5 milliárd forint értékben foglaltak le vagyontárgyakat, köztük luxusautókat, bankszámlákat és ingatlanokat. Az időközben kényszertörléssel megszüntetett OTT-ONE annak idején az előző kormány 300 milliárdos 19 ezres darabszámú lélegeztetőgép-bizniszéből csak egy „kis” szeletett hasított ki: 2020-ban a Külgazdasági és Külügyminisztériummal és az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal kötött szerződéssel 800 lélegeztetőgép és 3 millió egészségügyi maszk Kínából történő beszerzését vállalták 15,6 milliárd forintért. A cég végül 500 darab lélegeztetőgépet vett 13 millió dollárért, és 14,5 millió dollárért adta tovább a külügyminisztériumnak. A beszerzési és eladási ár közti különbség 1,5 millió dollár, azaz akkori árfolyamon számolva 506 millió forint volt. Később az ügyleten nyert profitjukat adóelkerüléssel többmilliárdosra maximálták az e célra létrehozott céghálózattal, amelynek tagja tényleges tevékenységet nem folytattak. Ebbe a cégláncba csatornázták be Limitless Medical Kft.-t is., az OTT-ONE adta a hátteret és a külföldi kapcsolatokat, a Limitless Medical pedig a haszon továbbutalását és a közvetítést. A Limitless Medical tulajdonosa hivatalosan a gépjármű- és autóalkatrész-kereskedelemmel foglalkozó Bócsi Noémi volt, figyelemre méltó, hogy a külügyminisztérium a cég bejegyzésének másnapján már szerződött is velük 120 gép szállítására, 2,3 milliárd forint értékben. Az OTT-ONE és a Limitless Medical köré épült céghálózat 660 millió forintnyi áfa elcsalása mellett 3,1 milliárd forintnyi profitot mosott tisztára. A pénz egy részét készpénzben vették fel Magyarországon, a többit az Egyesült Arab Emírségekbe utalták offshore jellegű számlákra.

A lélegeztetőgép-bizniszen mégsem ez a csoport nyert a legtöbbet, amelyet most más bűnszervezetnek nevez a hatóság, és amelynek ügyében most a legaktívabbnak tűnnek a nyomozók, hanem a Fourcardinal Tanácsadó Kft. Ez a cég összesen 17 milliárd forintért szállított le 1000 darab lélegeztetőgépet, és további 33 milliárdért egyéb eszközöket. A cég nettó árbevétele a 2019-es 229 millióról 2020-ra 49,5 milliárd forintra ugrott, a tulajdonosoknak pedig 16 milliárd forint osztalékot fizetett. A cég mögött az SRF Silk Road Fund Holding Zrt. állt, a cég a lélegeztetőgép-biznisz és a későbbi kínai vakcinabeszerzések egyik legrejtélyesebb formációja volt. A céget 2020. április 20-án alapították, szinte napra pontosan azon a napon, amikor a milliárdos külügyminisztériumi szerződést aláírták, és azonnal 10 százalékos tulajdonrészt szerzett a Fourcardinal társaságban, de egy belső szerződés alapján az 1/10-es tulajdoni hányadhoz gigantikus profit 7/8-ad része járt, ennek következtében a cég által kifizetett 16 milliárd forint osztalék túlnyomó többségét ez a holding söpörte be.

A  SRF Silk Road Fund Holding mögött jól lehatárolható, kormányzati és egészségügyi csúcsvezetőkig érő személyi kör állt: például a cégvezető Takács Péter volt egészségügyért felelős államtitkár sógora, Kőszegi Gábor volt 2020 és 2022 között. Az SRF mögötti emberek nem álltak meg a lélegeztetőgépeknél. Ők tűntek fel a Danubia Pharma Kft. mögött is, amely később a szintén rendkívül túlárazott, 55 milliárd forintos kínai Sinopharm-vakcinák behozatalát intézte. Miután a Fourcardinal és az SRF benyelte az állami milliárdokat és kifizette az osztalékokat a tulajdonosoknak, a holdingot és a leányvállalatot is szokatlan gyorsasággal, végelszámolással teljesen felszámolták és eltüntették a cégnyilvántartásból.

Egy malajziai üzletember is besegített

A legnagyobb külföldi beszállító a malajziai GR Technologies volt. A cégtől a magyar állam 6258 darab lélegeztetőgépet vásárolt, méghozzá csillagászati áron: gépenként átlagosan 28,4 millió forintért. A GR Technologies SDN BHD nevű céggel kötött ügylet a teljes magyarországi lélegeztetőgép-beszerzés legnagyobb, legdrágább és leginkább gyanús jogi és pénzügyi anomáliákkal terhelt ügylete. A szerződést a tárca volt közigazgatási államtitkára, Balogh Csaba írta alá 2020 márciusában a szerződés végösszege 176 milliárd forint volt, furcsa módon vételár egy részét – nagyjából 9 millió dollárt (kb. 2,8 milliárd forintot) – nem a szerződő GR Technologies céges számlájára utalta minisztérium, hanem közvetlenül a cég tulajdonosa, Datuk Vinod Sekhar malajziai üzletember magánbankszámlájára. Vinod Sekhar ellen később, 2021 végén a maláj hatóságok (a nemzeti adóhatóság és a korrupcióellenes bizottság) razziát tartottak pénzmosás és adócsalás gyanúja miatt.

A maláj GR Technologies-tól beszerzett gépek túlnyomó többsége egyébként soha nem került be a kórházi ellátásba, mert nem feleltek meg az uniós szabványoknak.

Kétezer gépre volt szakápolónk, de vettünk 19 ezret

A Nemzeti Nyomozó Iroda a nyomozás eddigi eredményeiről e héten szerdán számolt be, az eddig összegyűjtött bizonyítékok alapján arra jutott, hogy ezek alátámasztják a Külügyminisztérium vizsgálata által feltártakat: a magyar állam a gyanú szerint több 10 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozva szerzett be védőeszközöket a Covid-19-járvány idején. A külügyi tárca irányításával 2020 tavaszán 19 002 lélegeztetőgépet és más védőeszközöket szereztek be 300 milliárd forintért úgy, hogy nem mérték fel vagy nem vették figyelembe az intenzív terápiás ellátáshoz szükséges ágyak és a szakszemélyzet létszámát, amely egyidejűleg – az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) adatai szerint – csak 800–2000 beteg ellátására volt elegendő. A legnagyobb fertőzöttség idején, 2020 tavaszán sem haladta meg a kórházi betegek száma a nyolcezer főt. A rendelkezésre álló lélegeztetőgépek száma pedig kétezer volt. A 19 002 lélegeztetőgépből a külügyminisztérium több mint 16 ezret, az OKFŐ közel 2 ezret, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közel kétszázat szerzett be, adományként pedig 235 gép érkezett az országba. A mennyiségi túlvásárláson kívül a magas egységár és a közvetítők személyének kiválasztása sem felelt meg a Covid-19 idején hozott, a beszerzést könnyítő, egészségügyi vészhelyzeti jogszabályoknak. Ráadásul a megvásárolt eszközök döntő többsége minőségileg is kifogásolható volt, amiknek egy része ma is raktárakban áll.

Velkey György László, a Külügyminisztérium államtitkára a belső vizsgálat eredmény alapján közölte, hogy a beszerzési feladatra szerződött, mára megszűnt magyar cégek a járvány idején 86 milliárd forint árbevételre tettek szert és 21 milliárd forintnyi osztalékot fizettek ki a cégtulajdonosoknak. 

Fotó: Facebook / Szijjártó Péter