Inkább elzárva, mint védelem alatt - Már több mint száz településen korlátozzák a betelepülést
Négy hónap telt el azóta, hogy életbe lépett a települések önazonosságáról szóló törvény, amely lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy meghatározzák, kik költözhetnek be hozzájuk. Az új szabályozás első hónapjai azonban nem a kormányzati várakozásokat igazolták.
Négy hónap telt el azóta, hogy életbe lépett a települések önazonosságáról szóló törvény, amely lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy meghatározzák, kik költözhetnek be hozzájuk. Az új szabályozás első hónapjai azonban nem a kormányzati várakozásokat igazolták.
Mára több mint száz településen született olyan rendelet, amely korlátozza vagy akár ellehetetleníti a beköltözést, ám ezek többsége nem az agglomerációs területeken, hanem épp az ország legszegényebb, elnéptelenedő vidékein – elsősorban Borsodban és Nógrádban.
A Blikk összesítése szerint a legtöbb rendelet ezekben a megyékben született, miközben az országos cél eredetileg az lett volna, hogy a túlnépesedő nagyvárosi térségek, például Budapest környéke enyhítsék a lakhatási nyomást. A borsodi Mezőkeresztes, ahol az első ilyen rendeletet meghozták, időközben visszavonta a saját szabályozását.
A törvény megalkotója, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szeptember elején elismerte, a jogszabályt nem feltétlenül ott kezdték alkalmazni, ahol a kormány eredetileg számított rá.
Az agglomerációs települések helyett a korlátozások vidéki kis falvakban jelentek meg, ahol a cél nem a túlnépesedés elleni védekezés, hanem sokszor a közösség önvédelmi reflexe volt. Navracsics hozzátette, hogy ha a kormányhivatalok alkotmányellenes szabályozást találnak, azt jelzik az önkormányzatok felé.
Egy jogász a lapnak elmondta már a korábban látszott, hogy a jogszabály nem lesz alkalmas a túlnépesedés kezelésére.